nem fogunk fegyvert szállítani, akkor sem, ha vannak nagyhatalmak, amelyeknek ez nem tetszik. „A brüsszeli válságkezelés klasszikus: Amerikának klassz, a többieknek kuss” – fogalmazott.

Arra is kitért: az Egyesült Államok egyre inkább vonakodik, egyre csökkenő lelkesedéssel fizeti Ukrajnát, a terhek egyre növekvő része pedig arra az Európára hárul, amelynek gazdasága „egyébként is ágynak esett”. Úgy értékelt: „nem babra megy a játék”, bele fogunk gebedni, és rámehet az egész kontinens.

Meglátása szerint a '23-as extra nehéz évből sikerült „ép bőrrel kikecmeregni”, az eredményekkel „nem lehetünk elégedetlenek”.

A miniszterelnök azt mondta: ötödik éve kell rendkívüli körülmények között és embert próbáló nyomás alatt élnünk és dolgoznunk, ötödik éve az egész ország és minden család keményen dolgozik, hogy „megvédhessük azt, amit korábban már elértünk”. Értékelése szerint a legfontosabbat, a munkahelyeket sikerült megvédeni, sőt, még soha nem dolgoztak annyian Magyarországon, mint éppen most. Emellett sikerült megvédeni a nyugdíjakat is és visszaadni a 13. havi nyugdíjat, amit még a baloldal vett el az emberektől – mondta. Az inflációt – a jegybank segítségére sietve – sikerült a rekordmagas 25 százalékról 4 százalék alá szorítani, a költségvetési hiányt csökkenő pályán tartani, a minimálbért 15 százalékkal, a szakmunkás minimálbért 10 százalékkal emelni – sorolta, hozzátéve, hogy az eredményekkel „igazán nem lehetünk elégedetlenek”.

korábban írtuk

Fidesz: ha a svédeknek fontos a NATO-csatlakozás, akkor a miniszterelnök utazzon el Budapestre

A Fidesz frakcióvezetője szerint a rendes parlamenti ülésszak elején sor kerülhet a svéd NATO-csatlakozás ratifikációjára, de ehhez szükséges a két kormányfő budapesti találkozója.

Jó hír, hogy a Svédországgal fennálló vitánk a lezárás felé közeledik. A svéd miniszterelnökkel fontos lépéseket tettünk, hogy a bizalmat újraépítsük. Afelé haladunk, hogy a parlament tavaszi ülésszakának kezdetén ratifikálhatjuk Svédország NATO-csatlakozását – fogalmazott a kormányfő.

Beszédében arra is kitért, a jövő a zöldenergiáé, meg persze azoké, akik gyorsan és ésszerűen tudnak átállni. Orbán Viktor azt mondta: miután visszataláltunk „a 2019-ben kényszerűségből elhagyott kocsiútra”, azzal is számot kell vetni, hogy a világ közben sokat változott. A gazdaságban a zöldenergia korszaka már nem kopogtat az ajtón, hanem berúgta azt.

– mutatott rá.

A zöldátálláshoz Orbán Viktor szerint két dolog kell: a zöldenergiát meg kell termelni, és el kell tárolni. A mi tervünk az, hogy megépítjük Paks 2-t, Paks 1 üzemidejét meghosszabbítjuk, és szélsebesen felépítjük a kisebb-nagyobb naperőműveinket – emelte ki a miniszterelnök.

A miniszterelnök kiemelte: 2024 sorsfordító év lehet. "Szuperválasztási év”, amikor Brüsszelben, az Egyesült Államokban, Indiában és még egy tucat helyen döntenek az emberek arról, milyen vezetéssel akarnak tovább menni.

Magyarország számára ebből annyi a fontos, hogy nagy esélyek nyílnak meg előttünk - fogalmazott. „A világpolitika színpada az év végén teljesen más képet mutat majd, mint most, az év elején, és ha a Jóisten megsegít bennünket, akkor Magyarország mozgástere nem csökken, hanem régen látott mértékben kitágul” – hozzá Orbán Viktor.

Azt is mondta, a brüsszeli bürokraták nem fogják kihúzni Európát a válságból, valódi változást egy új európai jobboldal hozhat, amelynek mi, magyarok is részei vagyunk. Ugyanakkor – figyelmeztetett – elkerülendő, hogy a „fürdővízzel a gyereket is kiöntsük”, az „új jobboldal nem Európa alternatívája, hanem európai alternatíva” kell, hogy legyen.