Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke Brüsszelben közölte a román kormányfővel: a büntető törvénykönyvet módosító sürgősségi kormányrendelet elfogadása veszélybe sodorta a korrupcióellenes küzdelem eddigi eredményeit.
2017. február 19., 14:542017. február 19., 14:54
2017. február 19., 15:242017. február 19., 15:24
A büntető törvénykönyv módosításáról szóló 13-as sürgősségi kormányrendelet veszélybe sodorta a Románia által a korrupció elleni harc terén az elmúlt évek alatt elért eredményeket – jelentette ki Jean-Claud-Juncker, az Európai Bizottság (EB) elnöke azt követően, hogy pénteken Brüsszelben Sorin Grindeanu román miniszterelnökkel tárgyalt. Az EB elnöke üdvözölte, hogy a kormány végül hatályon kívül helyezte a jogszabályt, és átláthatóságot kért a továbbiakban elfogadandó intézkedések kapcsán.
A találkozót követően a bukaresti kormány által kiadott közlemény szerint a két politikus „konstruktív\" megbeszélést folytatott. A kommüniké szerint szó esett az igazságügyi reform eredményeinek monitorozását szolgáló Együttműködési és Megfigyelési Mechanizmusról és a korrupcióellenes harcról is. Juncker és Grindeanu megállapodott abban, hogy a további módosítások előtt széles körű egyeztetést folytat a kormány az érintett felekkel, az intézkedések elfogadása pedig demokratikus úton történik majd. „Az átláthatóság és a nyitottság alapvető fontosságú lesz a bizalom és a stabilitás visszaszerzése és fenntartása érdekében\" - szögezte le Juncker.
Az Európai Bizottság elnöke a korrupcióellenes harc folytatására biztatta a román kormányt, és támogatást ígért hozzá. Juncker megismételte: szeretné, ha még a mandátuma lejárta előtt lezárnák a megfigyelési mechanizmust, amennyiben Románia teljesíti a feltételeket, az ehhez szükséges teendőket pedig az EB által a korrupcióellenes küzdelem és az igazságügyi reform eredményeiről összeállított jelentések tartalmazzák.
A találkozót követően Grindeanu újságíróknak azt mondta, nem kapott olyan listát, amelyen konkrétan felsorolnák a teendőket az igazságügyi rendszer működését és a büntető törvénykönyv módosítását illetően, megjegyezte ugyanakkor, hogy Románia pontosítást kér az igazságügyi jelentésben megfogalmazott egyes megállapításokkal kapcsolatosan. Azt is elmondta, hogy figyelemmel követte a Btk.-módosítás miatti utcai tüntetéseket, méltányolta azok békés mivoltát, illetve a tüntetők kreativitását, és leszögezte: megértette az üzenetet, ennek eredménye a 13-as rendelet hatályon kívül helyezése. Hozzátette, a Btk. módosításáról a parlament dönt majd, előtte pedig nem csupán a politikum álláspontját kéri majd ki. Leszögezte, a kormány célja, hogy elhárítsa az akadályokat a megfigyelési mechanizmus lezárásának útjából.
A nap folyamán Grindeanu találkozott Donald Tuskkal, az Európai Tanács elnökével is, akit szintén biztosított arról, hogy a kormány folytatja a korrupcióellenes harcot, és ebben együtt kíván működni az európai intézményekkel. Egyúttal arról is tájékoztatta Tuskot, hogy a jelenlegi, külső és belső kihívások fényében Románia célja az EU egységének megőrzése és az integráció elmélyítése, ezért minden, a megosztásra irányuló igyekezet ellen fel kell lépni.
A kormányfő még csütörtökön este Frans Timmermansszal, az EB első alelnökével is találkozott, akit szintén biztosított arról, hogy kormánya folytatja a korrupció elleni küzdelmet, egyben kijelentette: a jövő héten javaslatot tesz az igazságügyi tárca vezetőjének személyével kapcsolatban. Hozzátette: megtörténhet, hogy az illető „politikán kívüli\" személy lesz. A kormányfő azt is elmondta, a napokban több személlyel tárgyalt, köztük olyanokkal, akiknek nagy szakmai tapasztalatuk van, és hétvégén folytatja a találkozók sorozatát. „Nagyon komolyan fontolóra veszem, hogy olyan személyt javasoljak, aki politikailag nem elkötelezett\" – tette hozzá Grindeanu. A Timmermansszal folytatott találkozót követően a miniszterelnök egyben megerősítette a kormány elköteleződését a korrupcióellenes harc folytatása mellett.
