Fotó: Az ukrán elnöki hivatal honlapja
Románia, Csehország, Észtország, Lettország, Litvánia, Észak-Macedónia, Montenegró, Lengyelország és Szlovákia elnöke határozott támogatását fejezte ki vasárnap a 2008-as bukaresti NATO-csúcstalálkozó döntése mellett, amely Ukrajna jövőbeni szövetségi tagságáról szól. Az állásfoglalás azt követően született, hogy Volodimir Zelenszkij ukrán elnök pénteken közölte: Kijev „gyorsított eljárás keretében” kérelmezi a NATO-tagságot.
2022. október 03., 20:482022. október 03., 20:48
Josep Borrell, az Európai Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselője igyekezett hűteni a kedélyeket. Mint nyilatkozta, jelenleg nem Ukrajna NATO-csatlakozása a legégetőbb kérdés Európában. Dmitro Kuleba ukrán külügyminiszter Zelenszkij bejelentése után azt mondta, Kijev pozitív változással számol azon NATO-tagok álláspontjában, amelyek korábban szkeptikusak voltak a szövetséghez való csatlakozásával kapcsolatban, „mert a helyzet alapvetően megváltozott”. Szakértők szerint ugyanakkor Franciaország, de Németország véleménye sem változott az ukrán NATO-tagsággal kapcsolatban: Európa két meghatározó hatalma nem támogatja a felvételt.
Közös nyilatkozatban állt ki Ukrajna szuverenitásáért és területi integritásáért Klaus Iohannis és további hét közép-kelet-európai NATO-tagállam elnöke – írja az Agerpres.
„Ukrajna a bejelentéssel nyomást helyez a harminc NATO-tagállamra” – véli Dunda György, a Kárpáti Igaz Szó lapigazgatója. A kárpátaljai újságíró Facebook-bejegyzésében azt írta, amikor az ukrán államfő a Moszkvában történtekre válaszul bejelentette, hogy országa gyorsított eljárással szeretne NATO-tag lenni, legelőbb az a kérdés fogalmazódott meg benne: ezt vajon Kijev előzetesen leegyeztette-e az észak-atlanti tömbbel?
Ám azt sem tartom kizártnak, hogy a »meglepetés» csak a játék része. Két jegyzett amerikai lap, a Politico és a The New York Times gyors helyzetelemző cikkében arra a megállapításra jutott, hogy amíg tart a háború, Ukrajna aligha lesz a NATO-tagja. Az USA mellett Németországot és Franciaországot említik a legszkeptikusabbnak az ukrán szándékot illetően. Leszögezik, Ukrajna gyors felvételével egy közvetlen Moszkva–Nyugat-háborút kockáztatnának. Az amerikai sajtó az esetleges csatlakozás kritériumaira is kitér, konkrétan is megemlítve a demokrácia intézményét, az egyén szabadságjogait és a jogállamiság kérdését. Ennek felvetésével arra utalhatnak, hogy e próbákat jelenleg Ukrajna még nem állná ki” – fogalmazott Dunda György.
„Visszatérve Kijev észak-atlanti integrációjának esélyeire, most már nyilvánvaló, hogy a folyamatos fegyverszállításokkal és pénzügyi segélyezéssel nem éri be, többet akar, a bejelentéssel pedig nyomást helyez mind a 30 NATO-tagállamra. A tétek egyre magasabbak, az atomcsapással való fenyegetőzés pedig riasztóbb, mint valaha. Legyen béke!” – zárta bejegyzését az ungvári újságíró.
Ratifikálta az orosz parlament alsóháza hétfőn a négy, orosz ellenőrzés alá került ukrajnai régió Oroszországhoz való „csatlakozásáról” szóló szerződéseket.
Ukrajnának semmi köze a zaporizzsjai atomerőműben vasárnap történt incidensekhez – jelentette ki vasárnap Andrij Juszov, az ukrán katonai hírszerzés szóvivője.
Benjámin Netanjahu izraeli miniszterelnök azt közölte a kormány vasárnapi ülésének kezdetén, hogy egyetlen lépésre van a győzelem a Hamász elleni háborúban, és a terrorszervezet akadályozza a megállapodást.
Oroszország szombaton elítélte a moldovai, Dnyeszter menti szakadár terület egyik katonai létesítménye elleni dróntámadást, és az incidens kivizsgálását kérte.
A NATO főtitkára szerint Ukrajna dolga lesz majd annak eldöntése, hogy milyen kompromisszumokra hajlandó a háborút lezáró tárgyalásokon.
Kivonták az izraeli csapatok jelentős részét a Gázai övezetből – jelentette az izraeli hadsereg (IDF) szóvivője vasárnap.
Ukrajna kifogyhat a légvédelmi rakétákból, ha Oroszország folytatja intenzív, nagy hatótávolságú bombázó hadjáratát – figyelmeztetett Volodimir Zelenszkij elnök szombaton.
Újabb kormányellenes megmozdulásokat tartottak szombaton Izraelben, a tüntetők ismét Tel-Aviv, Cezárea és Haifa utcáira vonulva követelték Benjámin Netanjahu izraeli miniszterelnök lemondását és az előrehozott választásokat.
Peter Pellegrini, a szlovák parlament és a második legnagyobb kormánypárt, a Hang (Hlas-SD) elnöke a leadott voksok 53,26 százalékával vezet a szlovák államfőválasztás szombaton tartott második, döntő fordulójában.
Újabb kormányellenes tüntetést szervezett szombaton Budapesten Magyar Péter ügyvéd, Varga Judit volt igazságügyi miniszter exférje.
Nem adja ki Franciaország Romániának a korrupció miatt elítélt Pál herceget: a francia igazságszolgáltatás jogerősen elutasította a szökevény kiadatását – erősítette meg Alina Gorghiu igazságügyi miniszter.
Látogatottsági adatok
1 hozzászólás