Megtorló lépésekkel készül Románia Ausztria ellen arra az esetre, ha a bécsi kormány továbbra is fenntartja az ország schengeni csatlakozása elleni vétót – állítja a bécsi Die Presse című lap diplomáciai értesülésekre hivatkozva.
2023. május 04., 19:262023. május 04., 19:26
A lap szerint ha nem sikerül záros határidőn belül meggyőzni az osztrák kormányt arról, hogy ne akadályozza Románia felvételét a belső határellenőrzés nélküli uniós övezetbe, Bukarest egyrészt az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezetben (EBESZ), másrészt a NATO békepartnerség területén vághat vissza. A Die Presse szerint az EBESZ jelenleg irányítási válsággal küzd, ami már a létezését fenyegeti.
Mivel az EBESZ-ben csakis egyhangúlag lehet döntést hozni, egy, az észt elnökség elleni orosz vétó megbénítaná az 57 tagú szervezetet.
Ausztria mindaddig fenntartja vétójogát a schengeni övezet Bulgáriára és Romániára való kiterjesztése ellen, amíg Bécs nem látja a menedékkérők számának „tartós csökkenését” – mondta Alexander Schallenberg külügyminiszter.
A patthelyzet feloldása érdekében Ausztria – ahol az EBESZ székhelye található – elvállalná a soros elnöki tisztség betöltését. Bár egyelőre még az észt elnökség van érvényben, a lap szerint a színfalak mögött már felpörögtek az események.
A másik eszköz az lehet, hogy megakadályozza Ausztria részvételét a NATO békepartnerségi programjaiban.
Mint arról beszámoltunk,
Igaz, hogy Marcel Ciolacu, a képviselőház és a kormány legnagyobb alakulata, a Szociáldemokrata Párt (PSD) elnöke decemberben, az osztrák Schengen-vétó után arról beszélt: Romániának minden nemzetközi fórumon – így az EBESZ-ben is – fel kell lépnie az osztrák érdekekkel szemben, de Klaus Iohannis államfő gyorsan letorkollta, mondván: Románia nem készül ilyen lépésekre.
Amennyiben a Die Presse értesülései helytállóak, annak köze lehet ahhoz, hogy a PSD és a PNL közötti, e hónap végén esedékes, a koalíciós megállapodásban rögzített csere nyomán Ciolacu veszi át a miniszterelnöki tisztséget a liberálisoktól.
Nincsen rendjén, hogy Romániának csak kötelezettségei vannak a Schengen-téma kapcsán – jelentette ki Lucian Bode belügyminiszter szerdán, miután osztrák kollégája közölte: hosszú az út Románia schengeni csatlakozásáig.
Gerhard Karner osztrák belügyminiszter múlt szerdai bukaresti látogatásán arról beszélt: a schengeni határőrizeti rendszer működésképtelensége miatt nem tud időpontot megjelölni Románia schengeni csatlakozására. Rá egy napra Alexander Schallenberg külügyminiszter kijelentette:
Herhard Karner az EU Bel- és Igazságügyi Bizottságának december 8-i ülésén megvétózta a román és a bolgár schengeni csatlakozást, arra hivatkozva, hogy Ausztriába továbbra is rengeteg migráns jut ár európai uniós országokból, ezért hatékonyabban kell fellépni a migránsok és az embercsempészet ellen.
Karner ezért román kollégájával, Lucian Bodéval többek között az embercsempészet elleni fellépésről, a menedékjog megadása kapcsán tapasztalt visszaélésekről és a külső uniós határok védelméről tárgyalt Bukarestben.
A világ legnagyobb biztonsági szervezetében vághat vissza Románia
Az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (röviden EBESZ, angolul Organization for Security and Co-operation in Europe, OSCE) a világ legnagyobb biztonsági szervezete, amely Európa, Észak-Amerika és Közép-Ázsia 57 részt vevő államát fogja össze. Eredetileg 1975-ben értekezletként hozták létre, annak érdekében, hogy a Helsinki záróokmány értelmében alkalmi fórumot teremtsenek a többoldalú, de főképp a kelet-nyugati párbeszédnek. 1992-ben alakították állandó intézménnyé, az 1994-es budapesti konferencián vette fel a jelenlegi nevét. A bécsi székhelyű szervezet célja a korai figyelmeztetés, a válságmegelőzés, a válságkezelés, a válság utáni rehabilitáció.
Gerhard Karner osztrák belügyminiszter az embercsempészetre vonatkozó, Románia számára nem túl kedvező adatokkal vezette fel bukaresti látogatását.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Konstanca lehet az egyik első célpont egy, a NATO elleni orosz támadás esetén – vélekedik Ben Hodges nyugalmazott amerikai tábornok, a NATO európai erőinek korábbi főparancsnoka.
Lesz következő fordulója Oroszország és Ukrajna tárgyalásainak, de irreális, hogy ezt a Vatikánban tartsák meg, a találkozó idejéről és helyszínéről még nem döntöttek – jelentette ki Szergej Lavrov orosz külügyminiszter.
Benjámin Netanjahu izraeli kormányfő azzal vádolta meg csütörtök este Franciaországot, Nagy-Britanniát és Kanadát, hogy arra bátorítja a Hamász „tömeggyilkosait”, hogy vég nélkül harcoljanak.
Ukrajnának fel kellene adnia minden olyan elképzelést, hogy visszaállítsa a Szovjetunió 1991-es összeomlása nyomán létrejött, vagy akár a 2022-es nagyszabású orosz invázió előtti származó határokat – mondta csütörtökön Valerij Zaluzsnij.
Az amerikai kormányzat megvonja a Harvard Egyetem jogát a külföldi diákok fogadására részben „terroristapártoló” tevékenység miatt – közölte a belbiztonsági minisztérium csütörtökön.
Az orosz elnök ütközőövezet létrehozásáról döntött csütörtökön Oroszország és Ukrajna határa mentén.
Biztonsági figyelmeztetést tett közzé az Egyesült Államok, Kanada és több európai ország hírszerzése orosz kibertámadások kivédésére.
Ukrajna a jövő héten arra kéri az EU-t, hogy fontolja meg a Moszkva elszigetelésére irányuló újabb nagyszabású lépéseket, beleértve az orosz vagyon lefoglalását és az orosz olaj egyes vásárlóival szembeni szankciók bevezetését.
A washingtoni zsidó múzeum előtt meggyilkolták az izraeli nagykövetség két alkalmazottját helyi idő szerint szerda késő este, a feltételezések szerint antiszemita indítékból – közölték az amerikai főváros hatóságai.
Benjámin Netanjahu miniszterelnök szerint Izrael „valószínűleg” megölte Mohammed Szinvárt, a Hamász de facto vezetőjét Gázában.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!