„A kérdés az, hogy a gáz árával kiváltható-e a béke. Ha e kettő között kell választanunk, a békét akarjuk vagy inkább egész nyáron működtetni akarjuk a klímát?” – mondta Draghi egy sajtótájékoztatón.

A Corriere della Sera megjegyezte, Draghi szavait iróniával kommentálták a közösségi oldalakon, de „nincsen semmi nevetnivaló, a helyzet drámai” – vélte a legnagyobb olasz napilap.

A kormányfő kijelentéseire a jobboldali Olasz Testvérek (FdI) ellenzéki párt elnöke Giorgia Meloni korábban azt mondta, hogy

az orosz gázról való lemondás nem önfeláldozás, hanem öngyilkosság, és Olaszország magának tesz rosszat, ha az ukrajnai háború miatt lemond az orosz gázimportról.

A volt gazdasági fejlesztési miniszter, Carlo Calenda az Azione parlamenti mikropárt vezetője úgy vélte, az „orosz gázzal szembeni embargót nem a légkondicionálás hőmérséklete dönti el”.

Hangsúlyozta, hogy az azonnali embargó négy hónap alatt „bedöntené az olasz ipari termelést, és olyan társadalmi következményekkel, hatalmas állami költségekkel járna, ami a lakosság körében a (Moszkvával szembeni) szankciók támogatása elveszítéséhez vezethet”.

Carlo Calenda kijelentette: abszurd lenne, ha a végén „a kalapunkat kézben tartva kellene Putyinhoz járulnunk”.

A Corriere elemzése szerint Mario Draghi a háború kezdeti fázisában óvatosan elkerülte az esetleg aggodalmat keltő bejelentéseket, mostanra viszont „megérett Draghi meggyőződése, hogy a háború hosszú lesz, és a kormánynak fel kell készítenie a lakosságot a legrosszabb forgatókönyvre is, vagyis az áramfogyasztás csökkentésére a lámpák és a légkondicionálók kikapcsolásával, az ország termelési motorjainak lassításával, a haladási sebesség csökkentésével, vagy akár a járműforgalom leállításával”.

Olaszországban nincs vészhelyzet, de korai riasztási fázist vezettek be, amely az energiaellátási helyzet folyamatos ellenőrzés alatt tartását jelenti.