Fotó: Izraeli Védelmi Erők
Napokig tartó ostrom után az Izraeli különleges erők csütörtökön behatoltak a gázai Nasszer kórházba, az enklávé legnagyobb működő egészségügyi intézményébe.
2024. február 16., 09:312024. február 16., 09:31
Az Izraeli Védelmi Erők (IDF) közölte, hogy több gyanúsítottat is őrizetbe vettek a csütörtöki rajtaütés során, amelyet részben szabadon engedett túszoktól szerzett értesülések alapján hajtottak végre.
Izrael közölte, hogy úgy véli, a kórházban halott túszok holttesteit őrzik. A Hamász tagadta az állításokat, mondván, hogy a terrorszervezetnek „semmi köze” nincs a kórházhoz.
– közölte az Orvosok Határok Nélkül (MSF).
Az MSF munkatársai kénytelenek voltak egy, az izraeli hadsereg által felállított ellenőrzőponton keresztül elmenekülni a kórházból – közölte a szervezet, hozzátéve, hogy az egyik alkalmazottat ott őrizetbe vették.
A hír azután érkezett, hogy orvosok és egészségügyi tisztviselők a Gázai övezet déli részén elmondták, hogy izraeli mesterlövészek több embert lelőttek, amikor megpróbáltak elmenekülni a Nasszer kórházból. A lövöldözések egyik szemtanúja, aki a kórház baleseti sebésze, azt mondta, hogy legalább két embert megöltek az orvlövészek kedden, és többeket lelőttek és megsebesítettek.
Az Izraeli Védelmi Erők közölték, hogy „számos gyanúsítottat elfogtak”, Daniel Hagari szóvivő pedig azt mondta, hogy „több forrásból, köztük szabadon engedett túszoktól származó hiteles információ szerint” a Hamász korábban túszokat tartott a kórházban. A hadsereg nem hozta nyilvánosságra ezeket a bizonyítékokat.
A Hamász visszautasította ezeket az állításokat, a CNN-nek nyilatkozva tagadta, hogy a kórházban működött volna. Dr. Asraf Al-Kidra, az egészségügyi minisztérium szóvivője szerint izraeli buldózerek tömegsírokat tártak fel a komplexum falain belül.
– tette hozzá.
Később az izraeli erők arra kényszerítették a kórház vezetőségének munkatársait, hogy közel 200 beteget, 95 egészségügyi dolgozót, 11 családtagjukat, valamint 165 társukat és kitelepítettet „kemény és félelmetes körülmények között, élelem nélkül, csecsemőtápszer nélkül és súlyos vízhiány mellett” szállásoljanak el Dr. Al-Kidra szerint.
A rajtaütés azután történt, hogy az izraeli erők több száz civilt kényszerítettek arra, hogy elhagyják a kórházat, amelyet menedékként használtak. A kedden felvett videón füstoszlopok látszottak a kórház határán, egy izraeli buldózer lerombolta a kórház körítőfalát, és egy páncélozott jármű behatolt a kórház területére. Végig lövések hangja hallatszott.
– mondta a CNN-nek a kórház baleseti sebésze, aki biztonsági okokból kérte, hogy ne nevezzék meg. A sebész szerint a sebesültek között volt egy 16 éves fiú is, akit négy golyóval lőttek meg a kórház kapujánál.
Izrael többször is kijelentette, hogy katonai erői nem vesznek célba civileket.
António Guterres, az ENSZ főtitkára elítélte a kórház elleni izraeli katonai támadást – közölte csütörtökön újságírókkal Stéphane Dujarric ENSZ-szóvivő.
„Megismételjük, hogy a harcoknak el kell kerülniük a kórházakat, nem szabad semmilyen katonai akciónak kitenni őket, el kell ítélni a kórházak elleni bármilyen típusú katonai akciót” – mondta Dujarric.
Eközben
– közölte az Al-Aksza Mártírok Kórházának szóvivője.
A halottak közül tíz nő és gyermek volt – mondta a szóvivő és a kórház egyik orvosa. A másik két áldozat idős férfi volt.
Eközben Egyiptom hatalmas, több kilométer széles ütközőzónát és falat épít a gázai határ mentén – derül ki a Maxar Technologies új műholdfelvételeiből. Az elmúlt öt napban készült felvételek azt mutatják, hogy az egyiptomi terület jelentős részét egy út és a gázai határ között buldózerrel lerombolták.
Mindeközben Joe Biden elnök csütörtökön beszélt Benjámin Netanjahu izraeli miniszterelnökkel a folyamatban lévő túsztárgyalásokról és a rafahi helyzetről – olvasható a Fehér Ház csütörtökön kiadott közleményében.
– áll a közleményben.
A CNN korábban arról számolt be, hogy minden szem Rafahra szegeződik, ahol jóval több mint egymillió palesztin menekült keres menedéket egy hatalmas sátorvárosban.
A nemzetközi nyomás ellenére Netanjahu továbbra is azt közölte, hogy az Izraeli Védelmi Erők valamikor bevonulnak Rafah területére.
Biden a Netanjahuval folytatott telefonbeszélgetésében a folyamatban lévő túsztárgyalásokat is felvetette.
– áll a közleményben.
A két vezető legutóbb vasárnap beszélt egymással, és akkor hosszasan tárgyaltak a gázai túszok szabadon bocsátását biztosító megállapodásról - közölte egy magas rangú kormányzati tisztviselő.
Ugyanakkor csütörtök este
„Izrael továbbra is ellenezni fogja egy palesztin állam egyoldalú elismerését. Egy ilyen elismerés az október 7-i mészárlás után hatalmas jutalmat adna a példátlan terrorizmusnak, és megakadályozna bármilyen jövőbeli békemegállapodást” – írta Netanjahu héberül az X-en.
