Sorra érik rakétatalálatok az ukrajnai kőolaj-feldolgozó üzemeket és a tárolókat. Oroszország és Fehéroroszország felől nem érkezik kőolaj, az ország tengeri kikötői is blokád alatt vannak, így csak Nyugat-Európából, szárazföldön jönnek szállítmányok, amelyek viszont nem fedezik a szükségletet. Közben zajlanak a tavaszi mezőgazdasági munkálatok is, és a munkagépeket is fel kell tankolni. A bajokat csak tetézi, hogy hatalmas árrobbanás is várható” – írta a Világgazdaságnak írt tudósításában az ungvári újságíró, aki korábban a Krónika Live című videópodcast műsorban beszélt a drámai kárpátaljai helyzetről.

korábban írtuk

„Legfontosabb, hogy túléljük.” Kilátások a háborús Ukrajnából

Az ukrajnai háborús helyzettel foglalkozott a Krónika Live rendkívüli, péntek esti kiadásában. A videópodcastben az Ungváron élő Dunda Györggyel, a kárpátaljai magyarok százegy éves újságjának, a Kárpáti Igaz Szónak a lapigazgatójával beszélgettünk.

Viktor Mikita, Kárpátalja kormányzója néhány nappal ezelőtt a HVG360-nak azt mondta, bár nincsenek katonai célpontok Kárpátalján, nem zárja ki, hogy az oroszok akár ezt a területet is lövetni kezdik rakétákkal előbb-utóbb.

– mondta Mikita. Hozzátette: Vlagyimir Putyin egy „beteg ember”, ezért nem tudja megjósolni, fogja-e lövetni Kárpátalját is.

Arra a kérdésre, hogy fenyegetve érzik-e magukat, Dupka arra hívta fel a figyelmet: az ukrán szélsőségeseket nem érdekli a humanitárius támogatás, amit Magyarország nyújtott, csak egyetlen dolog: nem ad fegyvert. „Ezt mi is megérezzük. Néhány radikálisból fröcsög a magyarellenesség. Szerencsére Viktor Mikita kárpátaljai kormányzó viszont elismeri a magyar segítséget, és vaskézzel tartja kezében a dolgokat. Így durva provokáció egyelőre nem történt. De hadd mondjak valamit! Nagyapáink, apáink négy állampolgársággal haltak meg. Én a harmadiknál tartok. Wass Albertet idézve, olyanok vagyunk, mint a kő.

– fogalmazott az író.

Stier Gábor, a szláv világgal foglalkozó Moszkvatér.com portál főszerkesztője úgy látja, ha egyszer ez a háború befejeződik, az addigra masszívan százezer fő alatti kárpátaljai magyarság a jelenleginél is nagyobb nyomásnak lesz kitéve. „Minden jel arra mutat ugyanis, hogy ez a kis közösség egy, a háborútól frusztrált és ideges, még inkább nemzeti érzésektől fűtött közegben találja magát. Ráadásul az átélt szenvedés miatt a Nyugat még kevésbé meri és akarja majd számonkérni Kijeven a demokratikus jogok sérülését. Így aztán a kárpátaljai magyarok megpróbáltatásai jó eséllyel a háború után is folytatódnak, és

Egy ideje ugyanis ezt még megfejeli, hogy a média és az ukrán elit ellenségként tekint a kárpátaljai magyarságra, és a háború egyszerre mélyíti még jobban el a szegénységet, és erősíti fel a gyűlöletet. Ebben a helyzetben pedig aligha a kisebbségi jogok erősítése és tiszteletben tartása lesz a legfontosabb” – fogalmazott elemzésében az újságíró.