Jóváhagyta Vlagyimir Putyin orosz elnök hétfőn azt a törvénymódosítást, amely megkönnyíti az állampolgárság megszerzését az egykori Szovjetunió területén élő orosz anyanyelvűek számára. Az államfő rendeletben határozott arról, hogy rehabilitálják a krími tatárokat, illetve a terület represszió sújtotta más népeit is.
2014. április 21., 15:442014. április 21., 15:44
A jogszabályt az orosz kormány még a Krím félsziget Oroszországhoz csatolása előtt, március 11-én terjesztette be a parlamentnek, amely azt – gyorsított menetben – április negyedikén elfogadta.
Szakértők szerint az orosz állampolgárság egyszerűsített megszerzése a Krímben, illetve a Kelet- és Dél-Ukrajnában élő oroszok millióit célozza meg.
A törvény olyan külföldön élő orosz anyanyelvű emberekre – a megfogalmazás szerint „honfitársakra” – vonatkozik, akiknek felmenői, vagy az illető saját maga korábban állandó jelleggel az Oroszországi Föderációban, a Szovjetunióban vagy a cári Oroszországban élt.
Az Orosz Migrációs Szolgálat által ebből a célból alakított bizottság fogja személyes beszélgetés során megállapítani azt, hogy az orosz állampolgárságot kérelmező személy orosz anyanyelvűnek minősül-e. Azok, akik megfelelnek ezen a beszélgetésen, különleges beutazó vízumot kapnak, amelynek alapján azonnal állandó tartózkodási engedélyre tesznek majd szert. Az ilyen egyszerűsített állampolgárság megszerzése nem tarthat majd tovább három hónapnál.
A törvény ugyanakkor előírja, hogy csakis a „külföldi állampolgárságról” való lemondás esetén szerezhetik meg egyszerűsített eljárásban az orosz állampolgárságot az orosz anyanyelvű „honfitársak”.
Putyin ugyancsak hétfőn jelentette be, hogy rendeletben rehabilitálta a krími tatárokat, örményeket, németeket, görögöket, mindazokat a népeket, amelyeket represszió sújtott a sztálini önkény idején.
A krími tatár kisebbség a félsziget közel kétmilliós lakosságának 12-15 százalékát teszi ki. 1944. május 18. előtt ez az arány mintegy 20 százalékos volt.
A tatárok vallási és politikai vezetőinek a hitleri Németországgal való összejátszása miatt náci kollaboránsnak minősítették és kollektív bűnösnek kiáltották ki a teljes tatár lakosságot – mintegy 183 ezer embert –, s 1944-ben néhány nap alatt a Krím félszigetről Üzbegisztánba, Kazahsztánba, Tádzsikisztánba és a Szovjetunió más távoli vidékeire, munkatáborokba deportálták. Hasonló önkény sújtotta a rendeletben megnevezett más népcsoportokat is.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A csángómagyar közösség helyzetéről szerveztek konferenciát szerdán a magyar Országházban. Felszólalt Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes és Kövér László, az Országgyűlés elnöke, akik szerint a magyarság integráns, sajátos részét képezi a csángóság.
A Hollandiában betiltott Hardliners motorosbanda tagjai bérelték fel az asseni Drents Múzeumban kiállított dák műkincsek elrablóit – számolt be szerdán alvilági és rendőrségi információkra hivatkozva az RTL Nieuws.
A magyar kormány jól tette, hogy nem avatkozott bele a romániai elnökválasztási folyamatba – közölte Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter szerdán Budapesten.
Az Magyar Tudományos Akadémia 200. jubileuma alkalmából Partium-napot rendezett a Partiumi Keresztény Egyetem május 19-én a budapesti akadémiai székházban, hogy bemutassa a régió tudományos és kulturális sokszínűségét.
Donald Trump amerikai elnök bejelentette, hogy az Egyesült Államok az izraeli Vaskupola mintájára rakétavédelmi rendszert épít, amelyet Aranykupolának nevezett el.
Az Ukrán Nemzeti Gárda megerősítette, hogy hat katona meghalt, tízen pedig megsebesültek egy Szumi megyei lőtér ellen május 20-án végrehajtott légicsapásban, az ügyben belső vizsgálatot indítottak.
Visszautasította a moldovai kormány az elnökválasztást elvesztő George Simion vádjait azzal kapcsolatosan, hogy Moldovában csalást követtek volna el a romániai megmérettetés kapcsán.
Kémkedéssel is gyanúsított ukrán férfi letartóztatását indítványozta a Fővárosi Főügyészség – közölte a vádhatóság kedden az MTI-vel.
Izrael visszahívja konzultációra főtárgyalóit Katarból, mert nem történt előrelépés a Gázai övezetet érintő tűzszüneti tárgyalásokon.
Amennyiben az orosz és ukrán fél megállapodik arról, hogy a Vatikán közvetítésével tárgyalóasztalhoz ül a jövő héten, akkor azon az Egyesült Államok ott lesz – jelentette ki az amerikai elnök ukrán és orosz ügyekért felelős különleges megbízottja kedden.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!