A Szövetség egyik választási gyűlése a Dunarszerdahelyi járásban. Bíznak a magyarság összefogásában
Fotó: Facebook/MKP Dunaszerdahelyi járás
Előre hozott parlamenti választásokat tartanak szeptember 30-án Szlovákiában. Felvidéknek utoljára 2010 előtt volt „színmagyar” képviselete a pozsonyi törvényhozásban, később a Híd-Most magyar–szlovák vegyespárt jelenítette meg valamennyire a magyar érdekeket. A Szlovákia lakosságának nyolc százalékát kitevő felvidéki magyar közösség abban reménykedik, hogy idén ősztől ismét lehet magyar képviselete a törvényhozásban. Erről beszélgettünk Őry Péterrel, Csallóközcsütörtök polgármesterével, a Szövetség magyar párt képviselőjelöltjével, aki egy országos civil szervezet vezetőjeként is küzd a magyar önkormányzás kiterjesztéséért Szlovákiában.
2023. szeptember 09., 10:062023. szeptember 09., 10:06
2023. szeptember 09., 11:552023. szeptember 09., 11:55
– A felvidéki magyar pártok által 2021-ben megalapított Szövetség listáján indul a Csallóköz egyik képviselőjelöltjeként a szeptember végi parlamenti választáson. Mekkora esélyük van az ötszázalékos választási küszöb átlépésére?
– A felvidéki magyarság Szlovákia lakosságának nyolc százalékát teszi ki, így kissé túlzóan fogalmazva automatikus kellene legyen a képviselet a pozsonyi parlamentben. A mostani választásnak az a tétje, hogy a magyar pártnak lesz-e ismét parlamenti képviselete, miután a felvidéki magyarságnak a 2020 februári parlamenti választások óta nincsenek képviselői a szlovák parlamentben.
Ha a felvidéki magyarság szeptember 30-án bizalmat szavaz a Szövetségnek, a 150 tagú pozsonyi parlamentben reálisan 12 képviselői helyre számíthatunk.
– Valójában 2010 óta nincs igazi magyar képviselet a pozsonyi parlamentben, ami több mint egy évtizedes kiesés...
– Bonyolultabb a történet, hiszen a magyar–szlovák vegyespárt, a Híd-Most 2010-től bejutott a parlamentbe és kormánytényező is volt. 2020-ig voltak magyar képviselők a pozsonyi parlamentben, csak a magát színtiszta magyar pártként megfogalmazó Magyar Közösség Pártja nem jutott be 2010-ben a törvényhozásba. Két éve a Magyar Közösség Pártja, az Összefogás és a Híd Párt fogott össze, hogy egységes magyar képviseletet juttasson be a szlovák törvényhozásba.
– Hírek szerint az egykori Híd-Most különvált frakciója ismét szlovák pártokkal kacérkodik. Mennyire osztja meg a magyar közösség szavazatát, hogy több szlovák párt is indít magyar jelölteket?
– Sokéves tapasztalat, hogy a felvidéki magyarság mintegy 20-25 százaléka szlovák pártokra szavaz. A jelenség a Híd-Most szavazótáborával alakult ki, magyar szavazók is átsodródtak a szlovák pártok térfelére. A szlovák politikusok megszólítják a magyar választókat is – nyilván ígérgetnek nekik –, amit a fősodratú szlovák média felerősít. Mindig kiderül azonban, hogy
Próbáljuk tudatosítani a magyar választókban, hogy magyar érdekeket csak a magyar párt színeiben megméretkező magyar politikusok képviselnek. A magyar párt sikerét a sok apró, pár százalék körüli szlovák párt bejutási esélye is befolyásolja, nagyon sok szlovákiai törpepárt próbál most szerencsét.
Őry Péter képviselőjelölt. A felvidéki politikus szerint csak magyar parlamenti képviselettel lehet helyzetbe hozni a felvidéki magyarságot
Fotó: Facbook/Őry Péter
– A Kárpát-medencei utódállamok választásain mindig visszatérő kérdés a „magyar kártya”. Ez mennyire jelent kihívást Szlovákiában?
