Alexandru Musteaţa, a moldovai Hírszerző és Biztonsági Szolgálat (SIS) igazgatója
Fotó: realitatea.md
Alaposan felkavarta a kedélyeket hazájában a moldovai hírszerzés vezetője, aki arról beszélt: az Ukrajna elleni háború során Oroszország célja továbbra is az, hogy elérjen Moldováig, ennek érdekében pedig már jövőre offenzívát indíthat. Utólag magyarázkodnia is kellett azzal kapcsolatosan, hogy nem feltétlenül egy közvetlen, Moldova megszállására irányuló támadásra gondolt.
2022. december 20., 20:472022. december 20., 20:47
2022. december 20., 20:482022. december 20., 20:48
Alexandru Musteaţa, a moldovai Hírszerző és Biztonsági Szolgálat (SIS) igazgatója a TVR Moldova televíziós csatornának adott interjúban arról beszélt, arra számít, hogy az orosz hadsereg jövőre megindul országa felé. „A kérdés nem az, hogy az Oroszországi Föderáció újabb offenzívát indít a Moldovai Köztársaság irányába, hanem az, hogy ez mikor fog megtörténni: vagy az év elején, januárban, februárban, vagy később, márciusban, áprilisban. De a birtokunkban levő információ alapján az Oroszországi Föderáció tovább akar menni. Az a célja, hogy kapcsolatot létesítsen a transznisztriai régióval, ami a Moldovai Köztársaság területének számít, így világosan kijelenthetjük, hogy igen, az a céljuk, hogy ideérjenek, hogy megteremtsék a kapcsolatot. Arról, hogy mi lesz később, melyek a Chişinăuval kapcsolatos céljaik, lehet vitatkozni, de ez valós és nagyon magas szintű veszély” – hangsúlyozta a moldovai hírszerzés vezetője.
A nyilatkozat pánikot váltott ki, ezért a SIS utólag pontosította vezetője szavait. A közlemény szerint Musteaţa csak arról beszélt, Oroszország célja továbbra is az, hogy szárazföldi összeköttetést hozzon létre az általa elfoglalt területek és a transznisztriai régió között, egy újabb orosz offenzívára pedig ebbe az irányba 2023-ban kerülhet sor. „Mindennek megvalósítása ugyanakkor az ukrajnai háború fejleményeitől függ” – figyelmeztet a moldovai titkosszolgálat.
Maga Musteaţa is szükségét érezte, hogy ismét megszólaljon, és jelezte: már a háború kitörésének napján, február 24-én tudni lehetett, hogy az oroszok összeköttetést próbálnak teremteni Transznisztriával, a cél pedig azóta sem változott. Hozzátette: a SIS és partnerintézményei birtokában levő információk szerint nagy a valószínűsége annak, hogy Oroszország 2023-ban megpróbál újabb nyugati irányú offenzívát indítani Ukrajna területén.
Moldovai látogatása során Bogdan Aurescu román külügyminiszter hétfőn arról beszélt: jelenleg nincsenek olyan információi, hogy Moldovát veszély fenyegetné, hiszen Oroszország defenzívában van a hadszíntéren. Aurescu leszögezte, Románia továbbra is erős támogatója lesz a Moldovai Köztársaságnak. A román külügyminiszter a moldovai hivatali kollégájával, Nicu Popescuval közös sajtótájékoztatón elmondta, Románia külföldi nagykövetei a Pruton túli ország érdekeit is képviselik. „A Moldovai Köztársaság (...) megkapta azt az esélyt, hogy az egyetlen ország legyen a világon, amelynek egyszerre két külügyminisztere van, mert nincs olyan találkozó vagy diplomáciai tárgyalás, amelyen ne említeném a Moldovai Köztársaságot és ne védeném a moldovai polgárok érdekeit” – jelentette ki a román diplomácia vezetője.
A külügyminiszter szerint a Moldovai Köztársaság megszenvedi az ukrajnai háború közvetett és közvetlen következményeit. Az utóbbiak között említette, hogy a Gazprom indokolatlanul csökkentette a Chişinăuval leszerződött gázmennyiséget. Románia ezen a téren is azonnal a Moldovai Köztársaság segítségére sietett – tette hozzá. Emlékeztetett arra is, hogy október közepétől Románia biztosítja a szomszédos ország áramszükségletének 80- 90 százalékát.
„Meg fogjuk találni a megoldásokat a Moldovai Köztársaság előtt álló valamennyi kihívás kezelésére, akár most, akár a jövőben. Ez a mai látogatásom célja. Ezért akartam a diplomáciai évet ezzel a Chişinăuval látogatással zárni, hogy ismét elmondjam, Románia mindig a Moldovai Köztársaság és polgárai mellett áll” – fogalmazott Aurescu.
Az európai uniós tagállamok Ukrajna lőszerszükségletének több mint 50 százalékát képesek fedezni – jelentette ki Kaja Kallas, az Európai Unió kül- és biztonságpolitikai főképviselője csütörtökön Varsóban.
Az Egyesült Államok továbbra is elkötelezett tagja a NATO-nak, de elvárja, hogy az európaiak és a kanadaiak többet költsenek a védelemre; ez most meg is történik – jelentette ki a NATO-főtitkár csütörtökön.
Magyarország kormánya arról döntött, hogy kilép a Nemzetközi Büntetőbíróságból (ICC) – közölte Gulyás Gergely, a Miniszterelnökséget vezető miniszter csütörtökön az MTI-vel.
Kirill Dmitrijev orosz tárgyaló szerdán a Fehér Házban találkozott Steve Witkoffal, Donald Trump amerikai elnök közel-keleti különmegbízottjával – jelentette a Reuters csütörtökön.
Ismertette Donald Trump amerikai elnök szerdán a még aznap életbe lépő, viszonossági alapon működő új amerikai vámrendszert. Az Európai Unió tagállamaira 20 százalékos importvámot vet ki a Trump-adminisztráció.
A szlovákiai kormány szerdán jóváhagyta 350 medve kilövését az idén, miután megsokasodtak a barna medvék támadásai, amelyek populációja az elmúlt években ugrásszerűen megnőtt – jelentette be Robert Fico miniszterelnök.
Nagyobb figyelmet kért az őshonos nemzeti kisebbségek jogaira a strasbourgi székhelyű, 46 tagországot számláló Európa Tanács főtitkárától Vincze Loránt, az RMDSZ EP-képviselője Strasbourgban.
Izrael szerdán bejelentette a gázai katonai műveletek jelentős kiterjesztését, és közölte, hogy az enklávé jelentős területeit elfoglalják és a biztonsági zónákhoz csatolják, ami jelentős számú lakosság evakuálását vonja maga után.
Az orosz hadsereg szerdára virradó éjszaka csapásmérő drónokkal támadta Odessza, Zaporizzsja és Harkiv térségét, egy ember meghalt, sok a sebesült – közölték katonai és helyi közigazgatási hatóságok, amelyeket az Ukrajinszka Pravda hírportál idézett.
A kínai hadsereg éleslövészetet gyakorolt a Kelet-kínai-tengeren a Tajvan közelében zajló meglepetésszerű hadgyakorlatok fokozásaként – közölte szerdán közleményben a Népi Felszabadító Hadsereg Keleti Hadszíntéri Parancsnoksága.
szóljon hozzá!