Az RMDSZ elnöke Roberta Metsolával, az Európai Parlament elnökével
Fotó: Kelemen Hunor/Facebook
Az Európai Uniónak, a NATO-nak mihamarabb meg kell állítania az orosz agressziót – jelentette ki brüsszeli tárgyalásai során Kelemen Hunor RMDSZ-elnök.
2022. március 24., 23:162022. március 24., 23:16
2022. március 25., 00:012022. március 25., 00:01
A bukaresti kormányban miniszterelnök-helyettesi tisztséget betöltő politikus többek között Roberta Metsolával, az Európai Parlament elnökével, Manfred Weberrel, az EP néppárti (EPP) frakcióvezetőjével és Antonio López-Istúrizzal, az Európai Néppárt főtitkárával folytatott megbeszélést.
„A mi történelmi tapasztalatunk, hogy keletről sem szabadság, sem jólét, sem biztonság nem jön, ezért az Európai Uniónak, a NATO-nak az orosz agressziót meg kell állítania mihamarabb. Ebben Romániára és a kormánykoalíció tagjára, az RMDSZ-re számítani lehet” – közölte a szövetségi elnök. Úgy értékelte, hogy amennyiben az orosz agresszió folytatódik, a menekülthullám első, lassan lezáruló fázisa után következik egy még erősebb hullám. A feladat szerinte továbbra is az, hogy Románia fogadja a háborús menekülteket, ellássa és minden segítséget megadjon nekik.
Kelemen Hunor úgy vélekedett, hogy a háború át fogja rajzolni a világot és Európát. Ezért szerinte a gazdasági válság következtében a polgárok problémáit, az energiaárakat, az élelmiszerellátást az Európai Uniónak egységesen kell majd kezelnie, miközben nem veszítheti el azt a technikai, gazdasági, politikai előnyét sem, amelyet az elmúlt évtizedekben felhalmozott. „Bármilyen reform során mi abban vagyunk érdekeltek, hogy a nemzeti kisebbségek alakítói legyenek a jövőnek, és megkapják azt a védelmet, amelyre szükségük van” – állapította meg az RMDSZ-elnök.
A miniszterelnök-helyettes Michael Gahlerrel, az EPP külügyi szakmai vezetőjével és David McAllisterrel, az EP külügyi bizottságának elnökével is egyeztetett. A külügyi szakemberekkel az orosz-ukrán háború kapcsán arról tanácskoztak, miként tudja magát függetleníteni az Európai Unió az orosz gáztól és olajtól, és arról is, hogy a menekültek és háború területén maradt emberek megsegítésében részt kell vállalni. „Abban mindannyian egyetértettünk, hogy sem az EU, sem a NATO nem lehet közvetlenül része a háborúnak” – közölte Kelemen. Hozzátette, az Oroszországgal szembeni gazdasági szankciókat életben kell tartani és tovább bővíteni, a legfontosabb, hogy megőrizzék a Nyugat egységes fellépését.
Sulyok Tamás köztársasági elnök vatikáni találkozójuk során arra kérte XIV. Leó pápát, hogy amint teheti, látogasson el ismét Magyarországra.
Hitetek és örömötök szolgája akarok lenni – mondta XIV. Leó a péteri szolgálatának kezdetét jelentő szentmisén vasárnap a vatikáni Szent Péter-téren, hangsúlyozva, hogy a péteri szolgálat két dimenziója a „szeretet és az egység”.
Romániai idő szerint vasárnap 13 óráig több mint 1 millió román állampolgár szavazott külföldön az elnökválasztás második fordulójában – derül ki az Állandó Választási Hatóság (AEP) valós idejű adataiból.
Romániai idő szerint szombaton 22 óráig több mint 700 ezer román állampolgár szavazott külföldön az elnökválasztás második fordulójában – derül ki az Állandó Választási Hatóság (AEP) valós idejű adataiból.
Donald Trump amerikai elnök szombaton a Truth Social nevű közösségi oldalán bejelentette, hogy hétfőn telefonon tárgyal Vlagyimir Putyin orosz elnökkel az ukrajnai háború leállításáról.
Romániai idő szerint szombaton 16.40 órakor átlépte az 500 ezret az elnökválasztás második fordulójában külföldön szavazó román állampolgár száma – derül ki az Állandó Választási Hatóság (AEP) valós idejű adataiból.
Péter apostol sírjánál kezdődik, majd a Szent Péter téren folytatódik XIV. Leó jelképekben gazdag beiktatási szertartása, amely politikai találkozókra is lehetőséget ad vasárnap.
Romániai idő szerint szombaton 11 óráig több mint 270 ezer román állampolgár szavazott külföldön az elnökválasztás második fordulójában – derül ki az Állandó Választási Hatóság (AEP) valós idejű adataiból.
Nem kívánta kommentálni a Krónika kérdésére az Egyesült Államok Belbiztonsági Minisztériuma (DHS) azt az értesülést, miszerint Romániának a vízummentességi programból való kizárásához hozzájárult a tavalyi elnökválasztás eredményének érvénytelenítése.
Romániai idő szerint pénteken 21 óráig több mint 200 ezer román állampolgár szavazott külföldön az elnökválasztás második fordulójának első napján – derül ki az Állandó Választási Hatóság (AEP) valós idejű adataiból.
szóljon hozzá!