Merkel erősítene a romániai jogállamiságon

•  Fotó: Presidency.ro

Fotó: Presidency.ro

Románia stabil ország, és belpolitikai válságának nincs hatása a kül-, és Európa-politikájára – jelentette ki Klaus Johannis államfő hétfőn Berlinben az Angela Merkellel folytatott megbeszélése után. A német kancellár közölte, Románia belügyéről lévén szó, érdemben nem kommentálja a fejleményeket, a válságtól függetlenül azonban kiemelte, hogy Bukarestnek tovább kell erősíteni a jogállamiságot, a demokráciát és a korrupció elleni küzdelmet.

Krónika

2017. június 19., 18:382017. június 19., 18:38

2017. június 19., 19:002017. június 19., 19:00

Újabb jelentős diplomáciai fegyvertényt könyvelhetett el Klaus Johannis, aki a Washingtonban Donald Trump amerikai elnökkel június 9-én folytatott megbeszélése után hétfőn Berlinben kezdett kétnapos hivatalos látogatást. A román államfőt egyaránt fogadta Angela Merkel német kancellár és Frank Walter Steinmeier államfő.

korábban írtuk

Trump elmélyítené az amerikai–román kapcsolatokat
Trump elmélyítené az amerikai–román kapcsolatokat

Donald Trump amerikai elnök a Klaus Johannis román államfővel Washingtonban tartott közös pénteki sajtótájékoztatóján az amerikai–román viszonyt dicsérte, s reményét fejezte ki, hogy a kétoldalú kapcsolatokat tovább mélyítik. 

A Merkellel közös sajtóértekezleten óhatatlanul szóba került a bukaresti kormányválság, amelynek kapcsán Johannis igyekezett megnyugtatni berlini vendéglátóját, hogy

Románia stabil ország, és a belpolitikai perpatvarnak nincs hatása a kül-, és Európa-politikájára.

A román államfő kérdésre válaszolva kiemelte, a „kormánykoalíció belső válsága" nem érinti Románia stabilitását és gazdaságának működőképességét sem. „A válság a külpolitikát és az Európa-politikát sem érinti, mert valamennyi számottevő politikai erő egyetért abban, hogy az eddigi irányvonalat követve megbízható és megfontolt politikát kell folytatni” – idézte az MTI Johannist.

Angela Merkel azt mondta, hogy nem kommentálja a fejleményeket, mert Románia belső ügyeiről van szó. A válságtól függetlenül kiemelte, tovább kell erősíteni a jogállamiságot, a demokráciát és a korrupció elleni küzdelmet, mert

az eddigi vívmányok esetleges fellazítása azzal a következménnyel járna, hogy meg kellene kérdőjelezni más területeken elért eredményeket,

ezért nagyon fontos a reformok folytatása.

•  Fotó: Presidency.ro Galéria

Fotó: Presidency.ro

A kancellár kifejtette, hogy a romániai német kisebbségnek hídszerepe van a két ország közötti kapcsolatokban, és erre szerinte a román államfő a legjobb példa. „A román elnök látogatására akkor kerül sor, amikor a két állam közötti diplomáciai kapcsolatok újrafelvételének 50., a két ország közötti barátsági szerződés megkötésének 25., Románia uniós csatlakozásának 10. évfordulóját ünnepeljük.

Idézet
A romániai német kisebbség hídszerepet tölt be a két ország közötti kapcsolatban, és erre beszédes példa maga a román államfő”

– nyilatkozta Angela Merkel. A román államfő és a német kancellár közötti egyeztetés az Agerpres hírügynökség kiküldött tudósítójának jelentése szerint a két ország közötti gazdasági kapcsolatokra is kiterjedt, különös tekintettel a digitális technikára. Tárgyaltak továbbá az Európai Tanács e heti brüsszeli üléséről, valamint a romániai reformfolyamatokról, amellyel kapcsolatban a német kancellár

köszönetét fejezte ki Johannisnak „mindazért, amit a román jogállam megerősítéséért tett”.

Merkel arról is beszélt, hogy a kétsebességes Európa elvét néha helytelenül úgy értelmezik, hogy egyes országok nem vehetnek részt bizonyos projektekben. „Minden ország részt vehet valamennyi projektben, amennyiben teljesülnek a kellő feltételek, tehát nincs szó arról, hogy bármely államot kizárnánk" – szögezte le a német kancellár.

•  Fotó: Presidency.ro Galéria

Fotó: Presidency.ro

Johannis ennek kapcsán úgy vélekedett, hogy

a kétsebességes Európa problémája szinte teljesen megszűnt.

Az elnök úgy vélekedett, ez részben kommunikáció, meghatározás kérdése, a nyugat-európai országok számára ugyanis fontos, hogy ne legyenek olyan országok, amelyek akadályoznak bizonyos projekteket, a kelet-európai országok számára pedig az a lényeg, hogy ne legyenek olyan projektek, amelyekben ők nem vehetnek részt.

