A közel-keleti feszültség növekedése miatt Románia kivonja Irakból a jelenleg ott tevékenykedő román katonákat – jelentette be szerdán a bukaresti védelmi minisztérium.
2020. január 07., 17:042020. január 07., 17:04
A döntés nem érint nagy számú egyenruhást: jelenleg összesen 14 román katona vesz részt tanácsadóként az iraki hadsereg kiképzésében.
A döntést annak nyomán hozták meg, hogy az Észak-atlanti Szerződés Szervezete (NATO) tanácsának nagykövetei hétfőn úgy határoztak: felfüggesztik az iraki hadsereg egységeinek kiképzését.
Eközben Mark Esper amerikai védelmi miniszter újságíróknak cáfolta hétfőn, hogy az amerikai katonák Irakból való kivonására készülnének. A miniszter leszögezte: nem kezdődött meg a katonák kivonása Irakból, s az amerikai kormányzat nem hozott döntést csapatkivonásról.
A bagdadi parlament vasárnap határozatot fogadott el arról, hogy valamennyi külföldi katonának távoznia kell az országból. A nem kötelező erejű döntés azt követően született, hogy az iraki politikusokat, köztük Ádil Abdel Mahdi ügyvezető kormányfőt is felháborította az Egyesült Államok péntekre virradóra Bagdadban végrehajtott dróntámadása, amelyben megölték Kászim Szulejmáni iráni tábornokot, az iráni Forradalmi Gárda al-Kudsz nevű különleges egységének vezetőjét és Abu Mahdi al-Muhandiszt, az iráni támogatású iraki milíciák ernyőszervezetének, a Népi Mozgósítási Erőknek a vezetőjét. Mark Esper nyilatkozatának előzménye az az amerikai sajtóban is nyilvánosságra került levél volt, amelyet William H. Seely tengerészgyalogos tábornok az iraki kormányzatnak címzett hétfőn, s amelyben arról írt: „tiszteletben tartjuk szuverén döntésüket, amelynek értelmében elrendelték távozásunkat”.
Az amerikai védelmi miniszter kijelentette: a levél tartalma nem tükrözi az amerikai kormány álláspontját. Mark Milley tábornok, a vezérkari főnökök egyesített bizottságának vezetője a Pentagonban tartott sajtótájékoztatón úgy fogalmazott: Seely tábornok levele csupán piszkozat volt, amelyet az iraki katonai tisztségviselőknek küldtek el egyeztetésre. Eközben szerdán Hosszein Szalami, az iráni Forradalmi Gárda parancsnoka Kermánban, az amerikai dróntámadásban meggyilkolt Kászim Szulejmáni tábornok temetésén mondott gyászbeszédében bosszúval fenyegette az Egyesült Államokat.
– jelentette ki Szalami, akinek a szavaira a tömeg egyebek közt a „Halál Izraelre!” és „Halál Amerikára!” jelszavakat skandálta. A temetésen egyébként mintegy 35 embert taposott halálra a tömeg. Szintén szerdán az iráni parlament törvényben minősítette terroristának az amerikai fegyveres erőket.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Törökország délkeleti részén 50 Celsius-foknál magasabb hőmérsékletet mértek szombaton, ami nehezíti az erdőtüzek oltását. Görögország már az idei harmadik hőhullámot szenvedi el, és ott is erdőtüzek pusztítanak.
Nicușor Dan államfő megbeszélést folytatott szombaton Salzburgban Christian Stocker osztrák kancellárral.
Oroszország szombatra virradó éjszaka 208 drónnal és 27 rakétával és légibombával támadta Ukrajnát, a fő célpont Dnyipropetrovszk megye volt, amelynek székhelyén, Dnyipróban az eddigi adatok szerint két ember életét vesztette.
A korrupcióellenes hatóságokat a nyugati globalista körök erőltették rá Kijevre, Volodimir Zelenszkij ukrán elnök pedig hibázott, amikor azt hitte, most megszabadulhat a gyámságuk alól – összegzett Dunda György kárpátaljai újságíró.
A belga szövetségi kormány jóváhagyta azt a törvénytervezetet, amely lehetővé teszi radikális szervezetek betiltását az ország biztonságának és demokratikus rendjének védelme érdekében – közölte pénteken a belga belügyminisztérium.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök pénteken bejelentette, hogy az ukrán és az orosz tárgyalók megkezdték az egyeztetéseket egy esetleges találkozóról a két ország vezetői között, ami egy lépés az orosz invázió befejezése felé.
Bírálta Romániát Marija Zaharova, az orosz külügyminisztérium szóvivője, mivel Bukarest szerinte túlságosan enyhén reagált arra, hogy a hét elején több ukrán repülőgép véletlenül behatolt a román légtérbe.
Franciaország szeptemberben hivatalosan elismeri a palesztin államot – jelentette be Emmanuel Macron elnök, ezzel Franciaország lesz az első G7-ország, amely ezt megteszi.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök beterjesztette csütörtökön azt a törvényjavaslatot, amely ígérete szerint visszaállítja a korrupcióellenes intézmények, a korrupcióellenes nyomozóhivatal és a korrupcióellenes ügyészség függetlenségét.
Lezuhant az oroszországi Amuri területen eltűnt An-24-es típusú utasszállító repülőgép, megtalálták a roncsait – közölte a TASZSZ hírügynökséggel az Oroszországi Föderáció Sürgősségi Helyzetek Minisztériumának sajtószolgálata csütörtökön az MTI szerint.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!