Orbán Viktor miniszterelnök a jelentésről szóló, az Európai Parlamentben kedden rendezett vitán
Fotó: MTI
Megszavazta a magyar jogállamisági helyzetről szóló különjelentést szerdán az Európai Parlament (EP), a plenáris ülésen 448 igen szavazattal, 197 ellenében, 48 tartózkodás mellett fogadták el a képviselők a dokumentumot.
2018. szeptember 12., 15:112018. szeptember 12., 15:11
2018. szeptember 12., 15:292018. szeptember 12., 15:29
A jelentés elfogadásához a leadott voksok több mint kétharmadára, valamint az összes képviselő abszolút többségének támogatására (vagyis legalább 376 szavazatra) volt szükség. A tartózkodás nem számított leadott szavazatnak. Szükség volt a Fideszt is soraiban tudó Európai Néppárt legalább részleges támogatására is, s sajtóhírek szerint a belga, a finn, a görög, a holland, a lengyel, a luxemburgi, az osztrák, a portugál és a svéd tagpártok képviselői is igennel szavazhattak.
A magyar jogállamiság ügye a szavazás nyomán az uniós tagországok kormányainak tanácsa elé kerül, amely négyötödös többséggel dönt majd arról, valós-e a veszélye annak, hogy Magyarországon csorbulnak az Európai Unió alapértékei. A szövegben számos aggályosnak ítélt kérdést felsoroltak az alkotmányossággal, a választási rendszerrel, az igazságszolgáltatás függetlenségével, a korrupcióval kapcsolatban, ahogy a véleménynyilvánítás, a tudományos élet, az egyesülés és a vallás szabadságával, a kisebbségek és a menedékkérők jogaival, az egyenlő bánásmóddal összefüggésben is.
A hetes cikk olyan többlépcsős eljárást tesz lehetővé, amely az uniós alapértékek súlyos és rendszerszintű megsértése esetén végső soron akár az érintett állam szavazati jogának felfüggesztésével vagy más komoly szankcióval is járhat, de ehhez az összes többi EU-tag egyöntetű támogatására van szükség, amit elemzők szinte kizártnak tartanak.
Harrach Péter, a Kereszténydemokrata Néppárt frakcióvezetője a Sargentini-jelentésről tartott szavazást követően az MTI-nek úgy nyilatkozott: az Európai Unió parlamentje kiállította a bizonyítványt magáról. A kormánypárti politikus szerint olyan szervezet mondott ítéletet, amelyik képtelen megőrizni a kontinens kultúráját, megvédeni a határait és növelni versenyképességét. „Azt a tagállamot ítélték el, amelyik képes minderre” – mutatott rá a KDNP frakcióvezetője.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Az Európai Unió Tanácsa elfogadta tizenhetedik szankciós csomagját, mely egyebek mellett az orosz energiaipart, ezen belül az eddigi szankciókat megkerülő úgynevezett orosz „árnyékflotta” tartályhajóit célozza.
Sajátos trend terjed a TikTokon George Simion külföldön élő szimpatizánsai körében azt követően, hogy a Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) elnöke elvesztette a vasárnapi elnökválasztást: arról tesznek közzé videót, hogy szétvágják az útlevelüket.
Egy román állampolgárságú férfi ellen is büntetőeljárás indult Keir Starmer miniszterelnök ingatlanainál történt gyújtogatások ügyében – közölte kedden a brit rendőrség.
Moszkva és Kijev előtt nehéz tárgyalások állnak a tűzszünetről és a békeszerződésről szóló közös memorandum szövegének kidolgozásakor – jelentette ki Dmitrij Peszkov, az orosz elnök sajtótitkára újságíróknak Szocsiban.
Közleményben ítélte el hétfőn a brit, a francia és a kanadai kormány Izrael újabb gázai hadműveleteit, és nyíltan szankciókkal fenyegette meg Izraelt a katonai akció folytatása esetére.
Oroszország és Ukrajna azonnali tárgyalásokat kezd a háború lezárása felé vezető tűzszünetről – közölte Donald Trump amerikai elnök, miután hétfőn telefonon egyeztetett Vlagyimir Putyin orosz elnökkel.
Sorra érkeznek a gratulációk, miután a függetlenként induló Bukaresti főpolgármester, Nicușor Dan megnyerte a vasárnapi elnökválasztást.
Már csak a forradalom segíthet Európa népein George Simion romániai elnökválasztási veresége nyomán – vélekedik a Vlagyimir Putyin orosz államfő ideológusaként emlegetett Alekszandr Dugin.
Meghalt vasárnap a világ negyedik legmagasabb hegycsúcsa, a nepáli Lhoce megmászása közben Vágó Barna Zsolt alpinista – írja a mászást szervező cég bejelentése alapján a Reuters.
A Hamász iszlamista terrorszervezet az amerikai The Wall Street Journal birtokába jutott dokumentum szerint azzal a céllal indított támadást 2023. október 7-én Izrael ellen, hogy megtorpedózza a zsidó állam és Szaúd-Arábia kapcsolatainak rendezését.
Látogatottsági adatok
5 hozzászólás