– A „magyar kártya” nálunk is megjelent. Ezúttal nem a felvidéki magyarság került célpontba, hanem Magyarország. Szlovák politikusok azzal vádolják a magyar kormányt, hogy 1500 migránst ,,eresztett rá” Szlovákiára. Mondják ezt azok a zömében liberális pártemberek, akik 2015-től kezdve – a nyugat-európai retorikát átvéve – keményen kiálltak a migráció mellett, és elutasították a Magyarország déli határain épülő kerítést. Most hirtelen elkezdtek aggódni a Szlovákiába érkező migránsok miatt. Nyíltan nem mennek bele mélyebb magyarellenességbe, hiszen a szolvák pártok magyarul is igyekeznek megfogalmazni kampányüzeneteket.
– 2010-ben alapította meg a Pro Civis polgári társulást, amely a felvidéki magyar önigazgatást szolgálja. Önök működtetik az Önkormanyzas.sk és a Mennyiterek.sk honlapokat. Mennyire sikerült a közvéleményt érzékenyíteni eme témák iránt?
– Kezdettől az volt a célunk, hogy önkormányzati háttérsegítséget nyújtsunk a magyar képviselő-testületeknek. Célunk a magyar nyelv egyenrangúsítása, egyenjogúsítása a szlovák nyelvvel. Sokat foglalkozunk a szlovákiai önkormányzati rendszer finanszírozásával, amelybe a pozsonyi kormány súlyos diszkriminációt épített bele, elsősorban a felvidéki magyarság kárára. A Szlovákiában dolgozó alkalmazottak és iparűzők húsz százalékos jövedelemadójának állami újraosztása biztosítja a helyi és a megyei önkormányzatok finanszírozását. Ebből 70 százalékot kapnak a helyi, és 30-at a megyei önkormányzatok.
– Hogyan diszkriminálják a magyar többségű felvidéki önkormányzatokat?
– Az elosztó rendszer kritériumai között olyan abszurd kitétel is szerepel, hogy a tengerszint fölötti magasság alapján kap egy település finanszírozást.
Van persze ennek a pénzosztási módszernek számos szlovák elszenvedője is, hiszen pont így sújtja a folyóvölgyekben fekvő szlovák településeket, de a legnagyobb kárvallottja a felvidéki magyar közösség. A másik abszurd rendelkezés, hogy a megyeszékhelyek pár nagyobb városa kapja lakosságarányosan a legtöbb pénzt, míg a zömében ötvener alatti települések arányosan ennél jóval kevesebbet. Egy példa: a Pozsony belvárosától 18 kilométerre fekvő Csallóközcsütörtök polgármestereként elmondhatom, hogy amíg a Pozsonyban állandó lakhellyel rendelkezők után a főváros személyenként 600 eurós összeget kap az állami újraosztásból, az 1700 lakossal rendelkező településemen ez az összeg 370 euró, miközben a kistelepüléseken is ugyanúgy el kell végezzük a közszolgáltatásokat.
– Az uniós szabályok szerint ez diszkrimináció?
– Egyértelműen az. Ezt az Európai Parlament petíciós bizottsága is elismerte, amikor beadványunkat tovább küldte az Európai Bizottságnak. Onnan még választ nem kaptunk, de az EB valószínűleg visszautalja nemzeti hatáskörbe. Ezt csak akkor tudjuk orvosolni, ha tíz magyar képviselő nyomás alá helyezi majd a szlovák pénzügyminisztériumot, miután bejutunk a parlamentbe. De nem csak ez vár sürgős rendezésre.
Részben település-összevonásokra kerülne sor a kistelepülések, a helyi önkormányzatok esetében. Azt akarják, hogy legalább ötezres lélekszámú önkormányzati egységek jöjjenek létre akár több településből. A másik elképzelés, hogy a megyei szintű kerületeket újra szabják. Ami azzal jár, hogy több, magyarok lakta dél-szlovákiai járás átalakítása is napirendre kerül. A komáromi járás megszűnne, a dunaszerdahelyi járás mintegy negyven százalékát Pozsonyhoz csatolnák. Ha egy 120 ezres járás negyven százaléka a fővároshoz kerül, akkor a négyszázezres lakosú területen élő 30 ezer magyar nem tud majd a megyei választásokon labdába rúgni. Mostani kampányunk egyik sarkalatos témája ez, mert az ilyen elképzelések még ötletelés szintjén is veszélyesek a felvidéki magyarságra nézve.
