Németh Zsolt: nem filozofálásra, hanem érdekazonosításra van szükség a magyar–román viszonyban
Fotó: Kocsis Zoltán
A közép-európai térség felzárkóztatása olyan közös érdeke Magyaroszágnak és Romániának, amely mentén együtt lehet működni az Európai Unión belül – nyilatkozta a Krónikának adott interjúban Németh Zsolt. A magyar Országgyűlés külügyi bizottságának fideszes elnöke szerint innovatív eszközökre is szükség van ahhoz, hogy a nemzeti alapon szerveződő magyar pártok ereje, befolyása megmaradjon.
2019. november 20., 12:242019. november 20., 12:24
2019. november 20., 12:342019. november 20., 12:34
– Két hete új kormánya van Romániának. Mire számít Budapest a Ludovic Orban vezette kabinettől a kétoldalú államközi kapcsolatokat illetően?
– Nagyon meglepő helyzet állt elő: Romániának van egy német elnöke és egy magyar származású miniszterelnöke. E helyzet hatása még nem érződik a magyar–román kapcsolatokban, de én abban bízom, hogy az a fajta higgadt, kiegyensúlyozott kapcsolat, amely az elmúlt időszakban érzékelhető volt a kétoldalú viszonyban, ki tud teljesedni.
Nekünk is fontos a stabilitás. Jó lenne, ha a két ország közötti számtalan közös érdek megvalósítása érdekében jobban együtt tudnánk működni.
– A magyar és az új román kormány alapvetően másként közelíti meg az európai uniós politikát. Míg Magyarország egy szuverenista, az erős tagállamokra épülő Európai Uniót akar, addig Bukarest inkább a szorosabb integráció híve. Vannak-e, lehetnek-e közös pontok az Unión belüli együttműködésben?
– Nem filozófálnunk kell a magyar–román kapcsolatokban, hanem azonosítani a közös érdekeket. Az egyik ilyen közös érdek, hogy elősegítsük ennek a térségnek a felzárkózását.
Ez a kiindulási pont a következő hétéves uniós költségvetési időszakban a kohéziós politika szerepének a megőrzését közös érdekké teszi. A mezőgazdasági politika megőrzése is ilyen közös érdek. Akárcsak a térség fejlesztése szempontjából fontos összeköttetések megvalósulása az infrastruktúra, az energetika, a közlekedés területén. Közös érdekünk az is, hogy a közép-európai térségnek módja legyen elősegíteni a bővítési politika sikerét, a keleti szomszédságpolitika sikerét. A regionális stratégiák szempontjából kézenfekvő lenne tartalommal megtölteni a Duna-stratégiát. Számos más infrastrukturális projektet is említhetnék észak-déli, kelet-nyugati vonatkozásban. Ha ezen célkitűzések jegyében a két ország együtt tud működni, akkor világossá fog válni, hogy másodlagosak a filozófiai síkon meglévő nézetkülönbségek.
Duray Miklós felvidéki politikus, Csóti György szakértő, Áder János államfő és Németh Zsolt a Máért ülése után rendezett államelnöki fogadáson
Fotó: MTI/Bruzák Noémi
– A román médiában az utóbbi időben egyes elemzők, publicisták azon aggodalmaskodtak, hogy miután Magyarországé lett az Európai Bizottság bővítéssel és uniós szomszédságpolitikával foglalkozó portfóliója, ez negatívan hat majd a Moldovai Köztársaság EU-integrációs folyamatára. Mi a magyar álláspont a bővítési politikával kapcsolatban?
– Nagyon fontos feladat végre elmozdulást elérni a bővítési, illetve szomszédságpolitikában. Az elmúlt években Jean-Claude Juncker európai bizottsági elnöknek az volt a filozófiája, hogy a bővítés legalább öt évig ne kerüljön napirendre. Azt kérdezem a most aggodalmaskodóktól: ez jó volt így? Gyakorlatilag sem az uniós szomszédságpolitikának, sem a bővítési politikának nem volt érdemi támogatottsága az EU-n belül. Magyarország most a legjobb helyzetben van ahhoz, hogy elérje ennek a szakpolitikai területnek a kimozdítását a jelenlegi helyzetből, hiszen olyan konfliktusokban, amelyek esetleg hátráltathatják ennek a politikának a sikerét, Magyarország semleges pozíciót foglal el. Jó kapcsolatokat ápol az albánokkal és a szerbekkel egyaránt, kommunikációs kapcsolatot tart fenn a keleti partnerországokkal, de Oroszországgal is. A migrációs politikában határozott álláspontot képvisel, ugyanakkor nyitott az iszlám országokkal való együttműködés irányába. Tehát akinek az a fontos, hogy ez az uniós bővítési és szomszédságpolitika elmozduljon a jelenlegi holtpontról, az megnyugodhat afelől, hogy erre Magyarország a legmegfelelőbb.
