Útnak indultak. Kárpátaljáról sok magyar menekült el a háború miatt
Fotó: karpat.in.ua
Kártyás rendszert vezethetnek be a tankolásra a fogyasztás korlátozása céljából Kárpátalján. Dunda György, a Kárpáti Igaz Szó főszerkesztője arról számolt be, hogy a kisebb kutak már bezártak, a nagyobb láncoknál még kapható üzemanyag, de egyre nagyobb a hiány.
2022. május 02., 21:072022. május 02., 21:07
Már most is csak tíz-húsz liter tankolható egy alkalommal, de a kártyás rendszerrel még inkább korlátoznák a vásárlást.
Sorra érik rakétatalálatok az ukrajnai kőolaj-feldolgozó üzemeket és a tárolókat. Oroszország és Fehéroroszország felől nem érkezik kőolaj, az ország tengeri kikötői is blokád alatt vannak, így csak Nyugat-Európából, szárazföldön jönnek szállítmányok, amelyek viszont nem fedezik a szükségletet. Közben zajlanak a tavaszi mezőgazdasági munkálatok is, és a munkagépeket is fel kell tankolni. A bajokat csak tetézi, hogy hatalmas árrobbanás is várható” – írta a Világgazdaságnak írt tudósításában az ungvári újságíró, aki korábban a Krónika Live című videópodcast műsorban beszélt a drámai kárpátaljai helyzetről.
Az ukrajnai háborús helyzettel foglalkozott a Krónika Live rendkívüli, péntek esti kiadásában. A videópodcastben az Ungváron élő Dunda Györggyel, a kárpátaljai magyarok százegy éves újságjának, a Kárpáti Igaz Szónak a lapigazgatójával beszélgettünk.
Viktor Mikita, Kárpátalja kormányzója néhány nappal ezelőtt a HVG360-nak azt mondta, bár nincsenek katonai célpontok Kárpátalján, nem zárja ki, hogy az oroszok akár ezt a területet is lövetni kezdik rakétákkal előbb-utóbb.
– mondta Mikita. Hozzátette: Vlagyimir Putyin egy „beteg ember”, ezért nem tudja megjósolni, fogja-e lövetni Kárpátalját is.
Dupka György kárpátaljai író, szerkesztő, történész, egykori politikus a Magyar Nemzetnek adott interjújában elmondta: az elhúzódó háborúknak mindig az egyik „mellékhatása”, hogy a menekültek új hazájukban próbálnak berendezkedni.
Arra a kérdésre, hogy fenyegetve érzik-e magukat, Dupka arra hívta fel a figyelmet: az ukrán szélsőségeseket nem érdekli a humanitárius támogatás, amit Magyarország nyújtott, csak egyetlen dolog: nem ad fegyvert. „Ezt mi is megérezzük. Néhány radikálisból fröcsög a magyarellenesség. Szerencsére Viktor Mikita kárpátaljai kormányzó viszont elismeri a magyar segítséget, és vaskézzel tartja kezében a dolgokat. Így durva provokáció egyelőre nem történt. De hadd mondjak valamit! Nagyapáink, apáink négy állampolgársággal haltak meg. Én a harmadiknál tartok. Wass Albertet idézve, olyanok vagyunk, mint a kő.
– fogalmazott az író.
Stier Gábor, a szláv világgal foglalkozó Moszkvatér.com portál főszerkesztője úgy látja, ha egyszer ez a háború befejeződik, az addigra masszívan százezer fő alatti kárpátaljai magyarság a jelenleginél is nagyobb nyomásnak lesz kitéve. „Minden jel arra mutat ugyanis, hogy ez a kis közösség egy, a háborútól frusztrált és ideges, még inkább nemzeti érzésektől fűtött közegben találja magát. Ráadásul az átélt szenvedés miatt a Nyugat még kevésbé meri és akarja majd számonkérni Kijeven a demokratikus jogok sérülését. Így aztán a kárpátaljai magyarok megpróbáltatásai jó eséllyel a háború után is folytatódnak, és
Egy ideje ugyanis ezt még megfejeli, hogy a média és az ukrán elit ellenségként tekint a kárpátaljai magyarságra, és a háború egyszerre mélyíti még jobban el a szegénységet, és erősíti fel a gyűlöletet. Ebben a helyzetben pedig aligha a kisebbségi jogok erősítése és tiszteletben tartása lesz a legfontosabb” – fogalmazott elemzésében az újságíró.
Az uniós országok közül a románok élnek a legnagyobb számban más uniós országokban – írja a Profit.ro gazdasági portál.
Miután szerdán bemutatta a 2028–2034 közötti időszakra vonatkozó 2000 milliárd eurós költségvetés tervezetét, az Európai Bizottság pénteken ismertette a tagállami részesedéseket: Romániának folyó áron 60,2 milliárd eurós támogatást irányoznak elő.
Az európai börtönök túlzsúfoltságára figyelmeztetett pénteken közzétett éves jelentésében az Európa Tanács, amely szerint számos országban jelentősen nőtt a fogvatartottak száma, meghaladva a férőhelyekét.
Az Európai Unió jóváhagyta eddigi egyik legszigorúbb szankciós csomagját Oroszország ellen – jelentette be Kaja Kallas uniós külügyi és biztonságpolitikai főképviselő az X-en pénteken.
Izrael csütörtökön közölte, hogy „mélységesen sajnálja” a Gáza egyetlen katolikus templomára mért halálos csapást, amelyben három ember meghalt.
Ukrajna fenntartja magának a jogot arra, hogy megfelelő válaszintézkedéseket tegyen Magyarországgal szemben – írta csütörtökön Andrij Szibiha ukrán külügyminiszter az általa vezetett tárca Telegram-oldalán.
Az Egyesült Államok azon dolgozik, hogy felgyorsítsa az Ukrajnába irányuló fegyverszállításokat, összehangolva Donald Trump elnök új NATO-kezdeményezésével – közölte Matthew Whitaker amerikai NATO-nagykövet, jelentette a Barron's csütörtökön.
Az Air India múlt hónapban lezuhant járatának két pilótája közötti párbeszédet rögzítő, a pilótafülkében készült felvétel alátámasztja azt a nézetet, hogy a kapitány leállította a repülőgép hajtóműveinek üzemanyag-ellátását – mondta egy forrás.
Mihamarabb állítsák elő és vonják felelősségre a palágykomoróci görögkatolikus templom megrongálóit, szólította fel az illetékeseket közös nyilatkozatban a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) és az Ukrajnai Magyar Demokrata Szövetség (UMDSZ).
Romániát súlyosan érintheti az Európai Bizottság által benyújtott új többéves költségvetési javaslat – figyelmeztet Siegfried Mureșan európai parlamenti képviselő, az Európai Parlament főtárgyalója.
szóljon hozzá!