Moszkva Varsót és a balti államokat fenyegeti, Washington az amerikai–orosz gazdasági kapcsolatokban látja az ukrajnai béke lehetőségét

Moszkva

Fontos tárgyalások. Az Odesszában Zelenszkijjel tárgyaló Rutte közölte: támogatja a Trump által Moszkvával kezdeményezett fegyverszüneti tárgyalásokat

Fotó: X/Mark Rutte

A NATO és az Oroszországi Föderáció közötti közvetlen konfliktusban Lengyelország és a balti államok lennének az „elsők, akik szenvednének” – mondta Szergej Nariskin, az orosz Külföldi Hírszerző Szolgálat (SVR) igazgatója kedden.

Hírösszefoglaló

2025. április 16., 08:322025. április 16., 08:32

A NATO keleti szárnya mentén fekvő országok már többször is megkongatták a vészharangot az Oroszországból érkező eszkalálódó fenyegetések miatt, mióta Moszkva 2022 februárjában teljes körű inváziót indított Ukrajna ellen.

Bármilyen NATO-agresszió Oroszország vagy Fehéroroszország ellen káros következményekkel járna Lengyelország és a balti országok, Lettország, Litvánia és Észtország számára

mondta Nariskin a TASZSZ orosz állami hírügynökségnek.

„Meg kellene érteniük, de még nem értik, hogy az Észak-atlanti Szövetség (Oroszország és Fehéroroszország) elleni agressziója esetén természetesen az egész NATO-blokknak kára keletkezik, de nagyobb mértékben elsőként az ilyen elképzelések hordozói fognak szenvedni Lengyelország és a balti országok politikai köreiben” – mondta Naryshkin.

Ezek az országok „nagyfokú agresszivitást” tanúsítottak Oroszországgal szemben – mondta, azzal vádolva Lengyelországot és a balti országokat, hogy „folyamatosan csörtetik a fegyvereiket”.

Nariskin kiemelte Lengyelországot a Fehéroroszországgal közös határon és az Oroszország által erősen militarizált kalinyingrádi exklávé határán telepíteni tervezett gyalogsági aknák miatt, valamint azt, hogy

Varsó azt kérte az Egyesült Államoktól, hogy telepítsen atomfegyvereket Lengyelországba.

Észtország, Lettország, Litvánia és Lengyelország március 18-án bejelentette, hogy kilép az ottawai egyezményből, a gyalogsági aknák használatát, gyártását és felhalmozását tiltó nemzetközi szerződésből, a régió biztonságának „alapvetően romló” helyzetére hivatkozva.

A négy ország védelmi miniszterei szerint az Oroszország és Fehéroroszország felől érkező katonai fenyegetések „jelentősen megnövekedtek”.

Nariskin „szomorúnak” nevezte ezt a hozzáállást, és arra utalt, hogy

a NATO a hibás Oroszország Ukrajna elleni totális háborújáért.

„(Lengyelország és a balti országok) egyszerűen nem tudják megérteni, hogy az Oroszország és Fehéroroszország határain folytatott katonai tevékenység fokozása volt az, ami az európai kontinens jelenlegi nagy, akut és nagyon veszélyes válságának egyik tényezőjévé, egyik okává vált” – állította.

Eközben Steve Witkoff amerikai különmegbízott hétfőn azt mondta, hogy

a Vlagyimir Putyin orosz elnökkel folytatott legutóbbi megbeszélései „meggyőzőek” voltak, és egy lehetséges békemegállapodás köré összpontosultak, amely „öt terület státuszán” alapulna.

Witkoff, aki pénteken találkozott Putyinnal Szentpéterváron, eredményesnek minősítette a találkozót, és azt állította, hogy az orosz elnök kifejezte a „tartós béke” iránti vágyát, bár „eltartott egy ideig, amíg eljutottunk” erre a pontra.

Idézet
Ez a békemegállapodás erről az úgynevezett öt területről szól”

– mondta Witkoff a Fox Newsnak adott kommentárjában. "De ennél sokkal többről van szó. Úgy gondolom, hogy talán valami olyan dolog küszöbén állunk, ami nagyon fontos lenne az egész világ számára".

Bár Witkoff nem nevezte meg közvetlenül a területeket, úgy tűnt, hogy az Oroszország által 2014-ben illegálisan annektált Krímre, valamint a részben megszállt Donyeck, Luhanszk, Zaporizzsja és Herszon területekre utalt. Moszkva az utóbbi négy régió annektálását 2022-ben jelentette be.

A követ egy szélesebb körű, üzleti ösztönzőkhöz kötődő stratégiai törekvésre is utalt.

Idézet
Lehetőséget látok az orosz-amerikai kapcsolatok átformálására néhány nagyon meggyőző kereskedelmi lehetőségen keresztül”

– mondta Witkoff. „Ez valódi stabilitást ad a régiónak is”.

Karoline Leavitt, a Fehér Ház sajtótitkára egy keddi tájékoztatón ennek kapcsán azt mondta: az Egyesült Államokkal való gazdasági partnerség ösztönözheti Oroszországot az Ukrajna elleni teljes körű háború befejezésére.