– Az elmúlt hétvégén ismét, immár 18. alkalommal tanácskozott a Magyar Állandó Értekezlet (Máért) Budapesten. Úgy tűnik, mintha mostanában nem lenne teljes a konszenzus a nemzetpolitkában.
– A magyar nemzetpolitika ezen intézménye mindenképpen életképesnek bizonyult. Éppen az a feladata, hogy egyfajta konszenzust építsen a nemzetpolitikában. Ezért része a Máértnek a magyar kormány és a külhoni szervezetek mellett az összes parlamenti párt, önálló szubjektumként. Bár azt hittük, az elmúlt években kialakult egy szélesebb nemzetpolitikai konszenzus, most valóban azt látjuk, hogy két olyan párt tört előre az ellenzéki oldalon – a Demokratikus Koalíció és a Momentum –, amelyek szemmel láthatóan nem azt értik a magyar nemzetpolitikai konszenzuson, mint mi, ha egyáltalán fontosnak tartják ezt az értéket. Úgy támogatta a Momentum itt, Romániában a nem magyar államfőjelöltet, úgy kampányolt Szlovákiában is a nem magyar párt mellett az alakulat képviselője, hogy gyakorlatilag szóba sem állt a legitim politikai képviselettel rendelkező magyar politikai erőkkel. De még a szlovákiai Híd-Most vegyespárttal sem. Ez a kialakult helyzet aláhúzza a nemzetpolitikai konszenzus újraalkotásának a jelentőségét. Továbbá egyre nagyobb a veszélye annak, hogy beleharapnak a magyar szavazóbázisba a többségi pártok. Éppen ezért a magyar, nemzeti alapon szerveződő pártoknak a létjogosultságát szeretnénk aláhúzni. Az ő befolyásuknak, megerősödésüknek érdekében innovatív eszközökre van szükség, ugyanis ezt a helyzetet komolyan kell venni, a tendenciát meg kell fordítani.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A csángómagyar közösség helyzetéről szerveztek konferenciát szerdán a magyar Országházban. Felszólalt Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes és Kövér László, az Országgyűlés elnöke, akik szerint a magyarság integráns, sajátos részét képezi a csángóság.
A Hollandiában betiltott Hardliners motorosbanda tagjai bérelték fel az asseni Drents Múzeumban kiállított dák műkincsek elrablóit – számolt be szerdán alvilági és rendőrségi információkra hivatkozva az RTL Nieuws.
A magyar kormány jól tette, hogy nem avatkozott bele a romániai elnökválasztási folyamatba – közölte Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter szerdán Budapesten.
Az Magyar Tudományos Akadémia 200. jubileuma alkalmából Partium-napot rendezett a Partiumi Keresztény Egyetem május 19-én a budapesti akadémiai székházban, hogy bemutassa a régió tudományos és kulturális sokszínűségét.
Donald Trump amerikai elnök bejelentette, hogy az Egyesült Államok az izraeli Vaskupola mintájára rakétavédelmi rendszert épít, amelyet Aranykupolának nevezett el.
Az Ukrán Nemzeti Gárda megerősítette, hogy hat katona meghalt, tízen pedig megsebesültek egy Szumi megyei lőtér ellen május 20-án végrehajtott légicsapásban, az ügyben belső vizsgálatot indítottak.
Visszautasította a moldovai kormány az elnökválasztást elvesztő George Simion vádjait azzal kapcsolatosan, hogy Moldovában csalást követtek volna el a romániai megmérettetés kapcsán.
Kémkedéssel is gyanúsított ukrán férfi letartóztatását indítványozta a Fővárosi Főügyészség – közölte a vádhatóság kedden az MTI-vel.
Izrael visszahívja konzultációra főtárgyalóit Katarból, mert nem történt előrelépés a Gázai övezetet érintő tűzszüneti tárgyalásokon.
Amennyiben az orosz és ukrán fél megállapodik arról, hogy a Vatikán közvetítésével tárgyalóasztalhoz ül a jövő héten, akkor azon az Egyesült Államok ott lesz – jelentette ki az amerikai elnök ukrán és orosz ügyekért felelős különleges megbízottja kedden.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!