Kórházon és menekülttáboron is rajtaütött az izraeli hadsereg a Hamász elleni műveletek során

•  Fotó: Izraeli Védelmi Erők

Fotó: Izraeli Védelmi Erők

Napokig tartó ostrom után az Izraeli különleges erők csütörtökön behatoltak a gázai Nasszer kórházba, az enklávé legnagyobb működő egészségügyi intézményébe.

Hírösszefoglaló

2024. február 16., 09:312024. február 16., 09:31

Az Izraeli Védelmi Erők (IDF) közölte, hogy több gyanúsítottat is őrizetbe vettek a csütörtöki rajtaütés során, amelyet részben szabadon engedett túszoktól szerzett értesülések alapján hajtottak végre.

Izrael közölte, hogy úgy véli, a kórházban halott túszok holttesteit őrzik. A Hamász tagadta az állításokat, mondván, hogy a terrorszervezetnek „semmi köze” nincs a kórházhoz.

Az izraeli erők csütörtökön kora reggel lőtték a kórházat, „meg nem határozott számú embert megölve és megsebesítve”

– közölte az Orvosok Határok Nélkül (MSF).

Az MSF munkatársai kénytelenek voltak egy, az izraeli hadsereg által felállított ellenőrzőponton keresztül elmenekülni a kórházból – közölte a szervezet, hozzátéve, hogy az egyik alkalmazottat ott őrizetbe vették.

A hír azután érkezett, hogy orvosok és egészségügyi tisztviselők a Gázai övezet déli részén elmondták, hogy izraeli mesterlövészek több embert lelőttek, amikor megpróbáltak elmenekülni a Nasszer kórházból. A lövöldözések egyik szemtanúja, aki a kórház baleseti sebésze, azt mondta, hogy legalább két embert megöltek az orvlövészek kedden, és többeket lelőttek és megsebesítettek.

Az Izraeli Védelmi Erők közölték, hogy „számos gyanúsítottat elfogtak”, Daniel Hagari szóvivő pedig azt mondta, hogy „több forrásból, köztük szabadon engedett túszoktól származó hiteles információ szerint” a Hamász korábban túszokat tartott a kórházban. A hadsereg nem hozta nyilvánosságra ezeket a bizonyítékokat.

Egy volt túsz a múlt hónapban azt mondta a CNN-nek, hogy a Nasszer kórházban tartották fogva.

A Hamász visszautasította ezeket az állításokat, a CNN-nek nyilatkozva tagadta, hogy a kórházban működött volna. Dr. Asraf Al-Kidra, az egészségügyi minisztérium szóvivője szerint izraeli buldózerek tömegsírokat tártak fel a komplexum falain belül.

Csütörtökön az izraeli erők „megrohamozták a szülészet épületét, és házkutatást hajtottak végre odabent”

– tette hozzá.

Később az izraeli erők arra kényszerítették a kórház vezetőségének munkatársait, hogy közel 200 beteget, 95 egészségügyi dolgozót, 11 családtagjukat, valamint 165 társukat és kitelepítettet „kemény és félelmetes körülmények között, élelem nélkül, csecsemőtápszer nélkül és súlyos vízhiány mellett” szállásoljanak el Dr. Al-Kidra szerint.

A rajtaütés azután történt, hogy az izraeli erők több száz civilt kényszerítettek arra, hogy elhagyják a kórházat, amelyet menedékként használtak. A kedden felvett videón füstoszlopok látszottak a kórház határán, egy izraeli buldózer lerombolta a kórház körítőfalát, és egy páncélozott jármű behatolt a kórház területére. Végig lövések hangja hallatszott.

Legalább nyolc emberre, aki kedden megpróbált elmenekülni, tüzet nyitottak

– mondta a CNN-nek a kórház baleseti sebésze, aki biztonsági okokból kérte, hogy ne nevezzék meg. A sebész szerint a sebesültek között volt egy 16 éves fiú is, akit négy golyóval lőttek meg a kórház kapujánál.

Izrael többször is kijelentette, hogy katonai erői nem vesznek célba civileket.

António Guterres, az ENSZ főtitkára elítélte a kórház elleni izraeli katonai támadást – közölte csütörtökön újságírókkal Stéphane Dujarric ENSZ-szóvivő.