A Putyinnal folytatott beszélgetés „produktív” volt, mondta Leavitt az újságíróknak.

„(Witkoff) úgy véli, hogy

Idézet
Oroszország véget akar vetni ennek a háborúnak, és az elnök is így gondolja”

– tette hbozzá.
Oroszország számára van ösztönző erő a háború befejezésére, és ez talán az Egyesült Államokkal való gazdasági partnerség lehet. De előbb tűzszünetet kell látnunk, és az elnök és az elnöki megbízott, Witkoff ezt nagyon világossá tette az oroszok számára" – hangsúlyozta a szóvivő.

Leavitt kommentárjában nem részletezte a Washington és Moszkva közötti jelenlegi vagy lehetséges gazdasági megállapodásokat, mondván, hogy nem akarja megelőzni a hivatalos tárgyalásokat.

Trump és Putyin március 18-i telefonbeszélgetését követően

a Kreml közölte, hogy a vezetők érdekeltek a „kölcsönösen előnyös együttműködés” kialakításában számos ágazatban.

A Fehér Ház később a két ország közötti „hatalmas gazdasági megállapodások” lehetőségét vetette fel.

A Trump-kormányzat egy olyan ásványkincs-üzletet is szorgalmaz Kijevvel, amely széles körű ellenőrzést biztosítana az Egyesült Államoknak az ukrán természeti erőforrásokból származó bevételek felett. Az Egyesült Államok azt állítja, hogy a megállapodás segítene megvédeni Ukrajnát az orosz agresszióval szemben, bár nem tartalmaz biztonsági garanciákat.

Mindeközben

Mark Rutte NATO-főtitkár keddi odesszai látogatásán támogatásáról biztosította Donald Trump amerikai elnök béketörekvéseit annak ellenére, hogy szerinte „nem könnyű tárgyalni” sem Ukrajnával, sem Oroszországgal.

A Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel együtt a déli városba látogató Rutte újságíróknak elmondta: megvitatták azoknak a „fontos tárgyalásoknak” a tartalmát, amelyek révén Trump le akarja zárni a háborút.

„Ezek a tárgyalások nem könnyűek, különösen a Szumiban elkövetett szörnyű vérontás után, de mindannyian támogatjuk Trump elnök békére irányuló törekvéseit” – hangsúlyozta a főtitkár.

Az északkelet-ukrajnai Szumi város központjára két csapást mértek vasárnap az orosz erők ballisztikus rakétával, a támadás következtében az Ukrajinszka Pravda hírportál legfrissebb adatai szerint 35-en haltak meg – köztük két gyerek –, a sérültek száma pedig elérte a 125-öt, és köztük tíz kiskorú van.

Az ukrán hadsereg kedden közölte, hogy az ukrán védelmi erők válaszként célzott csapást hajtottak végre az orosz hadsereg 448. rakétadandárjának állandó bázisa ellen az oroszországi Kurszki területen, ugyanis ez volt az az egység, amely a Szumi elleni támadást végrehajtotta.

Rutte kiemelte, hogy

a NATO több tagországa – élükön Franciaországgal és Nagy-Britanniával – képes és kész nagyobb felelősséget vállalni a béke biztosításában, „amikor elérkezik ennek az ideje”.

Az ukrán elnök a sajtótájékoztatón reagált Steve Witkoff amerikai elnöki különmegbízott minapi kijelentésére. Zelenszkij ismételten leszögezte, hogy Ukrajna szuverén állam, és „a területéről csakis az ukrán nép dönthet”. Közölte, hogy Ukrajna nem ismeri el orosznak egyetlen megszállt területrészét sem, és az Egyesült Államokban is tisztában vannak azzal, hogy ebből Kijev semmiképpen nem enged.

„Már megint egyes tisztségviselők olyan kérdésekről vitatkoznak, amelyek nem tartoznak a hatáskörükbe” – fűzte hozzá.

Zelenszkij emellett pozitívnak nevezte az ukrán és az amerikai küldöttség múlt heti tárgyalásait az ukrajnai ásványkincsekről szóló kétoldalú megállapodásról.

Kiemelte, hogy a megbeszélések technikai szinten folytak, és kedvező eredménnyel zárultak. Szavai szerint a tárgyalások – online és személyes formában – e hét végéig folytatódnak.

Rutte hangsúlyozta a NATO határozott és rendíthetetlen kiállását Ukrajna mellett, és megígérte, hogy továbbra is segítik az országot.

„Az ukrán nép már oly sokat szenvedett, a Szumi ellen virágvasárnapon elkövetett orosz támadás elszenvedése csak a legutóbbi.

Idézet
Továbbra is támogatjuk Ukrajnát abban, hogy most meg tudja védeni magát, a jövőben pedig ellen tudjon állni az agressziónak egy igazságos és tartós béke megteremtése révén”

– írta Rutte az X-en.

Zelenszkij szintén az X-en számolt be arról, hogy a főtitkárral együtt meglátogattak egy kórházat, amelyben sebesült ukrán katonákat rehabilitálnak. Látogatásukról egy videofelvételt is közzétett.