– A Pozsonyhoz közeli régókban mennyire apad a magyarság részaránya?
– Húsz éve vagyok Csallóközcsütörtök polgármestere, így rálátásom van a környező településekre is. Felső-Csallóközben erőteljes változások mennek végbe. Pozsony az ország gazdaságilag legerősebb régiója lett, így idevonzza az embereket dolgozni a szegényebb gazdasági teljesítményű régiókból. Ez azzal járt, hogy
Összességében azonban ha összehasonlítom az erdélyi és a vajdasági népszámlálási eredmények magyar vonatkozású adatait a felvidékivel, azt tapasztalom, hogy még mindig nálunk a legkisebb a magyarság fogyása. Aminek egyik magyarázata az, hogy jóval kisebb az elvándorlás, mint a Kárpát-medence más régióiban. A felvidéki magyarság közel lakik Magyországhoz, így tanulmányi vagy más célból is könnyű az átjárás, nem költöznek el az emberek.
– Egy kedvező magyar önkormányzati rendszer megállíthatná a magyar közösség fogyását?
– Válaszom: egyértelműen igen! Példa rá az európai autonóm régiók – elsősorban Dél-Tirol – példája.
Miközben az 1960-as években a ladin közösség 9600 főt számlált, ez mára elérte a húszezret. Nekünk is ebbe az irányba kell tartanunk. Aminek előfeltétele, hogy a felvidéki magyar képviselet jusson be a szlovák parlamentbe.
Orosz rakétatámadás érte péntekre virradóra Kijevet, a csapásokban legalább egy ember meghalt, kettő megsebesült, több épület megrongálódott – közölték helyi tisztviselők.
Az orosz hibrid támadások fokozódására hívta fel a figyelmet Klaus Iohannis román államfő az Európai Tanács csütörtöki brüsszeli ülésén.
A Pentagon bejelentette, hogy az Egyesült Államok jelenleg „körülbelül 2000” amerikai katonát állomásoztat Szíriában, ami több mint kétszerese a korábban közölt 900 fős létszámnak – közölte a védelmi minisztérium szóvivője csütörtöki sajtótájékoztatóján.
Az ukrajnai háborút illetően az Európai Unión belül nincs konszenzus, ezért mindent, amit a háború ügyében lehetett, azt na kétoldalú diplomácia keretén belül kellett megtenni – jelentette ki Orbán Viktor az EU-csúcsot követő sajtótájékoztatón.
A magyar miniszterelnöknek nincs személyes felhatalmazása béketárgyalások szervezésére, és Vlagyimir Putyinhoz fűződő kapcsolata egy kicsit túl szoros ahhoz, hogy az orosz elnököt valóban a helyére tegye – jelentette ki az ukrán elnök.
Oroszország tárgyalni fog Volodimir Zelenszkijjel, ha választáson erősítik meg a legitimitását – jelentette ki Vlagyimir Putyin orosz elnök csütörtöki moszkvai évértékelő sajtóértekezletén.
Donald Trump volt és újból megválasztott amerikai elnököt választotta az év emberévé a Financial Times.
Orosz rakétatámadások során lakóépületek rongálódtak meg az ukrajnai Szumi és Dnyipropetrovszk megyében, és az energiahálózatban is károk keletkeztek – közölte csütörtökön az ukrán hadsereg.
Nagyobb súlyt akarunk adni a tagállamoknak, és készen állunk a Patrióták Európáért pártcsaláddal való együttműködésre – jelentette ki az Európai Konzervatívok és Reformerek (ECR) elnökjelöltje, Mateusz Morawiecki volt lengyel miniszterelnök.
Szíria tényleges vezetője, Ahmed as-Saraa szerint az ország kimerült a háborúban, és nem jelent fenyegetést sem a szomszédaira, sem a Nyugatra.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!