Legalább egy mandátumról döntöttek az erdélyi levélszavazatok, folytatódik a nemzetpolitikai építkezés

Zsigmond Barna Pál szerint a külhoni magyarság is derekasan kivette a részét a polgári jobboldal történelmi győzelmével zárult választásokon. A fideszes politikus ismertetése szerint az előző országgyűlési választásokhoz képest 16 százalékkal többen, 318 083 külhoni választópolgár szavazott levélben. „A határon túli szavazók a korábbi választásokhoz hasonlóan túlnyomó többségben, 94 százalékban most is a Fidesz-KDNP szövetséget tisztelték meg bizalmukkal, amit ezúton is nagyon köszönünk.

A külhoni magyarok az anyaországiakhoz hasonlóan megértették, hogy egy a maihoz hasonló rendkívül nehéz és veszélyes nemzetközi helyzetben mekkora tétje volt a magyarországi választásoknak.

Szavazatukkal amellett tették le a voksot, hogy meg kell őrizni a békét és stabilitást, folytatni kell a 2010-ben elindított kiegyensúlyozott társadalmi és gazdasági fejlődést, valamint a határok feletti nemzetegyesítés folyamatát” – mondta lapunknak a Fidesz parlamenti képviselője.

Zsigmond Barna Pál úgy vélte, az erdélyi magyarság felelősségteljesen viszonyult az anyaországi választásokhoz, a mozgósítás jól sikerült, amiben rendkívüli érdeme van mindazoknak a szervezeteknek és személyeknek, amelyek és akik ebben szerepet vállaltak. „Külön köszönet illeti az Eurotrans Alapítványt és az EMNT-t, a politikai pártokat és politikai elöljárókat, valamint a számtalan egyházi és civil szervezetet, akik segítették a polgárokat abban, hogy törvényes jogukkal éljenek” – tette hozzá a marosvásárhelyi származású politikus.

Arra vonatkozó kérdésünkre, hogy hány mandátumot eredményezett a külhoniak szavazata, Zsigmond Barna Pál elmondta: a határon túlról beérkezett levélszavazatok legalább két listás mandátum sorsáról döntöttek.

Figyelembe véve, hogy a szavatok közel 70 százaléka Erdélyből érkezett, a politikus szerint kijelenthető, hogy ezek biztosan legalább egy mandátum sorsáról döntöttek. „Itt azt is érdemes kiemelni, hogy a levélszavazat útján választásokon részt vevő erdélyiek csak a pártlistára szavaznak, egyéni választókerületi jelöltre nem szavaznak. A lényeg, hogy minden szavazat számít és érdemes további erőfeszítéseket tenni annak érdekében, hogy minél többen éljenek is a szavazati jogukkal, mert vannak még tartalékok” – hangsúlyozta a miniszteri biztos. Mint megjegyezte: az érvénytelenül leadott szavazatok aránya az idén is magas volt, meghaladta a 15 százalékot. A leggyakoribb érvénytelenségi ok az volt, hogy az azonosító nyilatkozatot nem a külső borítékba, hanem a szavazólapokkal együtt a belső borítékba tették.

Mi várható az elkövetkező négy évben a nemzetpolitika terén? – kérdeztük a képviselőt. Zsigmond Barna Pál kiemelte: az óriási felhatalmazás, amit az Orbán Viktor vezette kormány immár negyedik egymást követő ciklusban megkapott, annak világos visszaigazolása, hogy az ország és a nemzet jó irányba halad.

„Mindezek tükrében a nemzetpolitika területén is folytatódni fog az az építkezés, ami az elmúlt tizenkét évben elkezdődött. Ez a kormány számára továbbra is prioritás marad és még a várhatóan nehezebb gazdasági helyzetben is meg fogja találni annak lehetőségét, hogy a szülőföldön magyarként való megmaradás támogatásának feltételeit biztosítani tudja” – fogalmazott a Fidesz politikusa. Arra emlékeztetett, hogy az elmúlt években korábban soha nem tapasztalt forrásokkal sikerült támogatni a külhoni magyarságot, annak oktatási, nevelési, kulturális, egyházi, sport életét és gazdasági megerősödését. „Magyarország továbbra is értékként és erőforrásként tekint a határon túl élő magyarokra, és folytatni kívánja a nemzeti egységre, a bizalomra épülő, szoros és kiszámítható együttműködést” – nyomatékosította.

A magyar–román államközi viszony várható alakulását firtató kérdésünkre a miniszteri biztos elmondta: az elmúlt több mint tíz esztendőben a magyar kormányok arra törekedtek, hogy rendezzék viszonyukat a szomszédos országokkal és olyan jó szomszédsági kapcsolatokat alakítsanak ki, ami az egész térség érdekeit szolgálja. „Ebben a viszonyrendszerben a szomszédos országokban élő magyar közösségeknek is megvan a helye és szerepe. A szomszédok többségével, elsősorban Szerbiával, Szlovéniával, Horvátországgal, Szlovákiával és Romániával is sikerült eredményeket elérni, a szerbekkel való viszonyt akár már történelmi kiegyezésként is szokás emlegetni. Magyarország és Románia NATO- és EU-tag partnerországok és ezek a kapcsolatok egy ilyen nehéz helyzetben a szokásos kapcsolatokon túl is felértékelődnek” – hangsúlyozta Zsigmond Barna Pál.

A képviselő nyomatékosította: Magyarország abban érdekelt, hogy a Romániával való kapcsolatai tovább javuljanak, stabilak és kiszámíthatóak legyenek.

A politikus hangsúlyozta, hogy a két ország egymás fontos gazdasági, kereskedelmi partnere, Románia útja Nyugat-Európa irányába pedig Magyarországon keresztül is vezet. „Mindezek összességében azt eredményezik, hogy közös érdekünk és ügyünk a térség, a tágabban értelmezett Kárpát-medence felvirágoztatása, amiben mindenkinek megvan a sajátos és csak általa betölthető szerepe. Magyarországon politikai stabilitás van, örvendetes, hogy az RMDSZ meghatározó szerepet játszik a román kormányban és reméljük, hogy a romániai magyar közösség képviseletének aktív közreműködésének is köszönhetően tovább javulhatnak kapcsolataink. Rajtunk nem fog múlni” – mondta lapunknak Zsigmond Barna Pál.