„Nincs áram, sem víz, sem fűtés, a városi infrastruktúra teljesen romokban hever” – mondta. Hozzátette, hogy a 300 ezer lakosú város kórházát ismételten lőtték, ami miatt az egészségügyi ellátás is összeomlott. Ezenfelül nincs humanitárius folyosó a civilek kimenekítésére.

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök felesége, Olena Zelenszka az Egyházak Világtanácsához (WCC) fordult segítségért humanitárius folyosók létrehozása végett. „Mivel tudjuk, hogy az Egyházak Világtanácsa rendelkezik kellő tapasztalattal a humanitárius válságokban, arra kérjük önöket, hogy segítsenek Ukrajnának és a háború elől menekülő ukránoknak” – olvasható az ukrán elnöki hivatal honlapján közzétett levélben. „Arra kérem különösen önöket, hogy segítsenek a közvetítésben valódi humanitárius folyosók kialakítása érdekében” – tette hozzá.

A genfi székhelyű WCC keretében mintegy 350 ortodox, lutheránus, anglikán, baptista és egyéb egyház tömörül világszerte több mint 500 millió hívővel.

Mariupol polgármestere arról beszélt, hogy a délkelet-ukrajnai kikötővárost továbbra is intenzív tűz alatt tartják az oroszok, a folyamatos bombázások és utcai harcok miatt pedig a lerombolt színház alagsorában rekedt több száz ember mentése is akadozik.

Vadim Bojcsenko azt is hozzátette, hogy az ostromlott városból több ezer lakost hurcoltak Oroszországba, ám ezt az állítását egyik hírügynökség és médium sem tudta megerősíteni.

Az ukrán hírforrások szerint 300 ezer ember rekedt az eredetileg négyszázezres városban,

Irina Verescsuk ukrán miniszterelnök-helyettes tájékoztatása szerint szombaton 6623 embert sikerült kimenteni az ostromlott területekről, ebből 4128 ember Mariupolból menekült el. Az orosz támadások egy kórházat, egy templomot és – a közzétett drónfelvételek alapján – számtalan lakóházat sújtottak, a helyi tisztviselők becslése szerint a lakóépületek mintegy 80 százaléka megrongálódott vagy megsemmisült, egyharmaduk pedig javíthatatlan.

Olekszij Aresztovics, az ukrán elnök tanácsadója még pénteken, a város helyzetét értékelve a Híradó.hu szerint úgy fogalmazott:

Az Azovi-tengeri kikötőváros elhelyezkedése stratégiai fontosságú Oroszország számára, mivel bevételével létrejönne a szárazföldi folyosó Donyeck és Luhanszk keleti régiói, valamint a 2014-ben annektált Krím-félsziget között. Noha a város még nem esett el, a déli frontvonalak alakulásáról szóló jelentések alapján kijelenthető, hogy az orosz területek szárazföldi összeköttetése már megvalósult.