„Megismételjük, hogy a harcoknak el kell kerülniük a kórházakat, nem szabad semmilyen katonai akciónak kitenni őket, el kell ítélni a kórházak elleni bármilyen típusú katonai akciót” – mondta Dujarric.

Eközben

a Gáza középső részén fekvő Nuszeirat menekülttáborra mért izraeli légitámadásban legalább 12 ember meghalt csütörtökön

– közölte az Al-Aksza Mártírok Kórházának szóvivője.

A halottak közül tíz nő és gyermek volt – mondta a szóvivő és a kórház egyik orvosa. A másik két áldozat idős férfi volt.

Eközben Egyiptom hatalmas, több kilométer széles ütközőzónát és falat épít a gázai határ mentén – derül ki a Maxar Technologies új műholdfelvételeiből. Az elmúlt öt napban készült felvételek azt mutatják, hogy az egyiptomi terület jelentős részét egy út és a gázai határ között buldózerrel lerombolták.

Mindeközben Joe Biden elnök csütörtökön beszélt Benjámin Netanjahu izraeli miniszterelnökkel a folyamatban lévő túsztárgyalásokról és a rafahi helyzetről – olvasható a Fehér Ház csütörtökön kiadott közleményében.

Idézet
Az elnök felvetette a rafahi helyzetet is, és megismételte azon véleményét, hogy a katonai művelet nem folytatódhat hiteles és végrehajtható terv nélkül, amely biztosítja a rafahi civilek biztonságát és támogatását”

– áll a közleményben.

A CNN korábban arról számolt be, hogy minden szem Rafahra szegeződik, ahol jóval több mint egymillió palesztin menekült keres menedéket egy hatalmas sátorvárosban.

A nemzetközi nyomás ellenére Netanjahu továbbra is azt közölte, hogy az Izraeli Védelmi Erők valamikor bevonulnak Rafah területére.

Biden a Netanjahuval folytatott telefonbeszélgetésében a folyamatban lévő túsztárgyalásokat is felvetette.

Idézet
Az elnök megerősítette elkötelezettségét, hogy fáradhatatlanul dolgozik az összes túsz mielőbbi szabadon bocsátásán, elismerve megdöbbentő helyzetüket 132 nap Hamász-fogságban töltött idő után”

– áll a közleményben.

A két vezető legutóbb vasárnap beszélt egymással, és akkor hosszasan tárgyaltak a gázai túszok szabadon bocsátását biztosító megállapodásról - közölte egy magas rangú kormányzati tisztviselő.

Ugyanakkor csütörtök este

Netanjahu elutasította egy palesztin állam nemzetközi elismerését az izraeli-palesztin béketárgyalások újrakezdésének keretein kívül.

„Izrael továbbra is ellenezni fogja egy palesztin állam egyoldalú elismerését. Egy ilyen elismerés az október 7-i mészárlás után hatalmas jutalmat adna a példátlan terrorizmusnak, és megakadályozna bármilyen jövőbeli békemegállapodást” – írta Netanjahu héberül az X-en.

„Izrael kategorikusan elutasítja a palesztinokkal való tartós rendezésre vonatkozó nemzetközi diktátumokat” – tette hozzá, megerősítve, hogy békemegállapodás csak „előfeltételek nélküli közvetlen tárgyalások” eredményeként jöhet létre.

Közben

a Gázai övezetben folyó harcok humanitárius célú szüneteltetésére szólította fel Netanjahut csütörtökön Rishi Sunak brit kormányfő.

Sunak a Downing Street tájékoztatása szerint II. Abdalláh jordániai királlyal is tárgyalt, szintén elsősorban a tűzszünet szükségességéről.

A londoni miniszterelnöki hivatal szóvivőjének csütörtök esti beszámolója szerint Sunak az izraeli kormányfővel tartott telefonos megbeszélésén megerősítette: a brit kormány változatlan álláspontja az, hogy Izraelnek jogában áll megvédenie magát a Gázai övezetet uraló Hamász iszlamista szervezet terrorjával szemben.

