Fotó: Rostás Szabolcs
Miután Németországban óriási botrányt okozott a Tönnies húsfeldolgozó vállalat dolgozói körében, elsősorban a rossz munkakörülmények miatt terjedő koronavírus-járvány, most Ausztriában is több hasonló profilú vállalatot ért el a fertőzés. A tömeges megbetegedés okozta médiafigyelem nyomán derült ki, mennyire kiszolgáltatott helyzetbe kényszerülhetnek a Kelet-Európából érkező vendégmunkások.
2020. július 10., 19:432020. július 10., 19:43
Az utóbbi napokban koronavírusos megbetegedések történtek három húsfeldolgozó üzemben Ausztriában. A felső-ausztriai cégek tizenkét alkalmazottjánál mutatták ki a gyorstesztek a fertőzést.
Az Euronews beszámolója szerint a Ried im Innkreis körzetben található vágóhídon hét, a Wels-Land körzetbeli húsfeldolgozó üzemben három, a Braunau körzetbeli húsfeldolgozónál két pozitív teszt volt – és félő, hogy a fertőzöttek száma növekedni fog, miután a vállalatok további alkalmazottak tesztelését is kezdeményezték.
Németországban korábban nagy társadalmi vitát váltott ki a húsfeldolgozó szektorban dolgozók körében hónapok óta terjedő járvány.
Április végén kétszáz román vendégmunkás betegedett meg Baden-Württemberg tartomány egyik városában, Birkenfeldben. Később az észak-rajna-vesztfáliai Coesfeldben kétszáz, többségükben román, bolgár és lengyel munkásból 151-en fertőződtek meg koronavírussal egyetlen üzemben, 13-an kórházba kerültek. Az Észak-Rajna-Vesztfália tartományi Gütersloh járásban fekvő Rheda-Wiedenbrücken működő üzemben 1553 dolgozónál diagnosztizálták az új típusú koronavírust. A vállalat csaknem valamennyi dolgozóját, 6400 embert kéthetes karanténra köteleztek. A güterslohi és a szomszédos warendorfi járásban visszaállították a járvány első szakaszában megismert korlátozásokat és tömeges koronavírus-tesztelést a nagyjából 600 ezer helyi lakos körében.
A Deutsche Welle videóriportot készített, megszólaltatott több németországi húsfeldolgozó üzemben dolgozó, elsősorban Romániából érkező vendégmunkást. Beszámolóikból kiderült, a szállásaikon zsúfolt barakkokban aludtak, az üzemekben és a termőföldeken nem biztosítottak semmiféle távolságtartási lehetőséget, ahogyan az őket oda szállító buszokon sem. Ha megbetegedtek, akkor az előbb említett embertelen körülmények közé kényszerültek visszavonulni karanténba többedmagukkal, egymást szinte biztosan megfertőzve. A német húsiparban dolgozó román állampolgárok hangsúlyosabb védelmét követelte egyébként Románia berlini nagykövete, a korábbi ismert újságíró, Emil Hurezeanu is.
Az Euronews tudósítása szerint
A Schalke 04 focicsapatot is tulajdonló vállalkozóra nagyobb harag zúdul, mint az olcsósága miatt korábban átkozott romániai munkaerőre. Rájuk mostanában a koronavírus-járvány szerencsétlen áldozataiként tekint a német társadalom jó része. Főleg, mióta kiderült, hogy az üzemekben sokszor embertelen körülmények uralkodnak, az alvállalkozói láncban pedig sokszor az erőszak az úr. A fertőzések kivizsgálása során a németek odajutottak, hogy az egész alvállalkozói rendszer a kelet-európai munkaerő kizsákmányolására épül, a hús azért tud olcsó lenni, mert spórolnak a dolgozókon.
Ezen most változtatni kell – közölte az uniós hírekre szakosodott hírtelevízió. A német szövetségi politikusok ébredtek leghamarabb, ők gyorsan magukévá tették a szakszervezetek régi követelését: megtiltották az alvállalkozói szerződéseket. Tönnies gyorsan ígéretet is tett arra, hogy az egész alvállalkozói rendszert felszámolják 2020 végéig.
A vágóhidak egyébként világszerte kiemelten veszélyeztetettek a koronavírus-fertőzés által. Franciaországban, az Egyesült Államokban, Spanyolországban, Írországban, Brazíliában és Kanadában is több üzem vált gócponttá. Szakértők szerint ennek több oka is lehet: egyebek mellett a távolságtartás és a maszkviselés betartatásának nehézsége, valamint a hűtött levegő.
Jóváhagyta pénteki ülésén a kormány a munkaügyi minisztérium rendelet-tervezetét, amely szerint a villanyáram hatósági árszabályozásának kivezetése után a kiszolgáltatott fogyasztók havi 50 lej értékű elektronikus energiautalványra lesznek jogosultak.
Pénteki ülésén a kormány további három hónappal meghosszabbította az alapélelmiszerek kereskedelmi árrésének korlátozását.
A munkaügyi minisztérium társadalmi párbeszéd bizottságának pénteki ülésén a szakszervezetek képviselői a Háromoldalú Érdekegyeztető Tanács sürgős összehívását kérték a deficitcsökkentő csomag egészének megvitatására.
Az EU tagállamai közül tavaly Romániában voltak a legolcsóbbak az élelmiszerek és az alkoholmentes italok – közölte pénteken az Eurostat adataira hivatkozva az Országos Statisztikai Intézet (INS).
A villanyáram hatósági árszabályozásának július elsejei kivezetése után a kiszolgáltatott fogyasztók havi 50 lej értékű elektronikus energiautalványra lesznek jogosultak – derül ki egy sürgősségirendelet-tervezetből.
A 2025-ös turisztikai év eddig rosszul alakult a vendéglátósok számára, az ágazatot az életszínvonal csökkenése és az áfa 19 százalékra emelése egyaránt fenyegeti – jelentette ki a Turisztikai Ügynökségek Országos Szövetségének (ANAT) alelnöke.
Dragoș Pâslaru miniszter szerint 7,8 milliárd euróra rúg azon projektek összege, amelyek az országos helyreállítási terv (PNRR) részeként kaptak uniós finanszírozást, ám jelenleg erősen kérdéses, hogy határidőre meg lehet-e őket valósítani.
Megkezdődött az aratás Arad megyében, de a szárazság miatt nem jók a kilátások. Nagy Zsolt falugazdász szerint örvendhetnek, ha nullszaldósok lesznek a gazdák a kevés gabonatermés, és az alacsony, tíz évvel ezelőtti szintű felvásárlási ár miatt.
Megadóztathatják a betegszabadságokat az új kormány tervei szerint. Az egészségügyi miniszter szerint sok ilyen kérés fiktív, hamis okokon alapul, a tervezett intézkedésnek pedig kettős haszna lenne.
Az európai autópiac az áprilisi zsugorodás után májusban visszatért a növekedés útjára, de a kontinensen Romániában esett vissza a legnagyobb mértékben a gépkocsi-beíratások száma az előző évhez képest.
szóljon hozzá!