Sen Jung-ji, a Dél-kínai Mezőgazdasági Egyetem egyik kutatója egy pénteki sajtótájékoztatón elmondta: a tobzoskák mindazonáltal nem feltétlenül az egyetlen köztes hordozói a vírusnak. A szintén a koronavírusok családjába tartozó SARS vírust említve példaként a kutató rámutatott: a cibetmacskákon kívül más kistestű, húsevő állatok is hozzájárulhatnak a vírus terjedéséhez.

A súlyos tüdőgyulladást okozó vírus tavaly decemberben Vuhanban, a közép-kínai Hupej tartomány székhelyén ütötte fel a fejét. A járvány kiindulópontjának sokáig egy helyi hús- és halpiacot tartottak, ugyanis az első fertőzöttek közül sokan a piacon kaphatták el a betegséget, de azóta megerősítették, hogy a legelsőként diagnosztizált fertőzött nem járt a hatóságok által január elején bezárt piacon, így a vírus eredetének kérdésére még nem sikerült egyértelmű választ találni.

Hétfőn a Vuhani Virológiai Intézet kutatói tettek közzé egy tanulmányt a Nature című brit tudományos lapban, amely szerint a fertőzött páciensekben talált vírus genomja 96 százalékban azonos a denevérek által hordozott koronavírussal.

A kínai mezőgazdasági minisztérium január 26-án bejelentette, hogy ideiglenesen betiltja a vadállatok és a vadhús értékesítését. Az intézkedés piacokra, boltokra, éttermekre és az online platformokra is érvényes, és az országos válsághelyzet végéig tart. Nemzetközi állatvédő szervezetek azonban azt sürgetik, hogy végleg tiltsák be a vadon élő állatok kereskedelmét Kínában.

A tobzoskák minden ázsiai országban védelem alatt állnak, és a washingtoni egyezmény (CITES) szerint tiltott a nemzetközi kereskedelmük. Az illegális kereskedőktől Ázsiában azonban a leggyakrabban tobzoskákat koboznak el. A hangyákkal, termeszekkel táplálkozó állat pikkelye keratinból, az emberi körmöt is alkotó anyagból áll, és a hagyományos kínai gyógyászatban igen nagy a kereslet iránta. A tobzoskahús pedig csemegének számít a kínai és más ázsiai országok gasztronómiájában.