Kórházon és menekülttáboron is rajtaütött az izraeli hadsereg a Hamász elleni műveletek során

•  Fotó: Izraeli Védelmi Erők

Fotó: Izraeli Védelmi Erők

Napokig tartó ostrom után az Izraeli különleges erők csütörtökön behatoltak a gázai Nasszer kórházba, az enklávé legnagyobb működő egészségügyi intézményébe.

Hírösszefoglaló

2024. február 16., 09:312024. február 16., 09:31

Az Izraeli Védelmi Erők (IDF) közölte, hogy több gyanúsítottat is őrizetbe vettek a csütörtöki rajtaütés során, amelyet részben szabadon engedett túszoktól szerzett értesülések alapján hajtottak végre.

Izrael közölte, hogy úgy véli, a kórházban halott túszok holttesteit őrzik. A Hamász tagadta az állításokat, mondván, hogy a terrorszervezetnek „semmi köze” nincs a kórházhoz.

Az izraeli erők csütörtökön kora reggel lőtték a kórházat, „meg nem határozott számú embert megölve és megsebesítve”

– közölte az Orvosok Határok Nélkül (MSF).

Az MSF munkatársai kénytelenek voltak egy, az izraeli hadsereg által felállított ellenőrzőponton keresztül elmenekülni a kórházból – közölte a szervezet, hozzátéve, hogy az egyik alkalmazottat ott őrizetbe vették.

A hír azután érkezett, hogy orvosok és egészségügyi tisztviselők a Gázai övezet déli részén elmondták, hogy izraeli mesterlövészek több embert lelőttek, amikor megpróbáltak elmenekülni a Nasszer kórházból. A lövöldözések egyik szemtanúja, aki a kórház baleseti sebésze, azt mondta, hogy legalább két embert megöltek az orvlövészek kedden, és többeket lelőttek és megsebesítettek.

Az Izraeli Védelmi Erők közölték, hogy „számos gyanúsítottat elfogtak”, Daniel Hagari szóvivő pedig azt mondta, hogy „több forrásból, köztük szabadon engedett túszoktól származó hiteles információ szerint” a Hamász korábban túszokat tartott a kórházban. A hadsereg nem hozta nyilvánosságra ezeket a bizonyítékokat.

Egy volt túsz a múlt hónapban azt mondta a CNN-nek, hogy a Nasszer kórházban tartották fogva.

A Hamász visszautasította ezeket az állításokat, a CNN-nek nyilatkozva tagadta, hogy a kórházban működött volna. Dr. Asraf Al-Kidra, az egészségügyi minisztérium szóvivője szerint izraeli buldózerek tömegsírokat tártak fel a komplexum falain belül.

Csütörtökön az izraeli erők „megrohamozták a szülészet épületét, és házkutatást hajtottak végre odabent”

– tette hozzá.

Később az izraeli erők arra kényszerítették a kórház vezetőségének munkatársait, hogy közel 200 beteget, 95 egészségügyi dolgozót, 11 családtagjukat, valamint 165 társukat és kitelepítettet „kemény és félelmetes körülmények között, élelem nélkül, csecsemőtápszer nélkül és súlyos vízhiány mellett” szállásoljanak el Dr. Al-Kidra szerint.

A rajtaütés azután történt, hogy az izraeli erők több száz civilt kényszerítettek arra, hogy elhagyják a kórházat, amelyet menedékként használtak. A kedden felvett videón füstoszlopok látszottak a kórház határán, egy izraeli buldózer lerombolta a kórház körítőfalát, és egy páncélozott jármű behatolt a kórház területére. Végig lövések hangja hallatszott.

Legalább nyolc emberre, aki kedden megpróbált elmenekülni, tüzet nyitottak

– mondta a CNN-nek a kórház baleseti sebésze, aki biztonsági okokból kérte, hogy ne nevezzék meg. A sebész szerint a sebesültek között volt egy 16 éves fiú is, akit négy golyóval lőttek meg a kórház kapujánál.

Izrael többször is kijelentette, hogy katonai erői nem vesznek célba civileket.

