Fotó: Facebook/Emmanuel Macron
Három nappal a bizonytalan politikai helyzetet teremtő franciaországi előrehozott nemzetgyűlési választások után Emmanuel Macron elnök szerdán felszólította a „köztársasági” politikai erőket, hogy „hozzanak létre egy stabil és plurális többséget” az ország számára, tekintettel arra, hogy senki nem tekinthető a választások győztesének.
2024. július 10., 22:492024. július 10., 22:49
2024. július 10., 23:332024. július 10., 23:33
A köztársasági elnök először szólalt meg a parlamenti választások vasárnapi második fordulója óta, amelyet az európai parlamenti választásokon a pártja által június 9-én elszenvedett vereségre hivatkozva írt ki, s amelyet szerinte „senki nem nyert meg”.
– írta az államfő a regionális sajtóban szerdán közzétett levelében, miközben ő maga Washingtonban tartózkodik a NATO-csúcstalálkozón. Emmanuel Macron ezért arra szólított fel „minden olyan politikai erőt, amely azonosul a köztársasági intézményekkel, a jogállamisággal, a parlamentarizmussal, az európai orientációval és a francia függetlenség védelmével, hogy kezdjenek őszinte és lojális párbeszédet egy szilárd, szükségszerűen plurális többség megteremtése érdekében, az ország számára”. Az elnök nem nevezte meg, hogy mely pártokra célzott.
„Ennek az összefogásnak az ország számára fontos elvek, egyértelmű és közös köztársasági értékek, valamint egy pragmatikus és érthető projekt köré kell épülnie” – tette hozzá Macron.
A franciaországi előrehozott nemzetgyűlési választások második fordulójában élen végzett baloldali szövetség kedd este felszólította Emmanuel Macon államfőt, hogy „azonnal forduljon az Új Népfronthoz, hogy az kormányt alakíthasson”.
„Ezen elvek fényében fogok dönteni a miniszterelnök kinevezéséről” – jelentette ki az elnök, jelezve, hogy a csak azután nevez ki új kormányfőt, ha a politikai erők megtalálták a „kompromisszumokat”, ami azt jelenti, hogy „egy kis időt” ad ehhez nekik. „Addig is a jelenlegi kormány továbbra is ellátja feladatait, és felel a napi ügyekért, a köztársasági hagyományoknak megfelelően” – írta az államfő.
A választások a 2027-ben a negyedik elnökválasztási kampányára készülő Marine Le Pen pártjának, a Nemzeti Tömörülésnek az előretörését hozták, amely a szavazatok harmadát begyűjtve megnyerte az első fordulót, de a második fordulóban a harmadik helyre csúszott vissza, miután a többi párt visszaléptette a jelöltjeit egymás javára a választókörzetek egy jelentős részében.
A második fordulóban az élen a négy pártot magába tömörítő Új Népfront nevű baloldali szövetség végzett, s 190 mandátuma lesz az eddig 151 helyett a nemzetgyűlésben, míg Emmanuel Macron Együtt pártszövetsége elvesztette a 246 fős relatív többségét, s 168 képviselővel fog a jövőben rendelkezni.
A radikális baloldali Engedetlen Franciaország, a Kommunisták, a Zöldek és a szocialisták összefogásával létrejött Új Népfront nevű választási szövetség egyelőre egyedül szeretne kormányozni, annak ellenére, hogy nincs meg az ehhez szükséges 289 fős abszolút többsége. Az egy hónappal ezelőtt még egymással is konfliktusban álló négy baloldali pártnak elsőként egy konszenzusos személyben kell megállapodnia, akit megnevezhetnének miniszterelnök-jelöltjüknek. Ígéretük szerint ez még a héten megtörténik. Kedd este közleményben elítélték, hogy az államfő habozik a baloldalt felkérni a kormányzásra, s ez szerintük értelmezhető úgy, mint „kísérlet a vasárnapi eredmény eltörlésére”.
