Németh Zsolt: nem filozofálásra, hanem érdekazonosításra van szükség a magyar–román viszonyban
Fotó: Kocsis Zoltán
A közép-európai térség felzárkóztatása olyan közös érdeke Magyaroszágnak és Romániának, amely mentén együtt lehet működni az Európai Unión belül – nyilatkozta a Krónikának adott interjúban Németh Zsolt. A magyar Országgyűlés külügyi bizottságának fideszes elnöke szerint innovatív eszközökre is szükség van ahhoz, hogy a nemzeti alapon szerveződő magyar pártok ereje, befolyása megmaradjon.
2019. november 20., 12:242019. november 20., 12:24
2019. november 20., 12:342019. november 20., 12:34
– Két hete új kormánya van Romániának. Mire számít Budapest a Ludovic Orban vezette kabinettől a kétoldalú államközi kapcsolatokat illetően?
– Nagyon meglepő helyzet állt elő: Romániának van egy német elnöke és egy magyar származású miniszterelnöke. E helyzet hatása még nem érződik a magyar–román kapcsolatokban, de én abban bízom, hogy az a fajta higgadt, kiegyensúlyozott kapcsolat, amely az elmúlt időszakban érzékelhető volt a kétoldalú viszonyban, ki tud teljesedni.
Nekünk is fontos a stabilitás. Jó lenne, ha a két ország közötti számtalan közös érdek megvalósítása érdekében jobban együtt tudnánk működni.
– A magyar és az új román kormány alapvetően másként közelíti meg az európai uniós politikát. Míg Magyarország egy szuverenista, az erős tagállamokra épülő Európai Uniót akar, addig Bukarest inkább a szorosabb integráció híve. Vannak-e, lehetnek-e közös pontok az Unión belüli együttműködésben?
– Nem filozófálnunk kell a magyar–román kapcsolatokban, hanem azonosítani a közös érdekeket. Az egyik ilyen közös érdek, hogy elősegítsük ennek a térségnek a felzárkózását.
Ez a kiindulási pont a következő hétéves uniós költségvetési időszakban a kohéziós politika szerepének a megőrzését közös érdekké teszi. A mezőgazdasági politika megőrzése is ilyen közös érdek. Akárcsak a térség fejlesztése szempontjából fontos összeköttetések megvalósulása az infrastruktúra, az energetika, a közlekedés területén. Közös érdekünk az is, hogy a közép-európai térségnek módja legyen elősegíteni a bővítési politika sikerét, a keleti szomszédságpolitika sikerét. A regionális stratégiák szempontjából kézenfekvő lenne tartalommal megtölteni a Duna-stratégiát. Számos más infrastrukturális projektet is említhetnék észak-déli, kelet-nyugati vonatkozásban. Ha ezen célkitűzések jegyében a két ország együtt tud működni, akkor világossá fog válni, hogy másodlagosak a filozófiai síkon meglévő nézetkülönbségek.
Duray Miklós felvidéki politikus, Csóti György szakértő, Áder János államfő és Németh Zsolt a Máért ülése után rendezett államelnöki fogadáson
Fotó: MTI/Bruzák Noémi
– A román médiában az utóbbi időben egyes elemzők, publicisták azon aggodalmaskodtak, hogy miután Magyarországé lett az Európai Bizottság bővítéssel és uniós szomszédságpolitikával foglalkozó portfóliója, ez negatívan hat majd a Moldovai Köztársaság EU-integrációs folyamatára. Mi a magyar álláspont a bővítési politikával kapcsolatban?
– Nagyon fontos feladat végre elmozdulást elérni a bővítési, illetve szomszédságpolitikában. Az elmúlt években Jean-Claude Juncker európai bizottsági elnöknek az volt a filozófiája, hogy a bővítés legalább öt évig ne kerüljön napirendre. Azt kérdezem a most aggodalmaskodóktól: ez jó volt így? Gyakorlatilag sem az uniós szomszédságpolitikának, sem a bővítési politikának nem volt érdemi támogatottsága az EU-n belül. Magyarország most a legjobb helyzetben van ahhoz, hogy elérje ennek a szakpolitikai területnek a kimozdítását a jelenlegi helyzetből, hiszen olyan konfliktusokban, amelyek esetleg hátráltathatják ennek a politikának a sikerét, Magyarország semleges pozíciót foglal el. Jó kapcsolatokat ápol az albánokkal és a szerbekkel egyaránt, kommunikációs kapcsolatot tart fenn a keleti partnerországokkal, de Oroszországgal is. A migrációs politikában határozott álláspontot képvisel, ugyanakkor nyitott az iszlám országokkal való együttműködés irányába. Tehát akinek az a fontos, hogy ez az uniós bővítési és szomszédságpolitika elmozduljon a jelenlegi holtpontról, az megnyugodhat afelől, hogy erre Magyarország a legmegfelelőbb.
