Maia Sandu államfő távozását, új választásokat követelnek a Chișinăuban demonstráló tüntetők
Fotó: Șor Párt/Facebook
A bénulás jeleit mutatja a Moldovai Köztársaság gazdasága. Miközben egyre gyakrabban tüntetnek a kormány ellen, az ország gázellátás szempontjából Oroszországtól függ, a szakadár Transznisztria és a gagauz autonóm régió egyre nyíltabban tekint Moszkva felé. A szakértő szerint Putyin kész „a zavarosban halászni”, amihez jó terep lehet Moldova.
2022. szeptember 25., 19:242022. szeptember 25., 19:24
2022. szeptember 26., 01:272022. szeptember 26., 01:27
Az államfő és a kormány lemondását követelték vasárnap Chișinăuban, ahol a szervezők szerint több tízezren elsősorban az üzemanyagárak növekedése miatt vonultak az utcára. Az oroszbarátnak tartott ellenzéki Șor Párt által egy hét leforgása alatt másodszorra szervezett demonstráción a magas infláció miatt is bírálták Maia Sandu elnököt, de azt is számonkérték rajta, hogy nem sikerült a Moldovai Köztársaság számára előnyösebb gázárat kialkudnia Oroszországgal.
Moldova jelentős gazdasági nehézségekkel küzd: az ötvenszázalékos emelkedést követően szeptemberben újabb huszonkilenc százalékkal nőtt az energiahordozók ára. „A Moldovai Köztársaság a hatóságok miatt a klinikai halál állapotában van” – jelentette ki Dinu Turcanu, az ellenzéki Șor Párt politikusa. Az országban az infláció harmincöt százalékosra emelkedett, miközben a gazdaság a bénulás jeleit mutatja. A Mediafax hírügynökség beszámolója szerint egyes elemzők orosz gázcsapdaként jellemzik a kialakult helyzetet. A pénzromlást elsősorban az áram- és gázárak emelkedése okozza, de az élelmiszerek már tavaly óta drágulnak. Augusztusban csaknem negyven százalékkal voltak drágábbak az élelmiszerek, mint egy évvel ezelőtt.
Dulakodtak is a tüntetők a rendfenntartókkal
Fotó: Șor Párt/Facebook
A moldovai gazdaság túlnyomórészt mezőgazdasági jellegű. Az ágazat az elmúlt fél évezred legsúlyosabb szárazsága miatt idén várhatóan csaknem húsz százalékkal teljesít gyengébben, miközben a GDP közel negyedét a mezőgazdaság állítja elő. Miután tavasszal Chișinău és Kijev elnyerte az EU-tagjelölti státust, Oroszország teljesen leállította a Moldovából érkező gyümölcsimportot, miközben a moldovai alma- és szőlőexport kilencvenöt százaléka az orosz piacra irányult. Bár tavaly először kapott gázt Romániából, illetve Lengyelországból, Moldova továbbra is az Oroszországból importált gáztól függ, ráadásul komoly tartozásai vannak a Gazprommal szemben. A volt szovjet tagköztársaság energiafogyasztásának nagy részét a transznisztriai szeparatista régióból fedezi, ahol egy hatalmas hőerőmű állít elő energiát orosz gáz elégetésével. Jelenleg nincs biztosíték arra, hogy a moldovaiak télen nem maradnak hidegen és sötétben – írja cikkében a Mediafax.
Fotó: Șor Párt/Facebook
Cosmin Popa Oroszország-szakértő, a bukaresti Nicolae Iorga Történettudományi Intézet kutatója szerint Vlagyimir Putyin az ukrajnai orosz háborús kudarcok után, kétségbeesésében kész „a zavarosban halászni”, amihez jó terep lehet Moldova. „Chișinău rendkívül óvatos, igyekszik nem provokálni Oroszországot a sajátos helyzete miatt. Ugyanakkor a Chișinău és Tiraszpol közötti status quo megtartását célzó felfogást az új politikai és katonai körülményeknek megfelelően kellene frissíteni” – fogalmazott a szakértő. Szerinte abban az esetben, ha Tiraszpol a Chișinău által elfogadható feltételekkel akarja rendezni státusát, első lépésként távozásra kellene kérnie a Transznisztriában békefenntartókként jelen lévő orosz csapatokat.
Sátortábort is felvertek a kormányellenes, oroszpárti demonstrálók
Fotó: Șor Párt/Facebook
A kutató arra emlékeztetett, hogy még az örmény hatóságok is elismerték Oroszország kudarcát az Azerbajdzsán és Örményország közötti béke biztosítójaként. Popa úgy véli, amennyiben nem változik a chișinăui álláspont Transznisztria kapcsán, Oroszország és moldovai képviselői tovább fogják gyengíteni a Maia Sandu nevével fémjelzett hatalmat. A szakértő szerint gazdasági alapú tiltakozások szítása, de a gagauz szeparatista törekvések kiélezése is azt a célt szolgálná, hogy újrainduljon a közvetlen párbeszéd a Moldovai Köztársaság és Oroszország között.
Gratulált az amerikai elnökválasztás győztesének, Donald Trumpnak a vatikáni diplomáciát vezető Pietro Parolin bíboros, szentszéki államtitkár, egyúttal reményét fejezte ki, hogy Trump valóban el tudja érni a most zajló háborúk leállását.
Meg kell vizsgálnunk, hogyan lehet újra béke Európában – jelentette ki Orbán Viktor miniszterelnök az Európai Politikai Közösség csütörtöki budapesti találkozójának plenáris ülésén.
Udvariatlan, a diplomáciai protokollban egyenesen barátságtalannak nevezhető gesztust tett Klaus Iohannis vendéglátójával, Orbán Viktorral szemben csütörtökön Budapesten. Iohannisnak a magyar kormányfővel szembeni ellenérzései közismertek.
Az Egyesült Államokkal fenntartott kapcsolat alapvető fontosságú, az EU kész annak elmélyítésére, a stratégiai menetrend prioritásait teljesítve azonban aktívan kell dolgozni egy erős és szuverén Európa létrehozásán – jelentette ki Charles Michel.
A Biden-kormányzat azt tervezi, hogy a megválasztott elnök, Donald Trump 2025. januári beiktatása előtt sietteti a fennmaradó 6 milliárd dolláros katonai segély Ukrajnának történő átadását – jelentette a Politico szerdán.
Negyven ember vesztette életét szerdán a Bekaa-völgyben fekvő Baalbek keleti város környékén Libanonra mért izraeli csapásokban – közölte az ország egészségügyi minisztériuma, este pedig újabb csapások érték Bejrút déli külvárosait.
Kiléptek a Német Szabaddemokrata Párt (FDP) miniszterei a német kormányból Christian Lindner pénzügyminiszter menesztése után, Robert Habeck alkancellár viszont közölte, hogy a Zöldek maradnak a koalícióban.
Elismerte vereségét Kamala Harris amerikai alelnök, demokrata párti elnökjelölt és gratulált választási győzelméhez republikánus riválisának, Donald Trumpnak a megválasztott elnökkel folytatott szerdai telefonbeszélgetésében – közölték Harris munkatársai.
Donald Trump győzelme az amerikai elnökválasztáson a liberális és progresszív eszmék vereségét jelenti – állapította meg Robert Fico a szlovák kormány szerdai ülése után.
Jövő január 1-jén lép életbe az úgynevezett „burkatilalom” Svájcban, amelynek értelmében tilos lesz az arcot teljesen eltakaró ruhadarabot viselni közterületen – jelentette be a svájci kormány szerdán.
szóljon hozzá!