Magyarország nem támogatta a közös EU-s álláspontot az izraeli–palesztin konfliktus ügyében

A civil lakosság elleni bármifajta támadás elfogadhatatlan. Emellett minden félnek teljes mértékben tiszteletben kell tartania a szent helyek különleges státusát, és a vallási közösségek jogát azok meglátogatására – mondta Borrell.

Tájékoztatása szerint a tagországok minisztereinek legtöbbje „határozottan támogatta”, hogy Izrael ne költöztessen ki palesztin családokat a kelet-jeruzsálemi területről, aminek lehetősége kiváltotta a jelenlegi konfliktust. Borrell hangsúlyozta: az Izrael és a palesztinok közöti konfliktusnak csak politikai megoldása lehet, csak tárgyalások útján érhető el tartós béke a régióban. Hozzátette, a megoldás érdekében politikai horizont megnyitására, valamint a felek teljes elkötelezettségére van szükség a párbeszéd és a békefolyamat lehetséges újraindítása mellett. A palesztin választások április végén bejelentett elhalasztásával kapcsolatban azt mondta, a voksolás megtartása elsődleges fontosságú. Ezzel összefüggésben Borrell a választások megtartásának segítésére szólította fel valamennyi felet.

A gázai iszlamista szervezetek és Izrael közötti feszültség április közepén újult ki, ezúttal azért, mert zsidó telepesek Jeruzsálem keleti részén ki akartak költöztetni palesztin családokat otthonaikból, akik tiltakoztak ez ellen. Szintén fokozta a feszültséget, hogy izraeli rendőrök intézkedtek az al-Aksza mecsetnél. A Hamász iszlamista szervezet múlt hétfőn kezdte rakétákkal támadni Izraelt, és ez váltotta ki az izraeli ellencsapásokat. Izrael harci repülőgépekkel és tüzérséggel több száz célpontot támadott a Gázai övezetben, ahol mintegy kétmillió palesztin él.

Azzal összefüggésben, hogy a Spanyolországhoz tartozó észak-afrikai exklávé, Ceuta területére egy nap alatt több ezer illegális migráns érkezett, Borrell azt mondta: az EU megtesz mindent, ami szükséges a dél-európai uniós tagország támogatásához.