António Guterres, az ENSZ főtitkára elítélte a kórház elleni izraeli katonai támadást – közölte csütörtökön újságírókkal Stéphane Dujarric ENSZ-szóvivő.

„Megismételjük, hogy a harcoknak el kell kerülniük a kórházakat, nem szabad semmilyen katonai akciónak kitenni őket, el kell ítélni a kórházak elleni bármilyen típusú katonai akciót” – mondta Dujarric.

Eközben

a Gáza középső részén fekvő Nuszeirat menekülttáborra mért izraeli légitámadásban legalább 12 ember meghalt csütörtökön

– közölte az Al-Aksza Mártírok Kórházának szóvivője.

A halottak közül tíz nő és gyermek volt – mondta a szóvivő és a kórház egyik orvosa. A másik két áldozat idős férfi volt.

Eközben Egyiptom hatalmas, több kilométer széles ütközőzónát és falat épít a gázai határ mentén – derül ki a Maxar Technologies új műholdfelvételeiből. Az elmúlt öt napban készült felvételek azt mutatják, hogy az egyiptomi terület jelentős részét egy út és a gázai határ között buldózerrel lerombolták.

Mindeközben Joe Biden elnök csütörtökön beszélt Benjámin Netanjahu izraeli miniszterelnökkel a folyamatban lévő túsztárgyalásokról és a rafahi helyzetről – olvasható a Fehér Ház csütörtökön kiadott közleményében.

Idézet
Az elnök felvetette a rafahi helyzetet is, és megismételte azon véleményét, hogy a katonai művelet nem folytatódhat hiteles és végrehajtható terv nélkül, amely biztosítja a rafahi civilek biztonságát és támogatását”

– áll a közleményben.

A CNN korábban arról számolt be, hogy minden szem Rafahra szegeződik, ahol jóval több mint egymillió palesztin menekült keres menedéket egy hatalmas sátorvárosban.

A nemzetközi nyomás ellenére Netanjahu továbbra is azt közölte, hogy az Izraeli Védelmi Erők valamikor bevonulnak Rafah területére.

Biden a Netanjahuval folytatott telefonbeszélgetésében a folyamatban lévő túsztárgyalásokat is felvetette.

Idézet
Az elnök megerősítette elkötelezettségét, hogy fáradhatatlanul dolgozik az összes túsz mielőbbi szabadon bocsátásán, elismerve megdöbbentő helyzetüket 132 nap Hamász-fogságban töltött idő után”

– áll a közleményben.

A két vezető legutóbb vasárnap beszélt egymással, és akkor hosszasan tárgyaltak a gázai túszok szabadon bocsátását biztosító megállapodásról - közölte egy magas rangú kormányzati tisztviselő.

Ugyanakkor csütörtök este

Netanjahu elutasította egy palesztin állam nemzetközi elismerését az izraeli-palesztin béketárgyalások újrakezdésének keretein kívül.

„Izrael továbbra is ellenezni fogja egy palesztin állam egyoldalú elismerését. Egy ilyen elismerés az október 7-i mészárlás után hatalmas jutalmat adna a példátlan terrorizmusnak, és megakadályozna bármilyen jövőbeli békemegállapodást” – írta Netanjahu héberül az X-en.

„Izrael kategorikusan elutasítja a palesztinokkal való tartós rendezésre vonatkozó nemzetközi diktátumokat” – tette hozzá, megerősítve, hogy békemegállapodás csak „előfeltételek nélküli közvetlen tárgyalások” eredményeként jöhet létre.

Közben

a Gázai övezetben folyó harcok humanitárius célú szüneteltetésére szólította fel Netanjahut csütörtökön Rishi Sunak brit kormányfő.

Sunak a Downing Street tájékoztatása szerint II. Abdalláh jordániai királlyal is tárgyalt, szintén elsősorban a tűzszünet szükségességéről.

A londoni miniszterelnöki hivatal szóvivőjének csütörtök esti beszámolója szerint Sunak az izraeli kormányfővel tartott telefonos megbeszélésén megerősítette: a brit kormány változatlan álláspontja az, hogy Izraelnek jogában áll megvédenie magát a Gázai övezetet uraló Hamász iszlamista szervezet terrorjával szemben.

