„Fontos, hogy elejét vegyük a katasztrófának” – mondta Lavrov, emlékeztetve a november 15-i incidensre, amikor egy lengyel területen becsapódott ukrán rakétát Volodimir Zelenszkij ukrán elnök megkísérelt orosznak beállítani.

– nyilatkozott a miniszter.

„A kollektív Nyugat országai és az általuk irányított Zelenszkij fellépése azt bizonyítják, hogy az ukrán válság globális jellegű. Már nem titok, hogy az Egyesült Államok és NATO-szövetségeseinek stratégiai célja az Oroszország felett a harctéren aratott győzelem, egy olyan mechanizmus, amellyel jelentősen meggyengíthetik vagy akár el is pusztíthatják országunkat” – vázolta világpolitikai helyzetértékelését Lavrov.

Washington egyúttal egy fontos geopolitikai feladatot is megold: az Oroszország és Európa közötti hagyományos kapcsolatok megszakítását, még jobban alárendelve magának európai csatlósait” – mondta.

A külügyminiszter szerint Washington mindent elkövet a konfliktus elnyújtása és súlyosbítása érdekében, amelynek a NATO-országok tényleges részeseivé váltak az ukrán fegyveres erők támogatásával.

„Mi teljesen másról beszélünk. Arról, hogy a Nyugat hazánkkal szembeni teljes feltartóztatási politikája rendkívül veszélyes. Fennáll a kockázata annak, hogy a nukleáris hatalmak közvetlen fegyveres összecsapásába torkollik” – hangoztatta.

„Mi pontosan erre figyelmeztetünk, és ismételjük újra és újra, hogy

– tette hozzá.

Szergej Lavrov újból felszólította a Nyugatot, hogy tanúsítson maximális önmérsékletet ezen a rendkívül érzékeny területen. A nukleáris kockázatok minimalizálása érdekében fontosnak nevezte, hogy az atomhatalmak elkötelezettek maradjanak a nukleáris háború elfogadhatatlansága mellett.

Nehezményezte, hogy lényegében az unió is hibrid háborút hirdetett Oroszország ellen. Felidézte, hogy Josep Borrell, az EU fődiplomatája azt hangoztatta, hogy Oroszországot a csatatéren kell legyőzni. Szavai szerint az uniós országok vezetői polgáraik létérdekei és jóléte rovására járnak el, oroszellenességben néha megelőzve a „tengerentúli hegemónt” is.

„Természetesen az ilyen partnerekkel nem lesz többé szokásos az üzletmenet. Nem szándékozunk sem a zárt ajtókon kopogtatni, sem közös projekteket kezdeményezni” – mondta Lavrov.

Rámutatott, hogy Oroszországnak sok barátja van a világ más részein. Mint mondta, Moszkva készen áll majd azt Európával való együttműködésre, amikor a kontinensen fellép „ha beszámítható, nemzeti orientációjú politikusok jelennek meg ott, akik megértik az Oroszországgal való egyenlő és kölcsönösen előnyös partnerség” fontosságát

– mondta.

Objektíve lehetetlennek nevezte a normális kommunikáció fenntartását a Biden-kormányzattal, amely Oroszország stratégiai vereségét tűzte ki célul. Mint mondta, az államközi kapcsolatok szándékos rontása nem az orosz diplomácia stílusa, ám Moszkva a párbeszéd alakításában minden körülmények között a kölcsönösség, a „szemet szemért” elvéből indul ki, de nem feltétlenül szimmetrikusan.

Közölte, hogy a kapcsolatok jelenlegi szakaszában az orosz fél nem kíván semmilyen kezdeményezést tenni, ami a hadászati támadó fegyverekről, valamint a kölcsönös biztonsági garanciákról szóló lehetséges új megállapodás vagy megállapodások megvitatására is vonatkozik. Mint mondta, az ukrán válság ürügyén maga az Egyesült Államok utasította el a tárgyalásokat a kérdésben. Ezt Moszkva tudomásul vette, ugyanakkor továbbra is elkötelezett a START-szerződés mellett, amelynek alapelveit Lavrov szerint Washington egyre inkább csorbítja.

„A tervezés során számításba vesszük azt az elvet, amely a hidegháború idején működött: az eltérő politikai és társadalmi-gazdasági rendszerű államok közötti békés egymás mellett élés elvét”, és ami jó lehet az új geopolitikai környezetben is – mondta az orosz külügyminiszter.