„Izrael kategorikusan elutasítja a palesztinokkal való tartós rendezésre vonatkozó nemzetközi diktátumokat” – tette hozzá, megerősítve, hogy békemegállapodás csak „előfeltételek nélküli közvetlen tárgyalások” eredményeként jöhet létre.
Közben
Sunak a Downing Street tájékoztatása szerint II. Abdalláh jordániai királlyal is tárgyalt, szintén elsősorban a tűzszünet szükségességéről.
A londoni miniszterelnöki hivatal szóvivőjének csütörtök esti beszámolója szerint Sunak az izraeli kormányfővel tartott telefonos megbeszélésén megerősítette: a brit kormány változatlan álláspontja az, hogy Izraelnek jogában áll megvédenie magát a Gázai övezetet uraló Hamász iszlamista szervezet terrorjával szemben.
A brit miniszterelnök ugyanakkor közölte Netanjahuval, hogy
London a hét eleje óta másodszor adja Izrael tudtára a dél-gázai Rafah körzetében tervezett hadműveletekkel szembeni komoly fenntartásait.
David Cameron brit külügyminiszter a BBC brit közszolgálati televíziónak adott hétfői nyilatkozatában kijelentette: a Rafah környékén összezsúfolódott civileknek már nincs hova menniük, Egyiptomba nem tudnak távozni, észak felé sem tudnak menni, hogy visszatérjenek otthonaikba, mivel egykori lakóhelyeik jórészt megsemmisültek.
Rishi Sunak az izraeli miniszterelnökkel tartott csütörtök esti megbeszélésén „azonnali, elsődleges fontosságú” feladatnak nevezte a harcok humanitárius célú szüneteltetését, annak érdekében, hogy a Hamász által elhurcolt túszok épségben kiszabadulhassanak és jelentős mértékben növelni lehessen a Gázába bejuttatott segélyek mennyiségét.
A brit kormányfő szerint a harcok szüneteltetésének fenntartható tűzszünethez kell vezetnie. Sunak hozzátette:
A Gázában indított izraeli hadműveletek előzményeként a Hamász terrorszervezet tavaly október 7-én összehangolt támadást hajtott végre Izrael déli térségében.
A támadásban 1200 ember meghalt, több mint háromezer megsebesült, és a terrorszervezet Gázába hurcolt 240 túszt, akik közül sokan még mindig fogságban vannak.
A Downing Street szóvivőjének tájékoztatása szerint
Rishi Sunak létfontosságúnak nevezte a feszültség fellángolásának megakadályozását Ciszjordániában is.
A londoni külügyminisztérium a héten szankciókat jelentett be olyan izraeli telepesek ellen, akik Ciszjordániában erőszakos cselekményeket követtek el a palesztin lakosság ellen.
A brit kormányfő csütörtökön személyesen fogadta a Downing Streeten II. Abdalláh jordániai királyt, akivel szintén azt közölte, hogy
Sunak a jordániai uralkodóval tartott megbeszélésén a fenntartható tűzszünet feltételének nevezte Izrael biztonságának szavatolását, és azt, hogy a jövőben ne a Hamász uralja a Gázai övezetet.
A magyarellenes megnyilvánulásokkal szembeni határozott fellépésre kérte a román hatóságokat Nacsa Lőrinc nemzetpolitikáért felelős államtitkár pénteken.
Meghalt a március közepén történt északmacedón diszkótűz hatvanadik áldozata, a diszkó menedzsere – közölte a Vesti.mk szkopjei hírportál pénteken. Alekszandar Karadakoszkit a baleset óta Litvániában ápolták.
Több százezer gázai lakos hagyta el otthonát menedéket keresve csütörtökön a háború egyik legnagyobb tömeges kitelepítése során, miközben az izraeli erők előrenyomultak Rafah városának romjai felé, amely része a nemrég bejelentett „biztonsági övezetnek”.
Mette Frederiksen dán miniszterelnök csütörtökön grönlandi látogatása során az Egyesült Államokkal való fokozott sarkvidéki védelmi együttműködésre szólított fel, és határozottan elutasította az Egyesült Államok azon törekvését, hogy annektálja a félig autonóm dán területet.
Az Egyesült Államok és Oroszország „jelentős előrelépést” tett az ukrajnai háborúban a tűzszünet felé – közölte Kirill Dmitrijev, a Kreml tárgyalója csütörtökön, miután a Fehér Házban megbeszélést folytatott amerikai tisztségviselőkkel.
Az európai uniós tagállamok Ukrajna lőszerszükségletének több mint 50 százalékát képesek fedezni – jelentette ki Kaja Kallas, az Európai Unió kül- és biztonságpolitikai főképviselője csütörtökön Varsóban.
Az Egyesült Államok továbbra is elkötelezett tagja a NATO-nak, de elvárja, hogy az európaiak és a kanadaiak többet költsenek a védelemre; ez most meg is történik – jelentette ki a NATO-főtitkár csütörtökön.
Magyarország kormánya arról döntött, hogy kilép a Nemzetközi Büntetőbíróságból (ICC) – közölte Gulyás Gergely, a Miniszterelnökséget vezető miniszter csütörtökön az MTI-vel.
Kirill Dmitrijev orosz tárgyaló szerdán a Fehér Házban találkozott Steve Witkoffal, Donald Trump amerikai elnök közel-keleti különmegbízottjával – jelentette a Reuters csütörtökön.
Ismertette Donald Trump amerikai elnök szerdán a még aznap életbe lépő, viszonossági alapon működő új amerikai vámrendszert. Az Európai Unió tagállamaira 20 százalékos importvámot vet ki a Trump-adminisztráció.
szóljon hozzá!