Fotó: II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola
Miközben egyre több menekült érkezik Kárpátaljára Ukrajna délkeleti régióiból, a magyar iskolákat az elvándorlás sújtja, ráadásul Kijevben senki nem vonta vissza az anyanyelvi oktatást a jövő évtől ellehetetlenítő törvényt. A diákok személyes jelenléte az iskolákban attól is függ, van-e óvóhely a közelben.
2022. augusztus 29., 20:102022. augusztus 29., 20:10
2022. augusztus 29., 21:442022. augusztus 29., 21:44
Közel félmillió menekült érkezett Kárpátaljára az orosz–ukrán háború kitörése óta. Olyanokról van szó, akik Ukrajna azon részéről érkeznek, ahol bombáznak, mindennapos fenyegetettséget jelent a konfliktus, ellehetetlenült az élet. Ez a magas létszám nagy nyomást helyezett a megyére, amit az ottani vezetés a helyi összefogás, illetve a külföldi, így például jelentős részben magyarországi humanitárius segélyek nélkül nem tudott volna átvészelni – számolt be Simon Rita, a Kárpáti Igaz Szó munkatársa az InfoRádiónak.
A tudósításból az is kiderül, hogy a megyei vezetés megteremtené a belső menekültek kárpátaljai, hosszú távú tartózkodási feltételeit. Nemzetközi partnerekkel közösen építenének újjá olyan elhagyatott épületeket, ahová elhelyezhetnék a menekülteket. Egy hét alatt több mint húszezer fővel emelkedett a Kárpátaljára érkezők száma, s hatóságok további bevándorlási hullámra számítanak.
Közben Ukrajnában, így Kárpátalján is közeledik az új tanév kezdete. A háború miatt bekövetkezett elvándorlás rendkívül rosszul érinti a magyar oktatást, amit az is tetéz, hogy senki nem vonta vissza a nemzeti kisebbségeket hátrányosan érintő törvényt, így 2023-tól a tantárgyak nagy részét ukránul kell tanulni. „Ha azt mondtuk, hogy az új oktatási törvény, annak is a 7. cikkelye főleg, a gyors asszimilációt jelentette volna, ez a háború gyakorlatilag a hirtelen halál” – állapította meg a Magyar Nemzetnek Kovács Péter, az Ungvári Magyar Tannyelvű Elemi Iskola és Drugeth Gimnázium igazgatója.
Óvóhelyre igyekvő gyerekek egy kárpátaljai iskolában
Fotó: Kiszo.net
„A plébánia ajánlotta fel az óvóhely kialakítására a pincét, már megkaptuk rá az engedélyt, úgyhogy biztonságosan tudjuk kezdeni a tanévet” – számolt be a Magyar Nemzetnek a Munkácsi Római Katolikus Egyházmegye megbízásából alapított Munkácsi Szent István Líceum igazgatója, Kristofori Olga. Elmondta: nincs annyi tanulójuk, mint korábban, de négy osztályt tudnak indítani, úgyhogy bizakodva néznek a jövőbe. Kristofori Olga arról is beszélt, hogy a rendkívüli helyzet miatt fennáll a tanulók „családi oktatása”, ha félnek bemenni az intézménybe vagy a szülők féltik őket.
„A pedagógusok elküldik nekik a tananyagot, amit a családdal közösen feldolgoznak, és négyszer egy évben jönnek vizsgázni, de ez megoldható online formában is” – mondta az igazgató.
„Arra törekedtünk, hogy azoknak a fiataloknak az élete, akik itthon maradtak, ne törjön teljesen ketté, és be tudják fejezni a tanulmányaikat. A legfontosabb szempont az volt, hogy a nálunk tanuló végzős hallgatók, diákok záróvizsgát tudjanak tenni, ami sikerült is” – számolt be a rendkívüli helyzetről a Magyar Nemzetnek adott interjújában Orosz Ildikó. Mint elmondta, most készülnek az új tanévre.
Fotó: Kiszo.net
Mérjük azt is, mekkora a pedagógushiány, jelenleg 44 intézményben összesen 77 tanítóra és tanárra lenne szükségük. Próbálunk ebben is segíteni” – fogalmazott a főiskola elnöke.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Megduplázta a Székelyföld megsegítésére összegyűjtött támogatást a kormány, az erről szóló kormányhatározatot csütörtökön írta alá Orbán Viktor miniszterelnök.
A NATO egészében a bruttó hazai termék (GDP) 5 százalékát kitevő védelmi kiadásokra lesz szükség – jelentette ki az amerikai védelmi miniszter Brüsszelben a NATO védelmi miniszteri találkozója előtt újságíróknak nyilatkozva csütörtökön.
Az orosz hadsereg 1 ballisztikus rakétát és 103 drónt vetett be ukrajnai célpontok ellen csütörtökre virradó éjjel, 5 ember életét vesztette, sokan megsebesültek a támadásban, a csapásmérő eszközök 16 helyszínen célba találtak.
A Kárpát-medencei magyarság számára a legnagyobb kihívás a háború, pontosabban az azt tápláló brüsszeli háborús politika – jelentette ki Orbán Viktor miniszterelnök a Kárpát-medencei Magyar Képviselők Fórumának (KMKF) csütörtöki plenáris ülésén.
Az Európai Unió Bírósága 2025. június 5-én meghozta végső döntését a Minority SafePack kezdeményezés ügyében: a testület elutasította a fellebbezést, és ismételten helybenhagyta az Európai Bizottság döntését.
Oroszország célja, hogy 10 000 katonát vezényeljen Dnyeszteren túli területre, és hogy Kreml-barát kormányt állítson fel Moldovában, hogy ezt lehetővé tegye – mondta Dorin Recean moldovai miniszterelnök a Financial Times-nak adott interjúban.
Az Egyesült Államok szerdán megvétózta az ENSZ Biztonsági Tanácsának határozattervezetét, amely „azonnali, feltétel nélküli és tartós tűzszünetet” követelt Izrael és a Hamász fegyveresei között Gázában.
Vlagyimir Putyin választ fog adni az orosz repülőterek elleni támadásra – írta Donald Trump amerikai elnök Truth Social nevű közösségi portálján szerdán.
A magyar kormány úgy döntött, hogy a megduplázza a közmédia egész napos adománygyűjtő műsorában befolyt felajánlásokat, tehát „minden felajánlott forint mellé odatesz még egyet” – közölte Orbán Viktor miniszterelnök.
Június 4-e a gyász, a tanulságok levonásának és a megmaradás büszkeségének napja; a nemzeti összetartozás napjának tanulsága az, hogy a nemzetcsonkítás fájdalmát nemzet- és országépítéssel lehet meghaladni – mondta Semjén Zsolt.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!