Grindeanu azért érkezett Brüsszelbe, hogy megnyugtassa a Btk.-módosítás miatt aggódó európai uniós vezetőket: a kormány nem akarja megtorpedózni a korrupcióellenes harcot. Mint ismeretes, Frnas Timmermans keményen bírálta a kormány lépését, és megjegyezte: az akár a Romániának járó uniós források visszatartását is eredményezheti.
Grindeanu szombaton este a Realitetea hírtelevíziónak nyilatkozva arról beszélt: a kormánytagokkal együtt azért döntöttek a 13-as rendelet hatálytalanítása mellett, mert „a dolgok egészségtelen megosztottság felé kezdtek haladni”. Úgy vélte, a rendeletet nem kommunikálták megfelelően. Azt is elmondta, hogy annak kidolgozásához Florin Iordache igazságügy-minisztert szabad kezet kapott.
Egyébként a Btk.-módosítás miatti kormányellenes megmozdulások a hétvégén is folytatódtak, szombaton Bukarestben ismét gyerekeikkel együtt tüntettek a szülők, vasárnap estére pedig országszerte újabb utcai demonstrációkat hirdettek.
Szavazhat a parlament a 13-as rendelet elutasításáról
Várhatóan eleget tesz a kormányoldal az ellenzék és a tüntetők követelésének, és a parlament elé viszi a büntető törvénykönyv módosításáról szóló, botrányt kavart 13-as számú sürgősségi kormányrendelet elutasításáról szóló törvényt. Liviu Dragnea, a kormány fő erejét adó Szociáldemokrata Párt (PSD) elnöke Facebook-bejegyzésben közölte: bár álláspontja szerint a 13-as rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló rendelet nyomán a téma lezárható volna, és mások is úgy vélekedtek, hogy nem szükséges a rendeletet a parlamentben megvitatni, mivel már nincs hatályban, a törvényhozás két háza jogi bizottságainak elnökeivel folytatott egyeztetést követően úgy döntött, végigviszik a folyamatot.
„Elfogadjuk a 13-as rendelet elutasításáról szóló törvényt, hogy elejét vegyük a további találgatásoknak” – szögezte le Dragnea. Mint ismeretes, a kormány december 31-én késő este, előzetes bejelentés nélkül fogadta el a vitatott rendeletet, amely többek között enyhítette volna a hivatali visszaélés büntetését, és 200 000 lej értékű károkozáshoz kötötte volna annak bűncselekménnyé nyilvánítását.
Eltemették az október 17-én, 57 évesen elhunyt Potápi Árpád Jánost csütörtökön.
A CNN szerdai műsorában „fasisztának” és „instabilnak” nevezte Donald Trumpot, republikánus ellenfelét Kamala Harris alelnök és demokrata elnökjelölt.
Irak északi részében és Szíriában található „terrorista célpontok” ellen intézett támadást a török hadsereg az Ankarában elkövetett merénylet után, és 32 célpontot megsemmisített – közölte a török védelmi tárca szerda éjjel.
A Hezbollah megerősítette Hásem Szafieddin halálát, aki egyike volt azoknak, akik a csoport élére kerülhettek volna Hasszán Naszrallah vezető meggyilkolása után.
Megerősítette szerdán a washingtoni Fehér Ház egy tisztségviselője, hogy értesüléseik szerint október elején észak-koreai katonák érkeztek Oroszország keleti részébe.
Zsinórmértéknek, nemzeti minimumnak nevezte 1956-ot a Tisza Párt elnöke pártjának a forradalom és szabadságharc 68. évfordulója alkalmából Budapesten, a Széna téren rendezett megemlékezésén.
Robbanás történt és fegyverropogás hallatszott szerdán a TUSAS török repülőgépgyártó vállalat székhelyénél Ankara külvárosában, Ali Yerlikaya török belügyminiszter bejelentése szerint terrortámadást követtek el.
Nekünk 1956 tanulsága az, hogy csak egyetlen dologért, Magyarországért és a magyar szabadságért szabad harcolnunk – jelentette ki Orbán Viktor miniszterelnök az 1956-os forradalom és szabadságharc 68. évfordulóján tartott ünnepségen szerdán Budapesten.
Ferenc pápa negyedik enciklikája csütörtökön jelenik meg, és szemléletváltást sürget a világ mai kihívásaival szemben – közölte a Vatikán.
Katonai tiszteletadással, Kövér László, az Országgyűlés elnöke és Szalay-Bobrovniczky Kristóf honvédelmi miniszter jelenlétében felvonták a nemzeti lobogót az 1956-os forradalom és szabadságharc 68. évfordulóján szerda délelőtt Budapesten.
szóljon hozzá!