Autonómiát javasolt Korzika számára Emmanuel Macron

•  Fotó: Videófelvétel

Fotó: Videófelvétel

Bizonyos fokú, a jelenleginál nagyobb autonómiát javasolt Franciaországon belül Korzika számára Emmanuel Macron francia elnök a szigeten tett csütörtöki látogatása során.

Balogh Levente

2023. szeptember 28., 15:322023. szeptember 28., 15:32

2023. szeptember 28., 15:372023. szeptember 28., 15:37

Macron „történelmi pillanatról” beszélt, és azt javasolta, hogy lépjen „új szakaszba” Korzika „belépése” a francia alkotmányosság keretibe, illetve a sziget autonómiája, amely „nem lenne sem az állam ellen, sem az állam nélkül”.

„A status quo mindannyiunk számára kudarcot jelentene” – hangsúlyozta a köztársasági elnök Ajaccióban, a hivatalos francia megfogalmazás szerint „nacionalista”, azaz autonómiapárti irányítás alatt álló korzikai törvényhozás előtt, amelynek pulpitusa mögött

a francia és az EU-zászló mellé a sziget mórfejes zászlaját is kihelyezték.

Emmanuel Macron ezt „az elismerés alapvető gesztusának” és „a sziget és mediterrán környezet egyediségét tiszteletben tartó keretrendszer kiépítése alapjának” tekinti.

Idézet
Támogatom, hogy az alkotmányban, saját cikkelyben ismerjék el a korzikai sziget közösségének sajátosságát, a történelmi, nyelvi és kulturális jellegét” – mondta.

Emmanuel Macron hat hónapos határidőt szabott a korzikai kormánynak és a vezetőknek, hogy kidolgozzák „az alkotmányos és organikus szöveget, amelyet jóváhagyásra benyújtanak”.

„És e szöveg alapján meg tudjuk majd kezdeni az alkotmánymódosítás folyamatát, majd megszervezhetjük a konzultációt Korzikán, és a végén elkészíthetjük a sarkalatos törvény tervezetét, amely ezt az új szakaszt megvalósítja” – hagnsúlyozta az államfő.

Idézet
Az új intézményi szakasznak, amelyet el akarunk indítani, lehetővé kell tennie, hogy Korzika megőrizze lelkét és identitását, miközben a köztársaság határain belül marad”

– mondta.

A Le Figaro beszámolója szerint Macron a belügyminisztere, Gérald Darmanin és a sziget választott képviselői között másfél éve tartó tárgyalások után érkezett a szigetre, hogy felvázolja Korzika új státuszát. Elsőként a sziget ellenállói előtt tisztelgett, miután a régió 1943. október 4-én „a szárazföldi Franciaország első felszabadított területe” volt.

Nyolcvan évvel később újabb „történelmi pillanatban vagyunk” – jelentette ki az államfő a helyi törvényhozás emelvényéről, és bejelentette, hogy „mélyreható változás következik be az állam és Korzika kapcsolatában”.

A Le Figaro rámutat:

Emmanuel Macron 2018 februári, ellentmondásos korzikai látogatása óta soha nem volt ennyire nyitott a kormányzó autonomisták felé.

A szigeten a dzsihadista cellatársa által Yvan Colonna ellen 2022 tavaszán elkövetett halálos támadást követő zavargások végül arra késztették, hogy kibéküljön velük – azzal a ténnyel egyetemben, hogy 2021-ben újraválasztották őket a helyi közösség élére, a problémás függetlenségpárti szövetségeseik nélkül.

Macron azonban továbbra is elutasítja a helyi önrendelkezéspárti erők számos követelését, amelyeket a korzikai közgyűlés július 5-én megszavazott határozatában is megismételt.

Például

továbbra is ellenzi, hogy a korzikai nyelv egyenrangú legyen a franciával, de a „kétnyelvűséget” támogató közoktatást ígért.

Ugyanakkor azt mondta az autonómiapártiaknak: „Nincs vörös vonal. Létezik a köztársaság eszménye és mindenki akarata, hogy ezen a közös úton túllépjen önmagán”.

