Fotó: Rostás Szabolcs
Miután Németországban óriási botrányt okozott a Tönnies húsfeldolgozó vállalat dolgozói körében, elsősorban a rossz munkakörülmények miatt terjedő koronavírus-járvány, most Ausztriában is több hasonló profilú vállalatot ért el a fertőzés. A tömeges megbetegedés okozta médiafigyelem nyomán derült ki, mennyire kiszolgáltatott helyzetbe kényszerülhetnek a Kelet-Európából érkező vendégmunkások.
2020. július 10., 19:432020. július 10., 19:43
Az utóbbi napokban koronavírusos megbetegedések történtek három húsfeldolgozó üzemben Ausztriában. A felső-ausztriai cégek tizenkét alkalmazottjánál mutatták ki a gyorstesztek a fertőzést.
Az Euronews beszámolója szerint a Ried im Innkreis körzetben található vágóhídon hét, a Wels-Land körzetbeli húsfeldolgozó üzemben három, a Braunau körzetbeli húsfeldolgozónál két pozitív teszt volt – és félő, hogy a fertőzöttek száma növekedni fog, miután a vállalatok további alkalmazottak tesztelését is kezdeményezték.
Németországban korábban nagy társadalmi vitát váltott ki a húsfeldolgozó szektorban dolgozók körében hónapok óta terjedő járvány.
Április végén kétszáz román vendégmunkás betegedett meg Baden-Württemberg tartomány egyik városában, Birkenfeldben. Később az észak-rajna-vesztfáliai Coesfeldben kétszáz, többségükben román, bolgár és lengyel munkásból 151-en fertőződtek meg koronavírussal egyetlen üzemben, 13-an kórházba kerültek. Az Észak-Rajna-Vesztfália tartományi Gütersloh járásban fekvő Rheda-Wiedenbrücken működő üzemben 1553 dolgozónál diagnosztizálták az új típusú koronavírust. A vállalat csaknem valamennyi dolgozóját, 6400 embert kéthetes karanténra köteleztek. A güterslohi és a szomszédos warendorfi járásban visszaállították a járvány első szakaszában megismert korlátozásokat és tömeges koronavírus-tesztelést a nagyjából 600 ezer helyi lakos körében.
A Deutsche Welle videóriportot készített, megszólaltatott több németországi húsfeldolgozó üzemben dolgozó, elsősorban Romániából érkező vendégmunkást. Beszámolóikból kiderült, a szállásaikon zsúfolt barakkokban aludtak, az üzemekben és a termőföldeken nem biztosítottak semmiféle távolságtartási lehetőséget, ahogyan az őket oda szállító buszokon sem. Ha megbetegedtek, akkor az előbb említett embertelen körülmények közé kényszerültek visszavonulni karanténba többedmagukkal, egymást szinte biztosan megfertőzve. A német húsiparban dolgozó román állampolgárok hangsúlyosabb védelmét követelte egyébként Románia berlini nagykövete, a korábbi ismert újságíró, Emil Hurezeanu is.
Az Euronews tudósítása szerint
A Schalke 04 focicsapatot is tulajdonló vállalkozóra nagyobb harag zúdul, mint az olcsósága miatt korábban átkozott romániai munkaerőre. Rájuk mostanában a koronavírus-járvány szerencsétlen áldozataiként tekint a német társadalom jó része. Főleg, mióta kiderült, hogy az üzemekben sokszor embertelen körülmények uralkodnak, az alvállalkozói láncban pedig sokszor az erőszak az úr. A fertőzések kivizsgálása során a németek odajutottak, hogy az egész alvállalkozói rendszer a kelet-európai munkaerő kizsákmányolására épül, a hús azért tud olcsó lenni, mert spórolnak a dolgozókon.
Ezen most változtatni kell – közölte az uniós hírekre szakosodott hírtelevízió. A német szövetségi politikusok ébredtek leghamarabb, ők gyorsan magukévá tették a szakszervezetek régi követelését: megtiltották az alvállalkozói szerződéseket. Tönnies gyorsan ígéretet is tett arra, hogy az egész alvállalkozói rendszert felszámolják 2020 végéig.
A vágóhidak egyébként világszerte kiemelten veszélyeztetettek a koronavírus-fertőzés által. Franciaországban, az Egyesült Államokban, Spanyolországban, Írországban, Brazíliában és Kanadában is több üzem vált gócponttá. Szakértők szerint ennek több oka is lehet: egyebek mellett a távolságtartás és a maszkviselés betartatásának nehézsége, valamint a hűtött levegő.
Szubjektív alapon történt a nyári aszály okozta károk felmérése, így egyes gazdák joggal érezhetik úgy, hogy nem egyformán részesülnek a kártérítésből – jelentette ki Nagy Zsolt falugazdász, az Arad Megyei Magyar Gazdák Egyesületének alelnöke.
Az Európai Unióban (EU) az adó- és járulékbevételek átlagban a bruttó hazai termék (GDP) 40 százalékát tették ki tavaly, míg egy évvel korábban a GDP 40,7 százalékára rúgtak.
A szezonálisan kiigazított adatok szerint 2024 szeptemberében az augusztusi szinten, 5,5 százalékon maradt a munkanélküliségi ráta Romániában – közölte csütörtökön az Országos Statisztikai Intézet (INS).
A mezőgazdasági minisztérium úgy döntött, hogy elhalasztja azt a vitatott rendelettervezetet, amely több tízezer Romániában feldolgozott élelmiszertermék esetében legfeljebb 20 százalékban korlátozta volna a kereskedelmi haszonkulcsot.
A román állami légitársaság által felhalmozott adósságok miatt egy ideig megakadályozta a Tarom Amszterdam és Bukarest között közlekedő járatának felszállását egy holland adóbehajtó cég.
A jelzáloghitelt igénylők vagy felvevők mintegy 63 százaléka 2010 után elkészült vagy még épülő lakásokat választ, 40 százalékuk multinacionális vállalatnál dolgozik – derül ki egy friss elemzésből.
A kormány szerdai ülésén kiegészíti 100 millió lejjel a gazdasági minisztérium költségvetését; az összeget a Start-up Nation programra fordítják.
A Mezőgazdasági Kifizetési és Intervenciós Ügynökség (APIA) október 16–29. között 546 172 gazdának utalta át a mezőgazdasági támogatások előlegét.
A Dante International céget az Országos Fogyasztóvédelmi Hatóság (ANPC) összesen 439 500 lejes bírsággal sújtotta 2024. január 1. és szeptember 1. között, a fogyasztók által benyújtott panaszok, illetve az intézmény ellenőrzései nyomán.
Bár előre sejteni lehetett, hogy az idei választási szuperévben minden eddiginél nagyobb összegeket emészt fel a folyamatos kampányadakozás, a becsültnél is több pénzt költött el a kormány – vallja Bálint Csaba, a BNR igazgatótanácsának régi-új tagja.
szóljon hozzá!