A kormánypártiak közül Gérald Darmanin belügyminiszter vezetésével többen a jobboldalon keresnek szövetségeseket. „Lehetne egy jobboldali miniszterelnök, egyáltalán nem bánnám” – mondta a CNews hírtévének a tárcavezető, aki korábban maga is a jobbközép Köztársaságiakhoz tartozott, s egyértelművé tette, hogy még a Zöldekkel sem szeretne együtt kormányozni. Az elnöki tábor baloldali szárnya azonban nagyobb távlatokban gondolkodik, s egy olyan koalíciót szorgalmaz, amely a hagyományos jobboldaltól a mérsékelt baloldalig terjedne, kizárva a radikális baloldalt.
Ez utóbbi megoldást támogatná a franciák 39 százaléka az Elabe közvélemény-kutatóintézet felmérése szerint, amelyet szerda este tett közzé a BFM hírtévé. Az elnöki tábor és a jobbközép közötti összefogást, a teljes baloldal kizárásával a franciák 34 százaléka szeretné, míg kizárólag baloldaliakból álló kormányt a megkérdezettek 30 százaléka támogatna. Egy olyan koalíciót, amelyben az elnöki pártszövetség és a teljes baloldal részt venne, beleértve a radikálisokat is, de a jobbközép Köztársaságiak nélkül, a franciák negyede szeretne, s 24 százalékuk támogatna egy a jobboldaltól a radikális baloldalig terjedő koalíciót.
A franciák legszívesebben a jelenlegi miniszterelnököt, Gabriel Attalt (38 százalék) látnák továbbra is a kormányfői székben, őt követi Jordan Bardella, a Nemzeti Tömörülés elnöke (35 százalék), a szocialista Raphael Glucksmann (31 százalék) és a radikális baloldali Francois Ruffin (26 százalék) előtt.
Románia kétoldalú biztonsági megállapodást ír alá Ukrajnával csütörtök reggel – jelentette ki Klaus Iohannis államfő Washingtonban tartott szerdai sajtótájékoztatóján.
Joáv Galant izraeli védelmi miniszter szerint az izraeli hadsereg (IDF) megölte vagy megsebesítette az Hamász iszlamista terrorszervezet fegyvereseinek hatvan százalékát a Gázai övezetben.
Oroszország öt rakétát és 20 drónt indított Ukrajna ellen az éjszaka folyamán, melyek közül az ukrán légierő 14 drónt sikeresen lelőtt – közölte az ukrán légierő szerdán.
A NATO 700 millió dollár értékben kötött szerződés Stinger-rakéták gyártására tagállamaiban – jelentette ki Jens Stoltenberg NATO-főtitkár kedden Washington, a NATO-csúcstalálkozó kísérőrendezvényeként tartott védelmi ipari fórumon.
A franciaországi előrehozott nemzetgyűlési választások második fordulójában élen végzett baloldali szövetség kedd este felszólította Emmanuel Macon államfőt, hogy „azonnal forduljon az Új Népfronthoz, hogy az kormányt alakíthasson”.
Legkevesebb huszonkilencen meghaltak és több tucatnyian megsebesültek egy iskola épületegyüttesét ért támadásban a Gázai övezet déli részén, Hán-Junisztól keletre kedden a Hamász közlése szerint.
Burkolt bírálatot fogalmazott meg Orbán Viktor magyar miniszterelnök moszkvai látogatása és Vlagyimir Putyin orosz elnökkel folytatott tárgyalása miatt Mircea Geoană, a NATO román főtitkár-helyettese.
Az Egyesült Államok és legalább kilenc másik NATO-szövetséges megállapodott abban, hogy a következő hónapokban „több tucatnyi” légvédelmi rendszert küld Ukrajnába, köztük legalább négy Patriot-üteget – derül ki a kedden kiadott közös megállapodásból.
Az Európai Unió felfüggeszti Georgia uniós csatlakozási folyamatát – jelentette be az X-en kedden a szervezet georgiai diplomáciai képviselete az EU tbiliszi nagykövetére hivatkozva.
A Kőrösi Csoma Sándor és a Petőfi Sándor Program idei kiírásait tette közzé a Bethlen Gábor Alapkezelő Zrt. A diaszpórában, illetve a Kárpát-medencében élő magyarság közösségépítő tevékenységére Erdélyből is lehet pályázni.
szóljon hozzá!![Hozzászólások](https://kronikaonline.ro/template/kronika_new/images/dropdown.svg)