Fotó: Államelnöki Hivatal
Hogyan tovább, Fehéroroszország? Keményebb diktatúra jön, avagy egyet hátralép a belarusz elnök? Mit lép Moszkva? A lapunknak nyilatkozó szakértő szerint az Európai Unió lehetőségei korlátozottak, hiszen úgy kellene büntetni Lukasenkát, hogy közben ne lökjék teljesen Putyin karjaiba.
2021. május 29., 13:062021. május 29., 13:06
Vakmerő és meghökkentő, amit Aljakszandr Lukasenka tett, ám jól átgondolt és megtervezett akcióról van szó – nyilatkozta a Krónikának Stier Gábor, a szláv világgal foglalkozó Moszkvatér.com portál főszerkesztője a Ryanair repülőgépének minszki kényszerleszállása és az ellenzéki blogger, Raman Prataszevics letartóztatása kapcsán. Szerinte
„A szigorodó uniós szankciók jelzik, hogy Brüsszelnek elege van már Lukasenkából, ám a rendszer megdöntéséhez ez nem elég. Sőt ez az elszigetelés teljesen nem is fog működni. De meg kell jegyezni, hogy az EU lehetőségei is korlátozottak, hiszen úgy kellene büntetni Lukasenkát, hogy közben ne lökjék teljesen Putyin karjaiba. Ebből a helyzetből tehát többet nem nagyon lehet kihozni, és azon sem lepődnék meg, ha a légitársaságok egy része idővel szép csendben visszasomfordálna a belarusz légtérbe. Lukasenka közben belpolitikai értelemben elérte, amit akart” – mondta a külpolitikai szakújságíró.
Stier Gábor szerint a belarusz társadalom megértette, hogy az emigrációban lévő ellenzéktől sokat nem várhat. „A tüntetések kifulladtak, teljes az apátia. A rendszer ennél tovább nem fog keményedni, hiszen nincs nagyon miért. A jelenlegi helyzetben Lukasenka megkezdheti – nem fogja elsietni – a politikai átmenetet, ennek részeként az alkotmányos reformot, miután a mostani akcióval otthon, Keleten és Nyugaton mindenki értésére adta, hogy akkor és úgy megy el, amikor és ahogy akar. Ez 2023 előtt szerintem nem reális, de lehet ez akár később is. Erre a folyamatra Putyin tud hatni, de mint eddig is láttuk, Lukasenka őt is megpróbálja kijátszani” – vázolta fel a közeljövőt a főszerkesztő.
Stier Gábor a Moszkvatér.com portálon közölt korábbi elemzésében azt írta, a történteknek szélesebb értelemben vett üzenete is van. Mégpedig az, hogy a posztszovjet térség nyugati nyomás alatt lévő politikusainak elegük van abból, hogy packáznak velük. „A Kelet és a Nyugat között olyannyira kiéleződött a feszültség, hogy most már egyik fél sem nagyon ad a látszatra sem.
Ha mindebbe belegondolunk, akkor akár el is hessegethetjük azt a gondolatot, hogy Lukasenka ágyúval lőtt verébre. Számára ugyanis az volt a fontos, hogy az a lövés nagyot szóljon” – hangsúlyozta Stier Gábor.
Bendarzsevszkij Anton belarusz származású, Magyarországon élő elemző a Mandiner portálnak azt mondta, a tavalyi fehérorosz elnökválasztásokon egyértelműen kiderült, hogy megcsappant az államfő népszerűsége. „Ha még vannak is Lukasenkának támogatói – én nem hiszem el, amit az ellenzék mond, hogy csak két-három százaléka van, szerintem húsz-harminc százalék közötti támogatottsága van még mindig – egyértelmű, hogy ők már kisebbségben vannak” – hangsúlyozta a budapesti Danube Institute geopolitikai kutatócsoport-vezetője.
Mint mondta, a tavaly szeptemberi szocsi találkozón a fehérorosz államfő gyaníthatóan sok mindent megígért Putyinnak, köztük azt is, hogy lesz egy hatalomátadás, egy alkotmánymódosítás, amely az elnöki hatalmat leépíti, és amely előrehozott elnökválasztással fog járni, másrészt pedig felpörgetik az orosz–belarusz integrációt, amit Oroszország régóta erőltet, Lukasenka pedig mindeddig ellenállt.
– nyomatékosította Bendarzsevszkij Anton. Hozzátette ugyanakkor, hogy azóta megint fordult a helyzet, mert volt egy orosz Navalnij-ügy, amely egyfajta legitimációt adott Lukasenkának. Elmondhatta, hogy Oroszországban sincs minden rendben, így kedvező alkupozícióba került. A szakértő ezért úgy gondolja, Lukasenka sikeresen tudja hárítani a további integrációra irányuló orosz kísérleteket – gazdasági integrációs intézkedések azonban biztosan lesznek.
Izraeli légicsapás ért palesztinokat egy gázai egészségügyi központ közelében csütörtökön, tíz gyermek és hat felnőtt meghalt – közölték a helyi egészségügyi hatóságok, miközben a tűzszüneti tárgyalások elhúzódnak, és nem várható azonnali megállapodás.
A romániai mezőgazdasági termelők támogatása együtt jár az Ukrajnának nyújtott támogatással – közölte a román külügyminisztérium az ukrajnai mezőgazdasági termékek európai uniós importja kapcsán.
Donald Trump elnök csütörtökön az NBC-nek azt mondta, hogy megállapodást kötött a NATO-val arról, hogy az Egyesült Államok a szövetségen keresztül fegyvereket küld Ukrajnának, és hogy a NATO „száz százalékban” fizetni fogja ezeket a fegyvereket.
Nem bántalmazástól bekövetkezett tüdőembólia okozta az ukrán hadseregben szolgált Sebestyén József kárpátaljai magyar férfi halálát – közölte az ukrán szárazföldi erők parancsnoksága csütörtökön a hivatalos Facebook-oldalán.
Az Európai Bizottság egyenlőségért felelős biztosának őshonos kisebbségek ügyében tapasztalható tétlenségét bírálta, illetve a nemzeti régiókról szóló európai polgári kezdeményezés kapcsán a jogalkotás megindítását sürgette Vincze Loránt.
Bírálja Romániát az elnökválasztás körüli botrányok miatt egy, az Egyesült Államok külügyminisztériumának honlapján olvasható elemzés, amely ugyanakkor Magyarországhoz empatikusan viszonyul.
Elutasította a Ursula von der Leyennel, az Európai Bizottság elnökével szemben benyújtott bizalmatlansági indítványt az Európai Parlament csütörtökön.
Orbán Viktor miniszterelnök részvétét fejezte ki, a magyar külügyminisztérium pedig bekérette Ukrajna budapesti nagykövetét, miután ukrán toborzótisztek kényszersorozás közben megvertek egy magyar férfit Kárpátalján, aki később belehalt sérüléseibe.
Nagy-Britannia és Franciaország megteremti annak lehetőségét, hogy szükség esetén összehangolt módon alkalmazhassa önálló nukleáris elrettentő erejét – áll a két kormány csütörtökön ismertetett új nukleáris együttműködési deklarációjában.
A Hamász palesztin iszlamista terrorszervezet szerdán közölte, hogy beleegyezett tíz túsz szabadon bocsátásába a gázai tűzszünet elérésére tett erőfeszítések keretében.
szóljon hozzá!