A leendő autonóm terület

Korzika Franciaország 18 régiójának egyike, fővárosa Ajaccio, korzikai nyelven Aiacciu.
A sziget Bonaparte Napóleon szülőhelyeként ismert.
A történelem során főníciai, etruszk, görög, karthágói és római befolyás alatt is állt, de a Bizánci majd a Frank Birodalom is megvetette itt a lábát. Később a Pisai és a Genovai Köztársaság is uralta.
1755-ben kétszeri francia beavatkozás után Pasquale Paolit kinevezték tábornagynak és kikiáltották a Korzikai Köztársaságot. A korzikai alkotmány volt az újkor első független, nemzeti alkotmánya, ami a felvilágosodás elvei szerinti demokráciát hozott létre, és noha kevésbé ismert, előfutára volt az USA 1777-ben, és Lengyelország 1791-ben elfogadott alkotmányának. A létrejövő liberális politikai rendszer a maga idejében egyedi volt, a történelemben elsőként szavazójogot biztosított a nőknek.
1768-ban XV. Lajos francia király megvette Genovától annak a szigettel kapcsolatos minden követelését és 1769-ben a köztársasági erők visszaverésével átvette az irányítást Korzika felett. Paoli Londonba menekült, a francia forradalom után a Angliában próbált szövetségeseket találni Korzika függetlenségére irányuló törekvéseihez.
1794-ben az angolok elfoglalták a szigetet és kikiáltották az Angol-Korzikai Királyságot, azonban 1796-ban a Nemzetgyűlés egy 1789-es rendeletében kimondottaknak megfelelően Franciaország azt a sajátjának tekintette és visszafoglalta.
A szigeten a második világháború után megerősödött az önálló nemzettudat, amely a korzikai tudatot részint a korzikai nyelvre alapozta. Évtizedek óta működnek a függetlenség mellett állást foglaló pártok, sőt szélsőséges szeparatista szervezetek, amelyek kisebb robbantásokat hajtanak végre francia kormányépületek ellen. Az erőszakot fokozta, hogy az 1970-es években a francia kormány erővel akart fellépni a szeparatisták ellen. 2008. január 12-én nagyobb incidens történt, amikor 18 szeparatista egy párizsi kormányrendelet miatt támadást hajtott végre egy kormányépület ellen, és történt egy újabb robbantásos merénylet is. 2000-ben terv született arra nézvést, hogy nagyobb autonómiát adnak a szigetnek, de ezt a francia parlament elutasította, attól tartva, hogy más francia régiók is nagyobb önállóságra törekednének. A terv francia támogatói ugyanakkor azt várták, hogy ezzel megfékezhető lesz a szeparatizmus. A francia javaslatot kis eltéréssel, de a korzikai többség is elutasította. Az 1991-es Korzika-törvény ugyan bizonyos fokú autonómiát biztosított a szigetnek, de ez elég hiányos, mert a helyi prefektust továbbra is a franciák nevezik ki.

szóljon hozzá! Hozzászólások

Hírlevél

Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!

Ezek is érdekelhetik

A rovat további cikkei

2025. július 16., szerda

Új katonai folyosót alakít ki az izraeli hadsereg a Gázai övezetben

Az izraeli hadsereg új katonai folyosót alakít ki Hán-Júniszban, a Gázai övezet déli részén.

Új katonai folyosót alakít ki az izraeli hadsereg a Gázai övezetben
2025. július 16., szerda

Trump: a vámok mellett más szankciók is jöhetnek Oroszország ellen, de orosz források szerint Putyin folytatni akarja a háborút

Donald Trump szerint vámok mellett egyéb szankciók is lehetségesek Oroszországgal szemben, amennyiben 50 napon belül nincs előrelépés az ukrajnai háború lezárásához vezető békefolyamatban.

