Fotó: MTI
Teljesen másként ítéli meg Magyarország és Ukrajna az ukrán oktatási törvény kérdését – mondta Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter csütörtökön Budapesten, miután ukrán kollégájával, Pavlo Klimkinnel tárgyalt. Az ukrán külügyminiszter azt mondta: a jogszabály nem az emberek ellen irányul.
2017. október 12., 22:292017. október 12., 22:29
Szijjártó Péter a megbeszélést követő sajtótájékoztatón kiemelte: Magyarország és Ukrajna az ukrán oktatási törvény kérdését teljesen eltérően ítéli meg, de
Magyarországnak nem a harc a célja, hanem a megállapodás, hogy a kárpátaljai magyarok ugyanazokat a jogokat élvezhessék, mint a törvény elfogadása előtt – jelentette ki. Hozzátette: amíg azonban a helyi magyar közösség nem mondja azt, hogy elégedett a helyzettel, Magyarország nem tudja feloldani azt a döntését, hogy a nemzetközi szervezetekben nem támogatja az ukrán javaslatokat, az Ukrajnának fontos kérdéseket.
Szijjártó Péter hangsúlyozta: akkor lehetne eredményes a konzultáció, ha a törvény vonatkozó részének alkalmazását felfüggesztenék. Kifejtette:
Példaként említette a gázszállítást Ukrajnának, több tucat sebesült ukrán katona magyarországi kezelését, gyermekek üdültetését, a kötöttsegély-hitelprogramot, intézmények támogatását, és arra is emlékeztetett, hogy Magyarország követelte „az egyik leghangosabban”, hogy Ukrajnát ne várakoztassa az EU a vízummentesség megadásában.
A külügyminiszter közölte: Magyarország határon túli politikáját a határon túli magyar közösség álláspontja határozza meg, és ha ők azt kérik, hogy „ne hátráljunk”, akkor Magyarország nem teszi. A hét elején kikérte a kárpátaljai magyarok véleményét, és értékelésük szerint a korábbi széles körű anyanyelvi oktatási jogaikat az új törvény csorbítja – mondta.
Szijjártó Péter kiemelte:
Az ukrán oktatási törvény szembemegy a társulási megállapodással is, bár ezt az ukrán kormány nem így látja – közölte. Hozzáfűzte: hétfőn kezdeményezik az EU-Ukrajna társulási megállapodás felülvizsgálatát.
Megjegyezte: a találkozón a lehető legszűkebb körben akarták megvitatni a két ország között jelenleg legsúlyosabb kérdést. Nyílt és őszinte párbeszédet folytattak az ügyről – mondta, hozzátéve:
Kérdésre a magyar tárcavezető elmondta: a készülő ukrán nyelvtörvényt és állampolgársági törvényt illetően is az lesz a magyar kormány álláspontja, ami a kárpátaljai magyarok álláspontja, és ők hétfőn „elég letörten beszéltek” a két javaslatról. Remélhetőleg nem abban a formában fogadják el a jogszabályokat, mint ahogyan beterjesztették – közölte Szijjártó Péter.
Pavlo Klimkin ukrán külügyminiszter a közös sajtótájékoztatón azt mondta: nem az emberek ellen irányul az új ukrán oktatási törvény, hanem
Ha egy ukrajnai állampolgár nem beszél jól ukránul, sok lehetőségtől esik el – hangsúlyozta.
Egyetlen iskola sem fog bezárni, egyetlen tanár sem veszíti el a munkáját az új törvény miatt – jelentette ki.
Pavlo Klimkin azt mondta, minden állampolgárnak a saját anyanyelvén kívül tudnia kell ukránul is. Ukrajna nyitott a párbeszédre kétoldalú és nemzetközi keretekben is – tette hozzá. Kijelentette: nincs vége a párbeszédnek, ez csak az első része volt. Azt mondta, elégedett a mai találkozóval, a párbeszéd érveken, tényeken alapult, meghallgatták egymást.
Mindkét minisztert kérdezték a budapesti ukrán nagykövetség elé a nemzeti önrendelkezésért péntekre szervezett demonstrációról. Szijjártó Péter közölte: Magyarországon demokrácia van, jogszabályok határoznak a gyülekezési és szólásszabadságról. A rendőrség megteszi a szükséges intézkedéseket, hogy biztosítsa az eseményt, azt, hogy a törvényeket tiszteletben tartva tartsák meg, a magyar rendőrség szakszerűen jár el – mondta.
Pavlo Klimkin arról beszélt, hogy Ukrajnában emberek haltak meg a demokráciáért, így ők értik a demokrácia értékét, de nem helyes más országok területi integritását megkérdőjelezni.
A Nyugatot is részben felelősség terheli, amiért az ukrajnai háborúnak nem sikerült véget vetni – jelentette ki vasárnap Robert Fico szlovák miniszterelnök.
Bár Maia Sandu hivatalban levő államfő nyerte a vasárnapi elnökválasztás első fordulóját Moldovában, második körre is szükség lesz, ráadásul az EU-csatlakozásról kiírt referendumon nagyon szoros az állás az elutasító és a támogató voksok között.
Jiszráel Kac izraeli külügyminiszter pontosabban meg nem határozott jogi és politikai lépésekre utasította minisztériumát Emmanuel Macron francia elnökkel szemben – jelentette be X-en a miniszter vasárnap.
Tízezrek tüntettek előrehozott választásokat és Pedro Sánchez miniszterelnök lemondását követelve a spanyol fővárosban vasárnap.
Több mint száz rakétát indítottak Libanonból Izrael felé, s az izraeli harci gépek az északi és a déli fronton, Libanon mélyén, valamint a Gázai övezetben is célpontokat támadtak vasárnap, a háború 380. napján, vasárnap.
Őrizetbe vettek Berlinben egy líbiai férfit, aki gyaníthatóan terrormerényletet tervezett az izraeli nagykövetség ellen.
Válaszcsapással fenyegette meg Benjámin Netanjahu izraeli miniszterelnök a libanoni Hezbollah terrorszervezetet, miután az szombaton az egyik háza ellen intézegt dróntámadást Izraelben.
Drónokkal támadta Ukrajna Moszkvát és Nyugat-Oroszországi célpontokat - közölték regionális tisztségviselők vasárnap reggel.
Feszült hangulatban, orosz és nyugati befolyásolási kísérletek közepette kezdődött meg vasárnap reggel a Moldovai Köztársaságban az elnökválasztás.
Halálos ítéletet hajtottak végre Alabama államban egy többszörös gyilkoson, miközben Texasban alig néhány órával az ítélet végrehajtása előtt kapott átmeneti kegyelmet egy elítélt csütörtökön.
szóljon hozzá!