„Beszélgettünk a harcosokkal. Állami kitüntetésekkel jutalmaztam a védőket. Köszönet a fiataloknak az erejükért, kitartásukért és népünk védelméért” – írta.

Egyébként az ukrán illetékesek közölték: Rutte látogatását követően, szerdára virradóra az orosz hadsereg számos drónnal támadta Odesszát.
A beszámolók szerint az oroszok a polgári infrastruktúra létesítményeit vették célba, hárman megsérültek, a városban számos helyen tűz ütött ki.

szóljon hozzá! Hozzászólások

Hírlevél

Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!

Ezek is érdekelhetik

A rovat további cikkei

2025. június 03., kedd

Oroszország ismertette békefeltételeit: további átadott területek, kis méretű ukrán hadsereg

Oroszország a béketárgyalásokon közölte Ukrajnával: csak akkor hajlandó beleegyezni a háború befejezésébe, ha Kijev újabb nagy területeket ad át, és elfogadja hadserege méretének korlátozását – derül ki az orosz média által ismertetett emlékeztetőből.

Oroszország ismertette békefeltételeit: további átadott területek, kis méretű ukrán hadsereg
2025. június 03., kedd

ENSZ: ki kell vizsgálni a civilek állítólagos gázai lemészárlását

Az ENSZ főtitkára független vizsgálatot kért a Gázai övezetben egy segélyosztó központ közelében vasárnap állítólagosan megölt palesztinok ügyében.

ENSZ: ki kell vizsgálni a civilek állítólagos gázai lemészárlását
2025. június 03., kedd

Nicușor Dan: Románia továbbra is kiáll Ukrajna mellett

Románia továbbra is kiáll Ukrajna mellett – szögezte le Nicușor Dan államfő, miután hétfőn Vilniusban találkozott Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel.

Nicușor Dan: Románia továbbra is kiáll Ukrajna mellett
2025. június 03., kedd

Trump: a Biden-kormányzat bevándorláspolitikája felelős a coloradói zsidóellenes támadásért

Donald Trump a korábbi adminisztráció bevándorláspolitikáját hibáztatta a Coloradóban elkövetett zsidóellenes támadásért, amelyben vasárnap 8 ember sebesült meg. Az amerikai elnök erről hétfőn kiadott közleményében írt.

Trump: a Biden-kormányzat bevándorláspolitikája felelős a coloradói zsidóellenes támadásért
2025. június 03., kedd

Donald Tusk bizalmi szavazást kezdeményez kormánya ellen

Donald Tusk lengyel miniszterelnök bejelentette hétfőn, hogy „a lehető leghamarabb” bizalmi szavazást kezdeményez kormánya ellen, amit azzal indokolt, hogy az elnökválasztás után előre kell mozdítani a kabinet munkáját, „tekintet nélkül a körülményekre”.

Donald Tusk bizalmi szavazást kezdeményez kormánya ellen
2025. június 03., kedd

Kijev: Moszkva még a tárgyalásokon is csak az időt húzta

Rusztem Umerov ukrán védelmi miniszter hétfőn nehezményezte, hogy Oroszország csak az aznapi tárgyalásokon adta át a békejavaslatról szóló memorandumát, mondván, hogy „az oroszok ismét az időt húzzák”.

Kijev: Moszkva még a tárgyalásokon is csak az időt húzta
2025. június 02., hétfő

Sokk a lengyel kormányoldalon Karol Nawrocki elnökválasztási győzelme után

A kormánypárti politikusok arra számítanak, hogy Donald Tusk miniszterelnök a héten bizalmi szavazást kezdeményez kormánya ellen.

Sokk a lengyel kormányoldalon Karol Nawrocki elnökválasztási győzelme után
2025. június 02., hétfő

A legnagyobb léptékű orosz–ukrán fogolycsere jöhet létre az isztambuli tárgyalások nyomán

Hatezer katona holttestét adja át egyoldalúan Oroszország Ukrajnának, és átveszi az orosz tisztek holttestét, ha vannak ilyenek, a felek emellett a legnagyobb léptékű fogolycserében állapodtak meg – jelentette ki Vlagyimir Megyinszkij.

A legnagyobb léptékű orosz–ukrán fogolycsere jöhet létre az isztambuli tárgyalások nyomán
2025. június 02., hétfő

Szijjártó Péter Szergej Lavrov orosz külügyminiszterrel egyeztetett

Magyarország nem adja fel a békepárti álláspontját, ahogyan nem adja fel az energiaegyüttműködését sem Oroszországgal még akkor sem, ha az ukrajnai háború a reméltnél jobban elhúzódik – közölte Szijjártó Péter.

Szijjártó Péter Szergej Lavrov orosz külügyminiszterrel egyeztetett
2025. június 02., hétfő

Román–lengyel–litván közös felszólítás a NATO-tagállamok védelmi kiadásainak növelésére

Továbbra is Oroszország jelenti a legjelentősebb és legközvetlenebb fenyegetést az euroatlanti biztonságra nézve – vélekedett a lengyel, a román és a litván elnök közös közleményben hétfőn.

Román–lengyel–litván közös felszólítás a NATO-tagállamok védelmi kiadásainak növelésére