Zsigmond Barna Pál: Magyarország továbbra is értékként és erőforrásként tekint a határon túl élő magyarokra
Fotó: Tóth Gödri Iringó
A határon túli levélszavazatok két, ezen belül az erdélyi voksok legalább egy parlamenti mandátum sorsáról döntöttek a magyarországi országgyűlési választáson – nyilatkozta a Krónikának Zsigmond Barna Pál, a Fidesz–KDNP országgyűlési képviselője, miniszteri biztos. A politikus azt is elmondta: Magyarország abban érdekelt, hogy a Romániával való kapcsolatai tovább javuljanak, stabilak és kiszámíthatóak legyenek.
2022. április 15., 14:142022. április 15., 14:14
2022. április 15., 16:372022. április 15., 16:37
Zsigmond Barna Pál szerint a külhoni magyarság is derekasan kivette a részét a polgári jobboldal történelmi győzelmével zárult választásokon. A fideszes politikus ismertetése szerint az előző országgyűlési választásokhoz képest 16 százalékkal többen, 318 083 külhoni választópolgár szavazott levélben. „A határon túli szavazók a korábbi választásokhoz hasonlóan túlnyomó többségben, 94 százalékban most is a Fidesz-KDNP szövetséget tisztelték meg bizalmukkal, amit ezúton is nagyon köszönünk.
Szavazatukkal amellett tették le a voksot, hogy meg kell őrizni a békét és stabilitást, folytatni kell a 2010-ben elindított kiegyensúlyozott társadalmi és gazdasági fejlődést, valamint a határok feletti nemzetegyesítés folyamatát” – mondta lapunknak a Fidesz parlamenti képviselője.
Zsigmond Barna Pál úgy vélte, az erdélyi magyarság felelősségteljesen viszonyult az anyaországi választásokhoz, a mozgósítás jól sikerült, amiben rendkívüli érdeme van mindazoknak a szervezeteknek és személyeknek, amelyek és akik ebben szerepet vállaltak. „Külön köszönet illeti az Eurotrans Alapítványt és az EMNT-t, a politikai pártokat és politikai elöljárókat, valamint a számtalan egyházi és civil szervezetet, akik segítették a polgárokat abban, hogy törvényes jogukkal éljenek” – tette hozzá a marosvásárhelyi származású politikus.
Figyelembe véve, hogy a szavatok közel 70 százaléka Erdélyből érkezett, a politikus szerint kijelenthető, hogy ezek biztosan legalább egy mandátum sorsáról döntöttek. „Itt azt is érdemes kiemelni, hogy a levélszavazat útján választásokon részt vevő erdélyiek csak a pártlistára szavaznak, egyéni választókerületi jelöltre nem szavaznak. A lényeg, hogy minden szavazat számít és érdemes további erőfeszítéseket tenni annak érdekében, hogy minél többen éljenek is a szavazati jogukkal, mert vannak még tartalékok” – hangsúlyozta a miniszteri biztos. Mint megjegyezte: az érvénytelenül leadott szavazatok aránya az idén is magas volt, meghaladta a 15 százalékot. A leggyakoribb érvénytelenségi ok az volt, hogy az azonosító nyilatkozatot nem a külső borítékba, hanem a szavazólapokkal együtt a belső borítékba tették.
Mi várható az elkövetkező négy évben a nemzetpolitika terén? – kérdeztük a képviselőt. Zsigmond Barna Pál kiemelte: az óriási felhatalmazás, amit az Orbán Viktor vezette kormány immár negyedik egymást követő ciklusban megkapott, annak világos visszaigazolása, hogy az ország és a nemzet jó irányba halad.
Az országgyűlési képviselő szerint az erdélyi magyarság felelősségteljesen viszonyult az anyaországi választásokhoz
Fotó: MTI
„Mindezek tükrében a nemzetpolitika területén is folytatódni fog az az építkezés, ami az elmúlt tizenkét évben elkezdődött. Ez a kormány számára továbbra is prioritás marad és még a várhatóan nehezebb gazdasági helyzetben is meg fogja találni annak lehetőségét, hogy a szülőföldön magyarként való megmaradás támogatásának feltételeit biztosítani tudja” – fogalmazott a Fidesz politikusa. Arra emlékeztetett, hogy az elmúlt években korábban soha nem tapasztalt forrásokkal sikerült támogatni a külhoni magyarságot, annak oktatási, nevelési, kulturális, egyházi, sport életét és gazdasági megerősödését. „Magyarország továbbra is értékként és erőforrásként tekint a határon túl élő magyarokra, és folytatni kívánja a nemzeti egységre, a bizalomra épülő, szoros és kiszámítható együttműködést” – nyomatékosította.