A brit miniszterelnök ugyanakkor közölte Netanjahuval, hogy

Londont mélységesen aggasztják a gázai civil lakosság által elszenvedett emberveszteségek, valamint a Rafah területére is kiterjedő katonai műveletek potenciálisan pusztító humanitárius következményei.

London a hét eleje óta másodszor adja Izrael tudtára a dél-gázai Rafah körzetében tervezett hadműveletekkel szembeni komoly fenntartásait.

David Cameron brit külügyminiszter a BBC brit közszolgálati televíziónak adott hétfői nyilatkozatában kijelentette: a Rafah környékén összezsúfolódott civileknek már nincs hova menniük, Egyiptomba nem tudnak távozni, észak felé sem tudnak menni, hogy visszatérjenek otthonaikba, mivel egykori lakóhelyeik jórészt megsemmisültek.

Cameron ezért felszólította Izraelt, hogy „nagyon komolyan gondolja át” a helyzetet, mielőtt további katonai műveletekbe kezd ebben a térségben.

Rishi Sunak az izraeli miniszterelnökkel tartott csütörtök esti megbeszélésén „azonnali, elsődleges fontosságú” feladatnak nevezte a harcok humanitárius célú szüneteltetését, annak érdekében, hogy a Hamász által elhurcolt túszok épségben kiszabadulhassanak és jelentős mértékben növelni lehessen a Gázába bejuttatott segélyek mennyiségét.

A brit kormányfő szerint a harcok szüneteltetésének fenntartható tűzszünethez kell vezetnie. Sunak hozzátette:

a tartós béke feltétele Izrael biztonságának szavatolása.

A Gázában indított izraeli hadműveletek előzményeként a Hamász terrorszervezet tavaly október 7-én összehangolt támadást hajtott végre Izrael déli térségében.

A támadásban 1200 ember meghalt, több mint háromezer megsebesült, és a terrorszervezet Gázába hurcolt 240 túszt, akik közül sokan még mindig fogságban vannak.

A Downing Street szóvivőjének tájékoztatása szerint

a Netanjahuval tartott csütörtök esti telefonbeszélgetésben Rishi Sunak hangsúlyozta a nemzetközi humanitárius törvények betartásának és a polgári infrastruktúra, köztük a kórházak és a menedékhelyek védelmének fontosságát, és megerősítette, hogy London szerint hosszabb távon a kétállami megoldás a stabilitás megteremtésének legmegfelelőbb módja.


Rishi Sunak létfontosságúnak nevezte a feszültség fellángolásának megakadályozását Ciszjordániában is.

A londoni külügyminisztérium a héten szankciókat jelentett be olyan izraeli telepesek ellen, akik Ciszjordániában erőszakos cselekményeket követtek el a palesztin lakosság ellen.

A brit kormányfő csütörtökön személyesen fogadta a Downing Streeten II. Abdalláh jordániai királyt, akivel szintén azt közölte, hogy

London kritikus fontosságú első lépésnek tartja a gázai harcok humanitárius célú azonnali szüneteltetését.

Sunak a jordániai uralkodóval tartott megbeszélésén a fenntartható tűzszünet feltételének nevezte Izrael biztonságának szavatolását, és azt, hogy a jövőben ne a Hamász uralja a Gázai övezetet.

szóljon hozzá! Hozzászólások

Hírlevél

Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!

Ezek is érdekelhetik

A rovat további cikkei

2025. június 06., péntek

Oda a barátság? Egymást nem kímélve szócsatázik Donald Trump és Elon Musk

Donald Trump szerint az amerikai költségvetés számára milliárdos megtakarítást jelentene, ha megszűnnének Elon Musk vállalkozásainak kormányzati szerződései – az elnök erről a közösségi médiában írt, válaszul a milliárdos által megfogalmazott kritikára.

Oda a barátság? Egymást nem kímélve szócsatázik Donald Trump és Elon Musk
2025. június 06., péntek

Netanjahu elismerte: Izrael a Hamásszal szemben álló csoportokat fegyverez fel Gázában

Benjámin Netanjahu izraeli miniszterelnök megerősítette, hogy Izrael felfegyverzi azokat a gázai klánokat, amelyek szerinte a Hamásszal szemben állnak – közölte a BBC.

