Fotó: Videófelvétel
Az izraeli hadsereg bejelentette, hogy vasárnap reggel légicsapást mért egy mecsetre a ciszjordániai Dzsenín városában, hogy megelőzzön egy általa „fenyegető terrortámadásnak” nevezett akciót.
2023. október 22., 10:522023. október 22., 10:52
2023. október 22., 11:032023. október 22., 11:03
Az Izraeli Védelmi Erők (IDF) szóvivője, Jonatan Konrikusz ezredes a CNN-nek elmondta, hogy az IDF-nek új információi vannak, amelyek „arra utalnak, hogy a Hamász és az Iszlám Dzsihád közös támadásra készült”, amelyet az Al-Anszar mecsetben lévő földalatti parancsnoki központban készítettek elő.
Néhány hónappal ezelőtt Dzsenínben mintegy két napig jelentős harcok folytak, és Konrikusz elmondta, hogy
A fegyveres erők és a Sin Bét szombaton szintén közleményt adott ki, amelyben megerősítették az alagút elleni támadást.
„A fegyveres erők és a Sin Bét közös tevékenysége során a hadsereg légicsapást hajtott végre a dzsenini Al-Anszar mecsetben lévő földalatti terrorista létesítmény ellen; a mecsetben a Hamász és az Iszlám Dzsihád tagjainak terrorista sejtje tartózkodott, akik közelgő terrortámadást szerveztek” – áll a közleményben.
A nyilatkozat szerint a Hamász és az Iszlám Dzsihád ügynökei az elmúlt hónapokban több terrortámadást is elkövettek.
„A terrorista sejt október 14-én terrortámadást hajtott végre a biztonsági kerítés közelében, ahol robbanószerkezetet hoztak működésbe. Sérültekről nem érkezett jelentés” – tette hozzá a közlemény.
– áll a közleményben.
Az izraeli katonai szóvivő vasárnap reggel bejelentette: Izrael az éjszaka folyamán további légicsapásokat hajtott végre a Hamász iszlamista terrorszervezet gázai infrastruktúrája ellen.
A tájékoztatás szerint a légierő szombat estétől tovább folytatta a Hamász infrastruktúrája és terroristái elleni támadásait a Gázai övezetben, több mint háromszáz bombát vetettek be.
Felszámoltak több tucat alagútlejáratot, lőszerraktárat, főhadiszállást és hadműveleti katonai posztot.
Az izraeli hadsereg korábban bejelentette, hogy már szombattól fokozni akarja a Gázai övezet elleni légitámadásokat a Hamász palesztin fegyveres szervezet ellenőrizte terület elleni offenzívája következő szakaszának előkészítése jegyében.
„Már ma (szombaton) fokozzuk a légicsapásokat” – közölte Daniel Hagari tábornok, a hadsereg szóvivője. „Akkor lépünk a háború következő szakaszaiba, ha a feltételek optimálisak lesznek számunkra” – mondta a szóvivő a televízióban élőben közvetített sajtótájékoztatóján egy, a szárazföldi hadművelettel kapcsolatos kérdésre válaszolva.
Hagari tábornok megerősítette, hogy legkevesebb 210 túszt tartanak fogva a Gázai övezetben, a többségük izraeli.
Daniel Hagari ismételten felszólította Gázaváros lakóit, hogy a biztonságuk érdekében vonuljanak ki az övezet déli részébe.
Előzőleg szombaton az izraeli hadsereg több vezetője ellátogatott a frontra a katonákhoz, közölték, hogy
„Behatolunk Gázába, ezt hadműveleti céllal tesszük, elpusztítani a Hamász létesítményeit és a terroristáit, és ezt profi módon tesszük” – mondta a csapatszemlén Herzi Halevi vezérkari főnök.
A Gázai övezetet uraló Hamász iszlamista terrorszervezet fegyveresei október 7-én meglepetésszerű támadást indítottak Izrael ellen,
betörtek a zsidó állam déli részébe, ahol több mint 1400 embert megöltek, további mintegy háromezret megsebesítettek, körülbelül 200 embert pedig elraboltak és túszként tartanak fogva.
A gázai egészségügy-minisztérium arról tájékoztatott, hogy az övezetben indított izraeli műveletek halálos áldozatainak száma elérte az 4385-öt, a sebesülteké pedig a 13 651-et.