„Időközben tisztázódtak ezek a kérdések, mindenki egyetértett abban, hogy a tagállamoknak meg kell adni a lehetőséget, hogy eldönthessék, részt vesznek-e vagy sem bizonyos projektekben" – hangsúlyozta Johannis. A berlini találkozó végén Merkel és Johannis megerősítették elhatározásukat a védelmi erőfeszítések növelése mellett. Johannis rámutatott: Románia nem fog választani a NATO és az Európai Unió, vagy az EU és az Egyesült Államok között.

szóljon hozzá! Hozzászólások

Hírlevél

Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!

Ezek is érdekelhetik

A rovat további cikkei

2025. február 15., szombat

Zelenszkij: nem fogadunk el olyan békemegállapodást, amelyet Ukrajna háta mögött köt bárki

Ukrajna nem fogad el olyan békemegállapodást, amelyet a háta mögött vagy a bevonása nélkül köt bárki is – jelentette ki Volodimir Zelenszkij ukrán elnök szombaton a Müncheni Biztonságpolitikai Konferencián.

Zelenszkij: nem fogadunk el olyan békemegállapodást, amelyet Ukrajna háta mögött köt bárki
2025. február 15., szombat

Még három izraeli túszt szabadon engedett a Hamász

Az Hamász iszlamista terrorszervezet szabadon engedett három újabb izraeli túszt cserébe 369, izraeli börtönökben őrzött palesztinért, köztük 36 életfogytiglanra ítélt terroristáért.

Még három izraeli túszt szabadon engedett a Hamász
2025. február 15., szombat

Navalnij özvegye szerint Putyinnal nincs értelme tárgyalni

A Müncheni Biztonságpolitikai Konferencia (MSC) egyik meghatározó pillanata volt, amikor Julija Navalnaja, az orosz ellenzéki vezető, Alekszej Navalnij özvegye szenvedélyes beszédet mondott.

Navalnij özvegye szerint Putyinnal nincs értelme tárgyalni
2025. február 15., szombat

Kórházba került Ferenc pápa, programjait törölték

Ferenc pápa a Vatikánhoz közeli Gemelli-klinikára ment kivizsgálásra, hörghurutjának kezelésére – közölte a szentszéki sajtóközpont.

Kórházba került Ferenc pápa, programjait törölték
2025. február 14., péntek

„Allahu akbar!” Iszlamista támadás volt a müncheni gázolás

Beismerte a csütörtöki müncheni gázolást elkövető afgán férfi, hogy szándékosan hajtott az emberek közé, és a nyomozók arra a megállapításra jutottak, hogy iszlamista indíttatású bűncselekmény történhetett – jelentették be a német hatóságok pénteken.

„Allahu akbar!” Iszlamista támadás volt a müncheni gázolás
2025. február 14., péntek

Holland miniszter: ukrajnai tűzszünet esetén jelentősen megnőhet egy orosz katonai támadás esélye a balti államok ellen

A nyugati hírszerző szolgálatok szerint jelentősen megnőhet egy orosz katonai támadás esélye a balti államok ellen, ha Donald Trump amerikai elnök eléri az ukrajnai tűzszünetet – jelentette ki Ruben Brekelmans holland védelmi miniszter.

Holland miniszter: ukrajnai tűzszünet esetén jelentősen megnőhet egy orosz katonai támadás esélye a balti államok ellen
2025. február 14., péntek

Nincs sugárzásveszély – nyugtatnak, miután egy drón eltalálta a csernobili atomerőmű betonszarkofágját

Nem jelent veszélyt Romániára az az incidens, amely az elmúlt éjjel történt Csernobilban – közölte pénteken az Országos Környezetvédelmi Ügynökség (ANPM).

Nincs sugárzásveszély – nyugtatnak, miután egy drón eltalálta a csernobili atomerőmű betonszarkofágját
2025. február 14., péntek

Zelenszkij szerint orosz drón csapódott a csernobili atomerőmű betonszarkofágjába

Robbanófejjel felszerelt orosz támadó drón csapódott be a csernobili atomerőmű 4. blokkjának szarkofágjába pénteken, a háttérsugárzás szintje nem nőtt – közölte Volodimir Zelenszkij ukrán elnök a közösségi oldalain.

Zelenszkij szerint orosz drón csapódott a csernobili atomerőmű betonszarkofágjába
2025. február 14., péntek

Meghátrálhat a Hamász, szerinte megmenthető a tűzszünet

A Hamász csütörtökön jelezte, hogy a Gázában már amúgy is törékeny tűzszünet összeomlásával fenyegető válság elkerülhető, még azután is, hogy a héten egymást vádolták Izraellel a tűzszünet megsértésével.

Meghátrálhat a Hamász, szerinte megmenthető a tűzszünet
2025. február 14., péntek

Trump vissza akarja édesgetni Oroszországot a G7-csoportba, és bízik Putyinban Ukrajna ügyében

Donald Trump amerikai elnök szerint Oroszországnak ismét csatlakoznia kellene a G7-csoporthoz, hogy a gazdasági nagyhatalmak országcsoportja ismét G8 formátumként működjön – az elnök a Fehér Házban beszélt erről újságírók előtt csütörtökön.

Trump vissza akarja édesgetni Oroszországot a G7-csoportba, és bízik Putyinban Ukrajna ügyében