A brit miniszterelnök ugyanakkor közölte Netanjahuval, hogy

Londont mélységesen aggasztják a gázai civil lakosság által elszenvedett emberveszteségek, valamint a Rafah területére is kiterjedő katonai műveletek potenciálisan pusztító humanitárius következményei.

London a hét eleje óta másodszor adja Izrael tudtára a dél-gázai Rafah körzetében tervezett hadműveletekkel szembeni komoly fenntartásait.

David Cameron brit külügyminiszter a BBC brit közszolgálati televíziónak adott hétfői nyilatkozatában kijelentette: a Rafah környékén összezsúfolódott civileknek már nincs hova menniük, Egyiptomba nem tudnak távozni, észak felé sem tudnak menni, hogy visszatérjenek otthonaikba, mivel egykori lakóhelyeik jórészt megsemmisültek.

Cameron ezért felszólította Izraelt, hogy „nagyon komolyan gondolja át” a helyzetet, mielőtt további katonai műveletekbe kezd ebben a térségben.

Rishi Sunak az izraeli miniszterelnökkel tartott csütörtök esti megbeszélésén „azonnali, elsődleges fontosságú” feladatnak nevezte a harcok humanitárius célú szüneteltetését, annak érdekében, hogy a Hamász által elhurcolt túszok épségben kiszabadulhassanak és jelentős mértékben növelni lehessen a Gázába bejuttatott segélyek mennyiségét.

A brit kormányfő szerint a harcok szüneteltetésének fenntartható tűzszünethez kell vezetnie. Sunak hozzátette:

a tartós béke feltétele Izrael biztonságának szavatolása.

A Gázában indított izraeli hadműveletek előzményeként a Hamász terrorszervezet tavaly október 7-én összehangolt támadást hajtott végre Izrael déli térségében.

A támadásban 1200 ember meghalt, több mint háromezer megsebesült, és a terrorszervezet Gázába hurcolt 240 túszt, akik közül sokan még mindig fogságban vannak.

A Downing Street szóvivőjének tájékoztatása szerint

a Netanjahuval tartott csütörtök esti telefonbeszélgetésben Rishi Sunak hangsúlyozta a nemzetközi humanitárius törvények betartásának és a polgári infrastruktúra, köztük a kórházak és a menedékhelyek védelmének fontosságát, és megerősítette, hogy London szerint hosszabb távon a kétállami megoldás a stabilitás megteremtésének legmegfelelőbb módja.


Rishi Sunak létfontosságúnak nevezte a feszültség fellángolásának megakadályozását Ciszjordániában is.

A londoni külügyminisztérium a héten szankciókat jelentett be olyan izraeli telepesek ellen, akik Ciszjordániában erőszakos cselekményeket követtek el a palesztin lakosság ellen.

A brit kormányfő csütörtökön személyesen fogadta a Downing Streeten II. Abdalláh jordániai királyt, akivel szintén azt közölte, hogy

London kritikus fontosságú első lépésnek tartja a gázai harcok humanitárius célú azonnali szüneteltetését.

Sunak a jordániai uralkodóval tartott megbeszélésén a fenntartható tűzszünet feltételének nevezte Izrael biztonságának szavatolását, és azt, hogy a jövőben ne a Hamász uralja a Gázai övezetet.

szóljon hozzá! Hozzászólások

Hírlevél

Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!

Ezek is érdekelhetik

A rovat további cikkei

2025. július 14., hétfő

Donald Trump ötvennapos határidőt szabott Vlagyimir Putyinnak az ukrajnai háború befejezésére

Az Egyesült Államok elnöke, Donald Trump hétfőn ismét kijelentette, hogy „csalódott” orosz kollégájában, Vlagyimir Putyinban. Súlyos szankciók kilátásba helyezése mellett 50 napos határidőt szabott Oroszországnak az ukrajnai háború befejezésére.