A magyar–román államközi viszony várható alakulását firtató kérdésünkre a miniszteri biztos elmondta: az elmúlt több mint tíz esztendőben a magyar kormányok arra törekedtek, hogy rendezzék viszonyukat a szomszédos országokkal és olyan jó szomszédsági kapcsolatokat alakítsanak ki, ami az egész térség érdekeit szolgálja. „Ebben a viszonyrendszerben a szomszédos országokban élő magyar közösségeknek is megvan a helye és szerepe. A szomszédok többségével, elsősorban Szerbiával, Szlovéniával, Horvátországgal, Szlovákiával és Romániával is sikerült eredményeket elérni, a szerbekkel való viszonyt akár már történelmi kiegyezésként is szokás emlegetni. Magyarország és Románia NATO- és EU-tag partnerországok és ezek a kapcsolatok egy ilyen nehéz helyzetben a szokásos kapcsolatokon túl is felértékelődnek” – hangsúlyozta Zsigmond Barna Pál.
A politikus hangsúlyozta, hogy a két ország egymás fontos gazdasági, kereskedelmi partnere, Románia útja Nyugat-Európa irányába pedig Magyarországon keresztül is vezet. „Mindezek összességében azt eredményezik, hogy közös érdekünk és ügyünk a térség, a tágabban értelmezett Kárpát-medence felvirágoztatása, amiben mindenkinek megvan a sajátos és csak általa betölthető szerepe. Magyarországon politikai stabilitás van, örvendetes, hogy az RMDSZ meghatározó szerepet játszik a román kormányban és reméljük, hogy a romániai magyar közösség képviseletének aktív közreműködésének is köszönhetően tovább javulhatnak kapcsolataink. Rajtunk nem fog múlni” – mondta lapunknak Zsigmond Barna Pál.
Dollármilliókat lenne hajlandó fizetni Izrael a tavaly októberben a Hamász terroristái által elrabolt és Gázába hurcolt túszokért.
Az ukrán vezérkar megerősítette, hogy keddre virradó éjjel a védelmi erők csapást mértek az orosz csapatok 1046-os logisztikai központjának fegyverarzenáljára a brjanszki régióban található Karacsov városnál.
Közös nyilatkozatban tiltakoztak a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ), az Ukrajnai Magyar Demokrata Szövetség (UMDSZ) és a Kárpátaljai Magyar Pedagógusszövetség (KMPSZ) vezetői az oktatási törvény tervezett jogszűkítő módosítása ellen.
Az európaiaknak meg kell szervezniük a védelmüket, természetesen a NATO-n belül, de ki kell építeniük saját stratégiai kapacitásaikat – jelentette ki Josep Borrell kül- és biztonságpolitikáért felelős európai uniós főképviselő kedden Brüsszelben.
Amerikai gyártmányú ATACMS rakétákat lőtt ki Ukrajna az oroszországi Brjanszk térségére – közölte az orosz védelmi minisztérium, ami jelentős eszkaláció a háború 1000. napján.
A békét kívánjuk valamennyien, Oroszországot rá kell kényszeríteni a béke elfogadására, és mindent meg kell tenni egy igazságos béke elérése érdekében – jelentette ki az ukrán elnök kedden.
Nukleáris csapás lehetőségét lebegtette meg Oroszország: az orosz nukleáris doktrína módosításait kidolgozták és szükség szerint ültetik gyakorlatba – közölte kedden a Kreml.
Josep Borrell, az európai uniós külügyi és biztonságpolitikai főképviselője Brüsszelben hétfőn úgy vélekedett: Vlagyimir Putyin orosz elnök nem áll készen a tárgyalásra, hanem „el akarja mérgesíteni” a háborút.
Kifosztották az ENSZ Gázai övezetbe belépő segélykonvoját, amelynek 109 teherautójából 98-nak a rakományát elvesztettek az erőszakos akció következtében – közölte hétfőn az ENSZ palesztinokat segélyező ügynöksége (UNRWA).
Fordulópont lehet az ukrajnai háborúban Joe Biden amerikai elnök döntése, hogy az ukrán haderő Oroszország területén belüli célpontok ellen is felhasználhatja az ATACMS amerikai rakétarendszereket – jelentette ki Andrzej Duda lengyel elnök.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!