Közben
a Hezbollah egy fegyverese meghalt a dél-libanoni Hula térségében – közölte az Irán támogatta fegyveres libanoni szervezet, hozzátéve, hogy összesen tizennégy emberüket ölték meg két hét alatt, amióta a határtérségben kiszélesedett erőszak.
Az izraeli hadsereg közölte, hogy egy sor incidens történt szombaton, Baram falu irányából a Hezbollah fegyveresei páncéltörő rakétát lőttek ki izraeli területre. Az NNA libanoni nemzeti hírügynökség több – Hula, Dajram és Alma es-Saab elleni – izraeli támadásról számolt be.
„A Hezbollah úgy döntött, részt vesz a harcokban, és ennek megfizeti az árát” – figyelmeztetett Joav Gallant izraeli védelmi miniszter, amikor szombaton látogatást tett az ország északi részében állomásozó katonáknál.
„Az események függvényében, ha történik olyan esemény, amely a fokozottabb beavatkozásunkat igényli, megtesszük” – mondta az elesett Hezbollah-harcos temetésén.
A Hamász fegyveres palesztin szervezet Izrael elleni október 7-i támadása óta az izraeli hadsereg készültségben van az északi határ közelében, hogy elhárítsa a Hezbollah esetleges offenzíváját.
Közöttük tizennégy a Hezbollah fegyverese volt, de voltak polgári áldozatok is, közöttük a Reuters brit hírügynökség újságírója, Iszám Abdalláh.
Izraeli oldalon három katona és egy polgári személy halt meg a Hezbollahhal vívott tűzpárbaj során – közölte a hadsereg. Számos izraeli menekült el a határövezetből, az izraeli hatóságok kiürítették Kirjat Smonát.
Mintegy 30 ezer thaiföldi dolgozott Izraelben mezőgazdasági munkásként a Hamász október 7-i támadása idején, Bangkok szerint a 1400 Izraelben meggyilkolt áldozat közül huszonnégy thaiföldi állampolgár volt.
A legutóbbi Izrael és a Hezbollah közötti háború során 2006-ban ezerkétszázan haltak meg Libanonban és százhatvanan Izraelben, többségében katonák.
Eközben az ostrom alatt lévő Gázai övezetről, valamint az izraeli és a palesztin fél közötti tűzszünet lehetőségéről egyeztetett telefonon Recep Tayyip Erdogan török elnök és Iszmáíl Haníje, az övezetet uraló Hamász iszlamista terrorszervezet vezetője – jelentette be szombaton a török elnöki hivatal az X közösségi oldalon.
A beszélgetés során
Hozzátette azt is, vizsgálják néhány gázai sebesült törökországi kórházi kezelésének lehetőségét is.
Törökország – Katarral és más, térségbeli állammal együtt – emellett tárgyal az Izraelből a Hamasz fegyveresei által elhurcolt túszok szabadon bocsátásáról is.
A hét végén ENSZ-szervezetek arra figyelmeztettek, hogy
kiemelve, hogy a kórházakat „elárasztják” a sebesültek és a gyermekek „aggasztó ütemben halnak meg”.
Robbantottak az izraeli nagykövetségnél Cipruson
Kisebb robbanószerkezet lépett működésbe szombat éjjel Izrael nicosiai nagykövetségének épületénél, a robbanásban senki nem sebesült meg, kár nem keletkezett. A ciprusi rendőrség az ügyben négy, szíriai állampolgárságú embert őrizetbe vett – közölték ciprusi hatósági források.
A tájékoztatás szerint a négy, 17 és 21 év közötti gyanúsítottnál – akiket a nyomozás idejére őrizetben tartanak – kést is találtak.
Tűzszerészek azt közölték, a helyszínen lévő „kis fémtárgyban nagyon kis mennyiségű pirotechnikai anyagra” bukkantak.
A gyanúsítottak közül ketten a robbanás helyszínétől nem messze sétáltak, másik két társuk pedig a közeli utcában parkoló gépkocsiban ült.
Az autóban két kés mellett egy kalapácsot is találtak.
A közösségi médiára felkerült képeken látható, hogy az épületet kordonnal vették körül.