Donald Trump ötvennapos határidőt szabott Vlagyimir Putyinnak az ukrajnai háború befejezésére
2025. július 14., hétfő

Magyar–román bűnszervezet szállította a drogot Budapestre, a magyar rendőrség nemzetközi összefogással számolta fel

Százhetvenöt kilogramm drogot, ezen belül 152 kilogramm kokaint foglalt le a rendőrség egy tavaly nyár óta tartó magyar–francia–román közös akciósorozat nyomán – jelentette be a Pest Vármegyei Rendőr-főkapitányság.

Magyar–román bűnszervezet szállította a drogot Budapestre, a magyar rendőrség nemzetközi összefogással számolta fel
2025. július 14., hétfő

Svédország az észt börtönökben bérel cellákat, mert nem tudja kezelni a bűnözők számának növekedését

Svédország arra készül, hogy helyeket béreljen az észt börtönökben, mert nem tudja kezelni a fogvatartottak számának gyors növekedését.

Svédország az észt börtönökben bérel cellákat, mert nem tudja kezelni a bűnözők számának növekedését
2025. július 14., hétfő

Levált a Kapu Tibort szállító űrkapszula a Nemzetközi Űrállomásról, megkezdte útját a Föld felé

Levált az Axiom-4 küldetés tagjait, köztük Kapu Tibor magyar kutatóűrhajóst szállító SpaceX Dragon űrkapszula magyar idő szerint hétfőn 13 óra 15 perckor a Nemzetközi Űrállomásról (ISS), hogy megkezdje útját a Föld felé.

Levált a Kapu Tibort szállító űrkapszula a Nemzetközi Űrállomásról, megkezdte útját a Föld felé
2025. július 14., hétfő

Gázai tűzszünet: már nem olyan nagy az optimizmus

Donald Trump amerikai elnök közel-keleti megbízottja, Steve Witkoff vasárnap úgy nyilatkozott, hogy „bizakodó” a Katarban folyó gázai tűzszüneti tárgyalásokkal kapcsolatban.

Gázai tűzszünet: már nem olyan nagy az optimizmus
2025. július 14., hétfő

Trump Patriotokat ígért Ukrajnának, mert elege van abból, hogy Putyin nem hajlandó lépni a béke érdekében

Donald Trump amerikai elnök vasárnap közölte, hogy Patriot légvédelmi rakétákat fog küldeni Ukrajnába, mondván, hogy az ország védelméhez szükségesek, mert Vlagyimir Putyin orosz elnök „szépen beszél, de aztán este mindenkit lebombáz”.

Trump Patriotokat ígért Ukrajnának, mert elege van abból, hogy Putyin nem hajlandó lépni a béke érdekében
2025. július 13., vasárnap

Borsos árat kell fizetnie a hétvégétől annak, aki közlekedési szabályt sért Bulgáriában

Szigorú büntetések várnak a romániai sofőrökre, ha megsértik a közlekedési szabályokat Bulgáriában. A bírságokat az illető lakcímére küldik el a hatóságok.

Borsos árat kell fizetnie a hétvégétől annak, aki közlekedési szabályt sért Bulgáriában
2025. július 13., vasárnap

Változások várhatóak Európában a kézipoggyászra vonatkozó szabályokat illetően

Az európai törvényhozók megszavazták a légitársaságok bonyolult kézipoggyász-díjainak eltörlését és az iparág egészében a szabványosítás előmozdítását.

Változások várhatóak Európában a kézipoggyászra vonatkozó szabályokat illetően
2025. július 13., vasárnap

Megfordult a trend: hosszú idő óta több romániai távozott Németországból, mint ahány odament

Tavaly öt év után először fordult elő, hogy több romániai távozott Németországból, mint ahányan odaérkeztek.

Megfordult a trend: hosszú idő óta több romániai távozott Németországból, mint ahány odament
2025. július 12., szombat

Orbán Viktor: az ukránoknak nincs joguk a kényszersorozás során embereket agyonverni

,,Ukrajna háborúban álló ország, de ez nem jogosítja fel mindenre. Az ukránoknak nincs joguk a kényszersorozás során embereket agyonverni" – idézte szombaton a hirado.hu Orbán Viktort.

Orbán Viktor: az ukránoknak nincs joguk a kényszersorozás során embereket agyonverni