Eszkalációs veszély. A közvetítő trió a gázai harcok beszüntetésére és a túszok szabadon engedésére szólít
Fotó: UNRWA/Facebook
Miközben a világ Irán Izrael elleni megtorló csapására készül, az Egyesült Államok, Katar és Egyiptom vezetői csütörtök este közös nyilatkozatban szólították fel Izraelt és a Hamászt, hogy a jövő héten üljenek újra tárgyalóasztalhoz a gázai tűzszünet és a túszejtési megállapodás véglegesítése érdekében.
2024. augusztus 09., 08:072024. augusztus 09., 08:07
A CNN emlékeztet: e három ország vezette a közvetítői erőfeszítéseket az egyezség megkötésére, és amerikai tisztségviselők azt állították, hogy
Csütörtök este a közvetítők fokozták a nyomást Izraelre és a Hamászra, hogy a jövő héten Kairóban vagy Dohában folytassák a tárgyalásokat. Egy, a megbeszéléseket ismerő forrás a CNN-nek elmondta, hogy a találkozót augusztus 15-re tervezik, és várhatóan meg is lesz, de Izraelnek és a Hamásznak meg kell erősítenie részvételét.
– áll a három államfő közleményében.
„Nincs több vesztegetni való idő, és egyik fél részéről sincs kifogás a további késedelemre” – tették hozzá. „Itt az ideje, hogy szabadon engedjük a túszokat, megkezdjük a tűzszünetet és végrehajtsuk ezt a megállapodást” – szögezték le.
A Hamász és Izrael hónapok óta javaslatokat és ellenjavaslatokat küldözget egymásnak a közvetítői trió segítségével.
Csütörtökön a hármak azzal érveltek, hogy „készen állnak arra, hogy olyan végleges áthidaló javaslatot nyújtsanak be, amely megoldja a fennmaradó végrehajtási kérdéseket”.
„Az Egyesült Államok és a közvetítők javaslatát követve Izrael augusztus 15-én tárgyalódelegációt küld egy később meghatározandó helyre, hogy összefoglalja a keretmegállapodás végrehajtásának részleteit” – áll Netanjahu hivatalának közleményében.
A Hamász nem reagált azonnal a találkozóra való felhívásra.
Egyre inkább úgy tűnik, hogy a Hezbollah támadást indíthat Izrael ellen, függetlenül attól, hogy Irán mit szándékozik tenni – mondta a CNN-nek két, hírszerzési információkat ismerő forrás.
A közös nyilatkozatra akkor adték ki, amikor a térség az Izrael elleni esetleges csapásokra készül, amelyeket mind Irán és a Hezbollah – valamint potenciálisan több más iráni proxy csoport – mérhet Izraelre, miután Fuad Sukr, a Hezbollah katonai főparancsnoka és Iszmail Haníje, a Hamász vezetője meghalt.
„Ez a helyzet rendkívül veszélyes” – mondta Ajman Szafadi jordániai külügyminiszter szerdán a CNN-nek.
– tette hozzá.
Washington a 10 hónapja tartó gázai háború után Izraelt és Iránt is óva intette az erőszak eszkalálódásától, közvetlenül Izraellel folytatott telefonbeszélgetésekben és a szövetségeseken keresztül Teheránnal folytatott közvetett kommunikációban.
„Rendkívül nagy a kockázata egy jelentős eszkalációnak, ha jelentős megtorló támadást hajtanak végre Izrael ellen” – mondta egy amerikai tisztségviselő, aki szerint ezt Iránnak tolmácsolták.
Az eszkaláció „komoly következményekkel járna Irán gazdaságára és újonnan megválasztott kormányának stabilitására nézve, ha erre az útra lépne” – tette hozzá a tisztségviselő.
– mondta.
A Biden-kormányzat arra készül, hogy segítséget nyújtson Izrael védelmében, ahogyan azt április közepén is tette a példátlan iráni támadás során, amikor több mint 300 drónt és rakétát lőttek ki a zsidó államra. Azt a támadást egy damaszkuszi iráni létesítmény izraeli bombázása előzte meg.
Megduplázta a Székelyföld megsegítésére összegyűjtött támogatást a kormány, az erről szóló kormányhatározatot csütörtökön írta alá Orbán Viktor miniszterelnök.
A NATO egészében a bruttó hazai termék (GDP) 5 százalékát kitevő védelmi kiadásokra lesz szükség – jelentette ki az amerikai védelmi miniszter Brüsszelben a NATO védelmi miniszteri találkozója előtt újságíróknak nyilatkozva csütörtökön.
Az orosz hadsereg 1 ballisztikus rakétát és 103 drónt vetett be ukrajnai célpontok ellen csütörtökre virradó éjjel, 5 ember életét vesztette, sokan megsebesültek a támadásban, a csapásmérő eszközök 16 helyszínen célba találtak.
A Kárpát-medencei magyarság számára a legnagyobb kihívás a háború, pontosabban az azt tápláló brüsszeli háborús politika – jelentette ki Orbán Viktor miniszterelnök a Kárpát-medencei Magyar Képviselők Fórumának (KMKF) csütörtöki plenáris ülésén.
Az Európai Unió Bírósága 2025. június 5-én meghozta végső döntését a Minority SafePack kezdeményezés ügyében: a testület elutasította a fellebbezést, és ismételten helybenhagyta az Európai Bizottság döntését.
Oroszország célja, hogy 10 000 katonát vezényeljen Dnyeszteren túli területre, és hogy Kreml-barát kormányt állítson fel Moldovában, hogy ezt lehetővé tegye – mondta Dorin Recean moldovai miniszterelnök a Financial Times-nak adott interjúban.
Az Egyesült Államok szerdán megvétózta az ENSZ Biztonsági Tanácsának határozattervezetét, amely „azonnali, feltétel nélküli és tartós tűzszünetet” követelt Izrael és a Hamász fegyveresei között Gázában.
Vlagyimir Putyin választ fog adni az orosz repülőterek elleni támadásra – írta Donald Trump amerikai elnök Truth Social nevű közösségi portálján szerdán.
A magyar kormány úgy döntött, hogy a megduplázza a közmédia egész napos adománygyűjtő műsorában befolyt felajánlásokat, tehát „minden felajánlott forint mellé odatesz még egyet” – közölte Orbán Viktor miniszterelnök.
Június 4-e a gyász, a tanulságok levonásának és a megmaradás büszkeségének napja; a nemzeti összetartozás napjának tanulsága az, hogy a nemzetcsonkítás fájdalmát nemzet- és országépítéssel lehet meghaladni – mondta Semjén Zsolt.
szóljon hozzá!