Trump: a vámok mellett más szankciók is jöhetnek Oroszország ellen, de orosz források szerint Putyin folytatni akarja a háborút
2025. július 15., kedd

Missziós balatoni körútra indul Böjte Csaba a Marosszéki Kodály Zoltán Gyermekkar tagjaival

Kedden kezdődik és egy hétig tart a XII. Balatoni Csillagösvény, melyen Böjte Csaba ferences szerzetes és a Marosszéki Kodály Zoltán Gyermekkar tagjai vesznek részt.

Missziós balatoni körútra indul Böjte Csaba a Marosszéki Kodály Zoltán Gyermekkar tagjaival
2025. július 15., kedd

Orbán Viktor: vegyék az EU szankciós listájára azokat az ukrán vezetőket, akik felelősek Sebestyén József haláláért

A magyar kormány kedden azt kezdeményezte Brüsszelben, hogy az Európai Unió emberi jogi szankciós listájára azonnali hatállyal vegyék fel azokat az ukrán vezetőket, akik felelősek Sebestyén József magyar állampolgár haláláért – közölte Orbán Viktor.

Orbán Viktor: vegyék az EU szankciós listájára azokat az ukrán vezetőket, akik felelősek Sebestyén József haláláért
2025. július 15., kedd

Küldetés teljesítve: leszállt a Kapu Tibort szállító űrkapszula

Leszállt az Axiom-4 küldetés tagjait, köztük Kapu Tibor magyar kutatóűrhajóst szállító SpaceX Dragon űrkapszula kedden Kalifornia partjainál.

Küldetés teljesítve: leszállt a Kapu Tibort szállító űrkapszula
2025. július 15., kedd

Peking: Kína és Oroszország „igazságosabb” nemzetközi rendet akar

Kínának és Oroszországnak elő kell mozdítania a nemzetközi rend igazságosabb és észszerűbb irányú fejlődését – jelentette ki Hszi Csin-ping kínai elnök hétfőn Pekingben, aki a Nagy Népi Csarnokban fogadta Szergej Lavrov orosz külügyminisztert.

Peking: Kína és Oroszország „igazságosabb” nemzetközi rendet akar
2025. július 15., kedd

EU: üdvözöljük Trump Oroszország elleni szankciós fenyegetését, de az 50 napos határidő túl hosszú

Az Európai Unió üdvözölte Donald Trump amerikai elnök újbóli törekvését arra, hogy Oroszországot tárgyalóasztalhoz ültesse – mondta Kaja Kallas uniós külügyi főképviselő, hozzátéve, hogy Washington 50 napos időkerete „hosszú idő”.

EU: üdvözöljük Trump Oroszország elleni szankciós fenyegetését, de az 50 napos határidő túl hosszú
2025. július 14., hétfő

Donald Trump ötvennapos határidőt szabott Vlagyimir Putyinnak az ukrajnai háború befejezésére

Az Egyesült Államok elnöke, Donald Trump hétfőn ismét kijelentette, hogy „csalódott” orosz kollégájában, Vlagyimir Putyinban. Súlyos szankciók kilátásba helyezése mellett 50 napos határidőt szabott Oroszországnak az ukrajnai háború befejezésére.

Donald Trump ötvennapos határidőt szabott Vlagyimir Putyinnak az ukrajnai háború befejezésére
2025. július 14., hétfő

Magyar–román bűnszervezet szállította a drogot Budapestre, a magyar rendőrség nemzetközi összefogással számolta fel

Százhetvenöt kilogramm drogot, ezen belül 152 kilogramm kokaint foglalt le a rendőrség egy tavaly nyár óta tartó magyar–francia–román közös akciósorozat nyomán – jelentette be a Pest Vármegyei Rendőr-főkapitányság.

Magyar–román bűnszervezet szállította a drogot Budapestre, a magyar rendőrség nemzetközi összefogással számolta fel
2025. július 14., hétfő

Svédország az észt börtönökben bérel cellákat, mert nem tudja kezelni a bűnözők számának növekedését

Svédország arra készül, hogy helyeket béreljen az észt börtönökben, mert nem tudja kezelni a fogvatartottak számának gyors növekedését.

Svédország az észt börtönökben bérel cellákat, mert nem tudja kezelni a bűnözők számának növekedését