– Az elmúlt hétvégén ismét, immár 18. alkalommal tanácskozott a Magyar Állandó Értekezlet (Máért) Budapesten. Úgy tűnik, mintha mostanában nem lenne teljes a konszenzus a nemzetpolitkában.
– A magyar nemzetpolitika ezen intézménye mindenképpen életképesnek bizonyult. Éppen az a feladata, hogy egyfajta konszenzust építsen a nemzetpolitikában. Ezért része a Máértnek a magyar kormány és a külhoni szervezetek mellett az összes parlamenti párt, önálló szubjektumként. Bár azt hittük, az elmúlt években kialakult egy szélesebb nemzetpolitikai konszenzus, most valóban azt látjuk, hogy két olyan párt tört előre az ellenzéki oldalon – a Demokratikus Koalíció és a Momentum –, amelyek szemmel láthatóan nem azt értik a magyar nemzetpolitikai konszenzuson, mint mi, ha egyáltalán fontosnak tartják ezt az értéket. Úgy támogatta a Momentum itt, Romániában a nem magyar államfőjelöltet, úgy kampányolt Szlovákiában is a nem magyar párt mellett az alakulat képviselője, hogy gyakorlatilag szóba sem állt a legitim politikai képviselettel rendelkező magyar politikai erőkkel. De még a szlovákiai Híd-Most vegyespárttal sem. Ez a kialakult helyzet aláhúzza a nemzetpolitikai konszenzus újraalkotásának a jelentőségét. Továbbá egyre nagyobb a veszélye annak, hogy beleharapnak a magyar szavazóbázisba a többségi pártok. Éppen ezért a magyar, nemzeti alapon szerveződő pártoknak a létjogosultságát szeretnénk aláhúzni. Az ő befolyásuknak, megerősödésüknek érdekében innovatív eszközökre van szükség, ugyanis ezt a helyzetet komolyan kell venni, a tendenciát meg kell fordítani.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Texas déli részén a villámáradás halálos áldozatainak száma szombatra meghaladta a húszat, miközben további több mint húsz embert, főként egy gyerektábor lakóit változatlanul keresték.
Az ukrán külügyminisztériumba bekérették Magyarország kijevi nagykövetét, Heizer Antalt, a Budapestről érkező „barátságtalan nyilatkozatok” miatt – közölte a Kárpáthír portál.
Az amerikai képviselőház maratoni vita után elfogadta az adócsökkentésről, egyben kiadáscsökkentésről szóló átfogó törvényjavaslatot csütörtökön, ami szinte azonnal Donald Trump elnök elé kerülhet aláírásra.
Az Egyesült Államok nem állítja le teljesen az ukrajnai fegyverszállításokat, de gondoskodnia kell arról, hogy neki is maradjon elegendő fegyvere – jelentette ki Donald Trump amerikai elnök.
Donald Trump és Vlagyimir Putyin közel egy órán át telefonáltak az ukrajnai rendezésről, de Oroszország nem enged a céljaiból – közölte a The Guardian szerint Putyin külpolitikai tanácsadója, Jurij Usakov.
Autóból az utcán tartózkodókra nyitott tüzet egy fegyveres Chicagóban, négyen meghaltak, és 14-en megsebesültek – közölték az amerikai nagyváros hatóságai csütörtökön.
Jövő heti plenáris ülésének hétfői munkanapán vitát tarthat, csütörtökön pedig szavazhat az Európai Parlament Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke ellen beadott bizalmatlansági indítvány ügyében – közölte az RTBF
A Hamász nyitott a gázai tűzszünetre, de egyelőre nemet mondott az Egyesült Államok által támogatott fegyvernyugvási tervre, mivel a születendő megállapodásnak a háború teljes lezárását kell eredményeznie – közölte az iszlamista fegyveres szervezet.
Ukrajnának sürgősen „minden lehetséges támogatásra” szüksége van Oroszország elleni védekező háborújában – jelentette ki Mark Rutte NATO-főtitkár szerdán a Fox News amerikai televíziónak adott nyilatkozatában, egyúttal rugalmasságot kért az Egyesült Államoktól, miután a Pentagon bejelentette, hogy szünetelteti bizonyos feg
A kijevi vezetés felfegyverzésével a nyugati országok csupán elhúzzák a harci tevékenységet Ukrajnában – figyelmeztetett Vlagyimir Putyin orosz elnök.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!