A Fehér Ház a tét. Trump és Biden között dőlhet el, hogy ki lesz az Egyesült Államok következő elnöke
Fotó: Fehér Ház
Donald Trump volt elnököt támogatja az amerikai elnökválasztáson Nikki Haley – ezt szerdán Washingtonban jelentette be a korábbi republikánus elnökjelölt, aki utolsóként szállt ki az elnökjelölti előválasztásból.
2024. május 23., 10:272024. május 23., 10:27
Az Egyesült Államok korábbi ENSZ-nagykövete, egykori dél-karolinai kormányzó a washingtoni kül- és biztonságpolitikai elemzőközpontban, a Hudson Institute-ban tartott előadásán arra a kérdésre, hogy Donald Trump vagy a jelenlegi elnök, Joe Biden a határozottabb nemzetbiztonsági kérdésekben, úgy válaszolt, hogy
Hozzátette, hogy az előválasztásoktól való márciusi visszalépésekor elmondott szavai változatlanul érvényesek, vagyis szerinte Donald Trumpon múlik, hogy megszerezze azon republikánusok szavazatait, akik nem állnak mögötte. Nikki Haley arra utalt, hogy a visszalépése ellenére, az azóta tartott republikánus előválasztásokon viszonylag nagy arányú szavazatmennyiséget kap Donald Trump ellenében.
Március óta az előválasztások az elnökjelölti versenyt illetően formalitásnak tekinthetők. A választási naptárnak megfelelően megrendezik ezeket a voksolásokat annak ellenére, hogy Donald Trump március óta már rendelkezik a hivatalos elnökjelöltség megszerzéséhez szükséges delegálti voksokkal.
Ezen a héten Kentucky államban Nikki Haley az előválasztási szavazatok mintegy 6,5 százalékát kapta meg, egy héttel korábban, Maryland állam előválasztásán pedig a republikánus szavazók 22 százaléka támogatta.
Nikki Haley Donald Trump mögötti kiállását az MTI által idézett elemzők jelentős politikai fejleménynek nevezték szerdán, különösen annak fényében, hogy a két politikus között az előválasztási küzdelemben kemény üzenetváltások voltak, helyenként személyeskedő kijelentésekkel.
Nikki Haley áprilisban főtanácsadóként csatlakozott a Hudson Institute-hoz. A konzervatív külpolitikai- és nemzetbiztonsági elemzőintézetben szerdán tartott előadásában Nikki Haley bírálta a kongresszusi republikánusok egy részének külpolitikai megközelítését, amellyel a világban tapasztalható konfliktusoktól való távolmaradást ösztönzik, ugyanakkor határozottan és élesen kritizálta a demokratákat és Joe Biden politikáját. Kiemelte az elnök döntését arról, hogy Izraelnek szánt bombaszállítmányt tart vissza.
„Aligha tudok ostobább lépést elképzelni annál, mint hogy Joe Biden fegyvereket tart vissza egyik legszorosabb szövetségesünktől” – fogalmazott, és a hivatalban lévő demokrata elnök politikai örökségéről véleményt mondva kijelentette, hogy úgy fog bevonulni a történelembe, mint a főparancsnok, aki visszautasította ellenségeink megállítását.
A Fehér Ház közleménye szerint a döntés nyomán 160 ezer ember válik jogosulttá hitelének törlésére, többségükben szövetségi alkalmazottak, akik személyenként átlagosan 35 ezer dollárnyi hiteltörlesztési kötelezettség alól mentesülnek.
Az új intézkedéssel együtt Joe Biden elnök döntései alapján az elmúlt években 167 milliárd dollár bevételről mondott le az amerikai államháztartás elengedett diákhitel-törlesztés formájában. A diákhitelek eltörlése, különböző programok formájában mintegy 5 millió volt egyetemi hallgatót érint.
Joe Biden közleményében úgy fogalmaz: nem fog megállni azon az úton, hogy eltörölje a diákhiteleket, akkor sem, ha a republikánusok próbálják akadályozni. Az oktatási minisztérium közleménye szerint jelenleg a szövetségi diákhitelesek mintegy 10 százaléka jogosult törlesztési terhének könnyítésére valamely korábban elérhetővé tett megoldáson keresztül.
Joe Biden még 2022 őszén, a félidős választások előtt széleskörű diákhitel-elengedési programot hirdetett meg, ami több tízmillió emberre vonatkozott volna.
A tervet 2023 tavaszán az amerikai Legfelsőbb Bíróság alkotmányellenesnek találta arra alapozva döntését, hogy az elnöknek nincs jogköre ilyen döntést hozni. Akkor Joe Biden bírálta az ország alkotmánybíróságának megfelelő bírói tanácsot, és közölte, hogy más módokat talál majd a diákhitelek elengedésére.
Donald Trump és Joe Biden között dől el, ki lesz az Egyesült Államok következő elnöke – derült ki a legfrissebb előválasztási eredmények alapján.
Az Európai Unió átutal pénteken másfél milliárd eurót Ukrajnának a befagyasztott orosz állami vagyonból származó bevételekből, védelmi és újjáépítési célokra – jelentette be az Európai Bizottság.
További négy rendőrt hallgatott ki gyanúsítottként az ügyészség az ártándi határrendészek vesztegetési ügyében – tájékoztatta a Központi Nyomozó Főügyészség pénteken az MTI-t.
Néhány órával a párizsi olimpia megnyitója előtt ismeretlenek több helyszínen is gyújtogattak a francia gyorsvasút-hálózaton.
Helyi lakosok robbanásokat hallottak, ezt követően tüzet jelentettek a megszállt Krím nyugati részén, Novofedorivka városában lévő Szaki katonai repülőtéren – jelentette a Krími szél Telegram-csatorna péntekre virradóra.
A gázai tűzszüneti tárgyalások felgyorsításáról, a túszok kiszabadításáról és a konfliktus kiszélesedésének megelőzéséről tárgyalt Joe Biden amerikai elnök és Benjámin Netanjahu izraeli miniszterelnök a Fehér Házban csütörtökön.
Hollandia és Dánia a nyár végéig 14 felújított Leopard 2A4 típusú harckocsit küld Ukrajnának – jelentette be a holland védelmi minisztérium csütörtökön.
Kína megerősítette, hogy nem fog fegyvereket szállítani Oroszországnak – mondta Volodimir Zelenszkij ukrán elnök szerda esti beszédében.
Amerika és Izrael összetartását, és a katonai segítség felgyorsítását sürgette Benjámin Netanjahu izraeli miniszterelnök az amerikai kongresszus két házának tagjai előtt mondott beszédében szerdán.
A generációváltás szükségességével magyarázta visszalépését az elnökjelöltségtől Joe Biden amerikai elnök a nemzethez intézett szerdai beszédében.
Kijev és Chișinău arról tárgyal, hogy Moldova hazaküldje azokat az országban tartózkodó ukrán állampolgárokat, akik a katonai behívó elől menekültek oda – közölte Marko Sevcsenko ukrán nagykövet.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!