A hatóságok nem közölték, az ügy összefüggésben lehet-e az izraeli-palesztin konfliktussal, melynek nyomán az Európai Unió országaiban fokozott biztonsági intézkedéseket rendeltek el.
Rakétatámadás érte a damaszkuszi és az aleppói repülőteret
Rakétatámadás érte vasárnapra virradóra a damaszkuszi és az aleppói repülőteret, egy ember meghalt, a légikikötők működését felfüggesztették – jelentette a szíriai állami média, Izraelt téve felelőssé a támadásért.
Az arab ország közlekedési minisztériuma bejelentette, hogy a forgalom újraindításáig a járatokat a Földközi-tenger partján lévő el-Ládzikíja repülőterére irányítják.
Az izraeli média szerint azért mértek csapásokat a szíriai repterekre, mert az izraeli hadvezetés attól tart, hogy fejlett fegyvereket szállítanak át rajtuk Iránból és Irakból Libanonba és Szíriába.
Az aleppói és a damaszkuszi repülőteret – melyek Szíria legfontosabb légikikötői – korábban már érték légitámadások, amelyek miatt működésük egy időre akkor is leállt.
Izrael az utóbbi években számos légicsapást mért szíriai célpontokra, a hadsereg, valamint a damaszkuszi kormánnyal szövetséges erők, köztük a libanoni Hezbollah síita szervezet hadállásai ellen.
Bár a támadásokról szóló híreket az izraeli hadsereg rendszerint nem kommentálja, az izraeli vezetés többször leszögezte: mindent megtesz azért, hogy Irán ne vethesse meg a lábát Szíriában, különös tekintettel a Golán-fennsík térségére.
Drasztikusan csökkent a háború kezdete óta a születések száma Ukrajnában, csak az idei év első felében háromszor annyian haltak meg, mint ahányan születtek – írta hétfőn az Ukrinform állami hírügynökség.
A konzervatív Osztrák Néppárt (ÖVP) vezetőjét, Karl Nehammer hivatalban lévő kancellárt bízta meg kormányalakítással Alexander van der Bellen osztrák államfő. A választásokat megnyerő Osztrák Szabadságpárt (FPÖ) ellenében alakítanának kormánykoalíciót.
Az Európai Parlament jóváhagyta azt a pénzügyi támogatási csomagot, mely egy 35 milliárd eurós kölcsönt, valamint egy olyan hitel-együttműködési mechanizmust foglal magában, amely 45 milliárd euróig nyújtott hitelek visszafizetésében segíti Ukrajnát.
Észak-Korea tagadta hétfőn, hogy csapatokat küld Oroszországnak az ukrajnai háborúban való részvételre, sőt, Phenjan egyik képviselője az ENSZ-ben „alaptalan pletykának” nevezte Szöul állítását.
Az európai bankokban befagyasztott orosz vagyonból származó uniós hiteltámogatás célja, hogy Oroszország mint agresszor fizesse ki az általa okozott károk költségeit Ukrajnának.
Moszkva nem tudta aláásni a választásokat és a népszavazást a Moldovai Köztársaságban, noha „erőteljesen dolgozott” ezen – reagált hétfőn a Fehér Ház egyik tisztségviselője.
A Fehér Ház elismerte, hogy a tűzszünetre irányuló tárgyalások „nem fognak újraindulni” sem a gázai, sem a libanoni feszültség csökkentése érdekében .
Oroszország „minden téren” a kapcsolatok továbbfejlesztésére készül Észak-Koreával (KNDK) - reagált Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője hétfőn arra az újságírói kérdésre, küldött-e a KNDK katonákat, hogy orosz oldalon harcoljanak az Ukrajnai háborúban.
A moldovai társadalom megosztott, ezt jelzi az uniós csatlakozásról szóló népszavazás eredménye, amely alig több mint 50 százalékos többséget hozott az EU-integráció hívei számára – mutatott rá a Krónika megkeresésére Barabás T. János szakértő.
Románia továbbra is energiát és szakértelmet fektet be a Moldovai Köztársaság európai integrációjának támogatásába és az orosz beavatkozással szembeni ellenálló képességének erősítésébe – foglalt állást hétfő este a bukaresti külügyminisztérium.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!