Fotó: Shengenvisainfo.com
Elfogadhatatlannak nevezte Donald Tusk lengyel kormányfő kedden azt az előző napi német bejelentést, miszerint az illegális migráció visszaszorítása érdekében átmenetileg kiterjesztik az ellenőrzést Németország minden határára. Hollandiában is aggódnak.
2024. szeptember 10., 19:112024. szeptember 10., 19:11
Tusk arra reagált a lengyel nagykövetek kedden kezdődött szokásos évi értekezletén mondott beszédében, hogy Nancy Faeser német belügyminiszter hétfőn bejelentette: szeptember 16-tól hat hónapra elrendeli vagy meghosszabbítja a határellenőrzéseket a szomszédos országokkal. Faeser közölte: az intézkedés az illegális migráció visszaszorítását és az iszlamista szélsőségesek jelentette veszély elhárítását célozza.
Tusk erre reagálva a jó lengyel-német kapcsolatok szószólójának nevezte magát, egyúttal elfogadhatatlannak minősítette a német határellenőrzés elrendelését. Kétségtelennek találta, hogy a szigorításokat a német belpolitikai helyzet miatt vezetik be, nem pedig azon mód miatt, ahogyan Lengyelország a saját határain az illegális bevándorlást kezeli.
Közölte: a lengyel kormány „a legközelebbi órákban” a német korlátozások által szintén érintett államokhoz fordul, és „sürgős konzultációt” kér tőlük az uniós színtéren teendő lépésekről.
Eközben üdvözölte a határellenőrzések átmeneti kiterjesztéséről szóló berlini döntést Marjolein Faber holland menekültügyi és migrációs miniszter kedden, az X-en közzétett üzenetében. Mint mondta, a német kormány lépése összhangban van saját elképzeléseivel, és „biztonságosabb Hollandiát” sürgetett. Faber mindazonáltal a bejelentést követően leszögezte: a minimálisra kell csökkenteni a határellenőrzés kereskedelemre gyakorolt hatását.
Németország döntése miatt több, a német határhoz közeli holland önkormányzat aggodalmának adott hangot. Joris Bengevoord, Winterswijk polgármestere és a 24 holland és 104 német települést tömörítő Euregio önkormányzati társulás vezetője a sajtónak elmondta: érthető, ha Németország intézkedéseket hoz több késes támadás után, azonban a hétfői berlini döntést „pánikreakciónak” nevezte.
A TLN szállítmányozással és logisztikával foglalkozó holland vállalat szintén aggodalmának adott hangot a döntés miatt, és azt vetette Németország szemére, hogy aláássa a schengeni egyezményt, ezáltal pedig az áruk szabad áramlása elé is akadályt gördít. Németország Hollandia egyik legfontosabb kereskedelmi partnere, a szállítmányozási cégek pedig máris súlyos késésekre számítanak, hasonlóan ahhoz, ami az Egyesült Királyság határán történt a Brexit után.
Határozott tiltakozását fejezte ki az orosz fél a moszkvai japán nagykövetségnek Tokió azon tervei miatt, hogy november elején közös hadgyakorlatokat tart az Egyesült Államokkal, egyebek között Hokkaido szigeten, Oroszország határaihoz közeli területeken.
Névtelenségük megőrzése mellett nyilatkozó uniós illetékesek szerint Románia és Bulgária ma már jobban készen áll a tagságra, mint Franciaország, ha most jelentkezne, és Portugália is problémás.
A jelenlegi háborús és humanitárius helyzet, a konfliktus megállítása lehetőségei, valamint az igazságos és tartós béke megteremtése volt a témája Volodimir Zelenszkij ukrán elnök megbeszéléseinek a Vatikánban – közölte a szentszéki sajtóközpont pénteken.
A nemzetközi kapcsolatok gyökeres változásokon mennek át: új világrend alakul ki, amely a bolygó sokszínűségét tükrözi, és ezeket a folyamatokat nem lehet megállítani – jelentette ki Vlagyimir Putyin orosz elnök pénteken egy nemzetközi fórumon Asgabatban.
Két rakétával és 66 drónnal támadta Ukrajnát péntekre virradóra az orosz hadsereg, legalább négy civil életét vesztette, többen megsebesültek, és néhányan a romok alatt rekedtek – közölte az ukrán légierő és a katonai közigazgatás.
A Hirosima és Nagaszaki elleni atomtámadás túlélőinek szervezete, a Nihon Hidankjo kapja idén a Nobel-békedíjat – jelentette be pénteken Oslóban a Norvég Nobel-bizottság.
Többen megsebesültek, és egy thaiföldi vendégmunkás életét vesztette a libanoni határnál Jiron kibucban, amikor a Hezbollah Libanonból páncéltörő rakétákat lőtt a szomszédos izraeli településre péntek reggel.
Az Európai Bizottság és az Európai Néppárt vezetője, Ursula von der Leyen és Manfred Weber meg akarja buktatni a szuverenista magyar kormányt és helyére egy brüsszelita kormányt akar ültetni – jelentette ki Orbán Viktor miniszterelnök pénteken.
Az Öböl menti államok azért lobbiznak Washingtonban, hogy Izrael ne támadhassa meg az iráni olajlétesítményeket, mert attól tartanak, hogy a konfliktus eszkalálódása esetén Teherán szövetségesei tűz alá vehetik saját olajlétesítményeiket.
Több európai vezetőnek is bemutatta „győzelmi tevét” csütörtökön Volodimir Zelenszkij ukrán elnök.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!