Netanjahu elismerte: Izrael a Hamásszal szemben álló csoportokat fegyverez fel Gázában
2025. június 06., péntek

Rutte: a NATO-tagállamok támogatják, hogy a GDP 5 százalékára emeljék a védelmi kiadásokat

A NATO-tagországok széles körben támogatják a védelmi és biztonsági kiadásaira vonatkozó új célkitűzést, a GDP-arányos 5 százalékos szintet – jelentette ki Mark Rutte főtitkár csütörtökön Brüsszelben.

Rutte: a NATO-tagállamok támogatják, hogy a GDP 5 százalékára emeljék a védelmi kiadásokat
2025. június 06., péntek

Trump: Ukrajnát is szankciókkal sújthatjuk, Kijevet támadták az oroszok

Európai-amerikai együttműködést sürgetett az ukrajnai háború rendezésének érdekében Friedrich Merz német kancellár csütörtökön Washingtonban, Donald Trump amerikai elnökkel tartott találkozóján.

Trump: Ukrajnát is szankciókkal sújthatjuk, Kijevet támadták az oroszok
2025. június 05., csütörtök

Orbán Viktor: megdupláztuk a Székelyföld megsegítésére összegyűjtött támogatást (VIDEÓ)

Megduplázta a Székelyföld megsegítésére összegyűjtött támogatást a kormány, az erről szóló kormányhatározatot csütörtökön írta alá Orbán Viktor miniszterelnök.

Orbán Viktor: megdupláztuk a Székelyföld megsegítésére összegyűjtött támogatást (VIDEÓ)
2025. június 05., csütörtök

A NATO-tagoknak a GDP 5 százalékára kell emelniük a védelmi kiadásokat – mondja az amerikai védelmi miniszter

A NATO egészében a bruttó hazai termék (GDP) 5 százalékát kitevő védelmi kiadásokra lesz szükség – jelentette ki az amerikai védelmi miniszter Brüsszelben a NATO védelmi miniszteri találkozója előtt újságíróknak nyilatkozva csütörtökön.

A NATO-tagoknak a GDP 5 százalékára kell emelniük a védelmi kiadásokat – mondja az amerikai védelmi miniszter
2025. június 05., csütörtök

Öt ember életét követelték a csütörtöki orosz légicsapások Ukrajnában

Az orosz hadsereg 1 ballisztikus rakétát és 103 drónt vetett be ukrajnai célpontok ellen csütörtökre virradó éjjel, 5 ember életét vesztette, sokan megsebesültek a támadásban, a csapásmérő eszközök 16 helyszínen célba találtak.

Öt ember életét követelték a csütörtöki orosz légicsapások Ukrajnában
2025. június 05., csütörtök

Orbán Viktor: nem áll a Kárpát-medencében élő magyarok érdekében egy központosított, brüsszeli irányítású szuperállam

A Kárpát-medencei magyarság számára a legnagyobb kihívás a háború, pontosabban az azt tápláló brüsszeli háborús politika – jelentette ki Orbán Viktor miniszterelnök a Kárpát-medencei Magyar Képviselők Fórumának (KMKF) csütörtöki plenáris ülésén.

Orbán Viktor: nem áll a Kárpát-medencében élő magyarok érdekében egy központosított, brüsszeli irányítású szuperállam
2025. június 05., csütörtök

Nem a kisebbségvédelemre: Brüsszel pártjára állt az EU Bírósága a Minority SafePack ügyében

Az Európai Unió Bírósága 2025. június 5-én meghozta végső döntését a Minority SafePack kezdeményezés ügyében: a testület elutasította a fellebbezést, és ismételten helybenhagyta az Európai Bizottság döntését.

Nem a kisebbségvédelemre: Brüsszel pártjára állt az EU Bírósága a Minority SafePack ügyében
2025. június 05., csütörtök

Chișinău: Oroszország tízezer katonát akar Transznisztriába vezényelni

Oroszország célja, hogy 10 000 katonát vezényeljen Dnyeszteren túli területre, és hogy Kreml-barát kormányt állítson fel Moldovában, hogy ezt lehetővé tegye – mondta Dorin Recean moldovai miniszterelnök a Financial Times-nak adott interjúban.

Chișinău: Oroszország tízezer katonát akar Transznisztriába vezényelni