Fotó: Timesofisrael.com
A túszok szabadon bocsátásának és egy esetleges tűzszünetnek az átfogó kereteiről állapodtak meg a tárgyaló felek a hétvégén Párizsban – közölte egy, a tárgyalásokat ismerő tisztségviselő.
2024. január 30., 08:352024. január 30., 08:35
Bár a tárgyaló felek úgy érzik, hogy van egy alapvető keret, amellyel tovább tudnak lépni, a „részleteket nagyon nehéz lesz” kidolgozni – mondta a tisztségviselő.
Bár a tárgyalófelek megállapodtak a főbb elemekben, az izraeli miniszterelnök hivatala hétfőn jelezte, hogy vannak aggályok „olyan feltételek miatt, amelyek nem elfogadhatóak”. Cáfolta egyúttal azokat a híreket, amelyek szerint Izrael beleegyezett volna egy új túszalkuba.
Az egyiptomi hírszerzés hétfőn Rafahban idmertette a keretmegállapodást a Hamásszal – mondta a tisztségviselő.
Eszerint
Az izraeli hadsereg katonái esetében ez az arány várhatóan emelkedik, és a későbbi szakaszokban a hat héten túl hosszabb szünet is lehetséges.
A keret Izrael, a Hamász, Katar és Egyiptom különböző javaslatainak, valamint az Egyesült Államok további elképzeléseinek ötvözete. A javaslatok a szünet időtartamát és a foglyok és túszok cseréjének arányát illetően különböztek.
Eközben
Mint mondta, ehhez csapatokat vonnak ki a Gázai övezetből a zsidó állam északi részére, ahol „nagyon hamar akcióba fognak lépni az északi csapatok megerősítése végett”.
Galant közölte azt is, hogy a tartalékosokat fokozatosan leszerelik, hogy „készen legyenek és felkészüljenek jövőbeli bevetésekre”. A miniszter a Gázai övezetben zajló harcok kapcsán megjegyezte, hogy
A tárcavezető nemrég arról számolt be, hogy Izrael szorosan nyomon követi a helyzetet a libanoni határon, ahol a Hezbollah síita milícia provokációkat folytat. „Nem akarunk háborút, de készek vagyunk megbirkózni bármely helyzettel, amely északon kibontakozhat” – tette hozzá.
Szinte naponta jelentenek összecsapásokat az izraeli hadsereg és az iráni támogatást élvező, valamint a Hamásszal is szövetséges síita milícia között a libanoni-izraeli határon. Libanonban a Hamász is jelen van és az arab ország területéről gyakran indít rakétákat Izrael északi területei ellen.
A Hezbollah hétfőn közölte, hogy tíz támadást hajtott végre izraeli állások ellen a határ mentén, amelyek során iráni gyártmányú Falak-1 rakétákat is felhasznált.
Közben a gázai hadművelet is folytatódott: a WAFA hivatalos palesztin hírügynökség szerint
Szemtanúk szerint legalább 25 civil meghalt és mások megsebesültek egy családi ház izraeli bombázásában a Gázavárostól keletre fekvő al-Tuffa negyedben – közölte az ügynökség.
Mindeközben
Hétfői sajtóközleményében az EU közölte, hogy külügyi vezetője, Josep Borrell telefonbeszélgetést folytatott Antonio Guterres ENSZ-főtitkárral, „hogy megvitassák a közel-keleti helyzetet, beleértve az UNRWA több munkatársával szemben felhozott nagyon súlyos vádakat”.
Mint megírtuk, több uniós állam, köztük Franciaország, Olaszország, Németország, Románia és Hollandia is úgy döntött, hogy ideiglenesen felfüggeszti az UNRWA-nak nyújtott egyéni finanszírozását, miután Izrael a múlt héten azt állította, hogy az ügynökség több munkatársa állítólag részt vett a Hamász október 7-i támadásaiban.
Philippe Lazzarini, az UNRWA főbiztosa szombaton közölte, hogy az ENSZ legfelsőbb vizsgálati hatósága már intézkedett, és hogy hamarosan külső szakértők által végzett független vizsgálatra kerül sor. Hozzátette, hogy
Az uniós sajtóközleményben Borrell elismerően nyilatkozott az UNRWA által hozott „gyors és határozott intézkedésekről”, amikor az ügynökség megkapta a munkatársaira vonatkozó vádakat. Ha az ügynökség vizsgálata igaznak találja Izrael állításait, Borrell szerint a felelősöket „felelősségre kell vonni”.
Bár az UNRWA-nak nyújtott uniós finanszírozási kötelezettségvállalásokat már véglegesítették, a jövőbeli finanszírozási döntéseket a vizsgálat eredménye fogja meghatározni – tette hozzá a sajtóközlemény.
Egy izraeli támadásban meghalt a Jement irányító húszi lázadók számos politikai és katonai vezetője, köztük a miniszterelnök, Ahmed al-Rahawi is. Az izraeli hadsereg elismerte, hogy a támadással célzottan a húszi vezetőket vették célba.
Emberek nagyobb csoportjába hajtott egy férfi gépkocsijával szombatra virradóra az észak-franciaországi Évreux város központjában, hatósági közlés szerint egy ember meghalt, öten megsérültek.
Agyonlőtték Andrij Parubijt, az ukrán parlament volt házelnökét Lvivben szombaton – közölte Volodimir Zelenszkij ukrán elnök a Telegram-csatornáján.
Az UIPM végrehajtó bizottsága a következő évek kiemelkedő versenyeiről határozott vilniusi ülésén. Budapest 2027-ben a vb mellett a világkupa-döntőt is megrendezi, 2028-ban pedig a vk-sorozat második állomására kerül sor a magyar fővárosban.
Az izraeli hadsereg közleményben tudatta, hogy az Izraeli Védelmi Erők (IDF) és a Sin Bét hírszerzés egy gázai hadművelet során megtalálta a magyar állampolgárságú túsz, Ilan Weisz holttestét, amelyet visszaszállítottak Izraelbe, a családjához.
Donald Trump amerikai elnök ,,nem örült”, de ,,nem lepődött meg” az Ukrajna, elsősorban Kijev ellen végrehajtott legutóbbi orosz dróntámadáson.
Újraindul a kőolajtranzit a Barátság kőolajvezetéken Szlovákiába – jelentette be Denisa Saková szlovák gazdasági miniszter és miniszterelnök-helyettes csütörtökön a közösségi médiában. Kijev és Budapest között diplomáciai csörte alakult ki.
A Barátság kőolajvezeték elleni legutóbbi súlyos légicsapás támadás volt Magyarország szuverenitása ellen, ezért a kormány kitiltja az azt végrehajtó ukrán katonai egység parancsnokát hazánkból, s egyben a schengeni övezetből.
Kína szeptember 3-án tartja a Győzelem Napja parádét, amely Japán 1945-ös hivatalos kapitulációjának 80. évfordulóját és a második világháború háború végét jelzi. Az esemény hatalmas diplomáciai jelentőséggel bírhat.
Oroszország nagyszabású támadást indított Kijev ellen, amelynek következtében legalább négy ember meghalt és húsz megsebesült.
szóljon hozzá!