A miniszterelnök hangsúlyozta: ehhez tárgyalásokra és párbeszédre van szükség, és üdvözlendő, hogy „Oroszország és a nyugati szövetségeseink között zajlik a párbeszéd”. Amit „mi tudunk ajánlani, az a magyar modell”: Magyarország tagja a NATO-nak és az Európai Uniónak, közben pedig kiváló kapcsolatokat ápol Oroszországgal – magyarázta. Hozzátette: ehhez kölcsönös tiszteletre van szükség.

Kérdésre válaszolva Orbán Viktor arra is kitért, hogy az orosz gazdaság jól viselte azokat a szankciókat, amelyekkel sújtották. Úgy vélte, hogy a szankciós politika sikertelen, kudarcra ítélt eszköz. 

Putyin úgy fogalmazott:

Másfelől miközben Moszkva az ellenkezőjét kérte, az Egyesült Államok felmondta a rakétaelhárítással kapcsolatos szerződést, és „hamarosan ott lesznek Romániában és Lengyelországban is”, ráadásul ezek csapásmérő eszközök is lehetnek, nem csupán elhárítók.

A NATO-nak nem kötelező új tagokat felvennie, tehát ebben a kérdésben szem előtt tarthatná a folyamat többi résztvevőjének, így Oroszországnak az érdekeit is – fejtette ki. Mint mondta, Ukrajna nyíltan megfogalmazta, hogy a Krímet akár katonai eszközökkel is vissza szeretné szerezni, „képzeljük el, mi történne, ha NATO-tag lenne”.

Figyelembe kell venni minden fél érdekét, csak így lehet elkerülni, hogy a helyzet végkimenetele ne negatív legyen – mondta Putyin.

Egyetértett azzal, hogy beszélni kell a megoldásról, de hozzátette: ő maga egyelőre „nem áll készen” arra, hogy felvázolja, mi lesz a megoldás.

Az energiaválsággal kapcsolatban Orbán Viktor kijelentette:

Hozzátette: érdemi tárgyalásokat folytathatnak arról, hogy egymilliárd köbméterrel emeljék az éves mennyiségét a hosszú távú orosz-magyar gázszállításnak. A most tárgyalt megállapodással „véglegesen biztonságba helyeztük Magyarország energiaellátását” – fogalmazott a miniszterelnök.

Az Oroszország és Magyarország közötti hosszú távú gázszállítási szerződés értéke a jövőre nézve különösen nagy lesz, tehát nem csökkenteni kell a mennyiséget, hanem inkább növelni – hangoztatta.

Putyin ezzel kapcsolatban kijelentette: Oroszország nyitott a további együttműködésre, megvizsgálják a magyar kérést, de az egymilliárd köbméteres többletszállítás „nagy problémát nem fog jelenteni”.
Leszögezte, hogy

A miniszterelnök elmondta, hogy az orosz államfő jóváhagyta annak az orosz-magyar vegyesvállalatnak a létrehozását, amely az ukrán-magyar határon a napokban átadandó konténerterminál működtetésében játszik szerepet. Magyarország földrajzi helyzete nagyon kedvező, a keletről érkező áruk Európába lépésének egyik kulcspontja és ezt a szóban forgó vegyesvállalat is segíteni fogja. Ez nagyságrendekkel növelheti meg a magyar gazdaság teljesítményét – szögezte le.

Orbán Viktor azt is elmondta:

Reményét fejezte ki, hogy erről is sikerül véglegesen megállapodni.

Kérdésre válaszolva hozzátette: Magyarország tervez vásárolni az újabb vakcinatípusból, a Szputnyik Lightból és kész beszállni annak gyártásába is, hiszen a kormány célja az, hogy a magyar polgárok rendelkezésére minél többféle vakcina álljon. Az oltóanyag magyarországi vizsgálatai hamarosan befejeződnek.

Vlagyimir Putyin azt is elmondta: a koronavírus-járvány ellenére a két ország közötti áruforgalom a tavalyi első tizenegy hónapban 30 százalékkal nőtt, 5,5 milliárd dollárt tett ki. A kölcsönös beruházások értéke eléri az egymilliárd dollárt – tette hozzá.

Eredményesen, hatékonyan dolgozik az orosz-magyar gazdasági együttműködési kormányközi bizottság is – jegyezte meg az orosz elnök, aki köszönetet mondott Magyarországnak, hogy támogatja Oroszországot a 2030-as világkiállítás megszervezésében is. Moszkva még egyszer sem rendezett világkiállítást – emelte ki.

Mindkét részről úgy ítélték meg, hogy a magyar-orosz kapcsolat kiegyensúlyozott, pozitív és konstruktív. Orbán Viktor hangoztatta: Magyarország elkötelezett abban, hogy ezt a jövőben is így folytassák. Vlagyimir Putyin pedig még a találkozó elején, a közelgő magyar választásokra utalva reményét fejezte ki, hogy azt követően is folytatni tudják a közös munkát Orbán Viktorral.