Fotó: Rostás Szabolcs
Miután Németországban óriási botrányt okozott a Tönnies húsfeldolgozó vállalat dolgozói körében, elsősorban a rossz munkakörülmények miatt terjedő koronavírus-járvány, most Ausztriában is több hasonló profilú vállalatot ért el a fertőzés. A tömeges megbetegedés okozta médiafigyelem nyomán derült ki, mennyire kiszolgáltatott helyzetbe kényszerülhetnek a Kelet-Európából érkező vendégmunkások.
2020. július 10., 19:432020. július 10., 19:43
Az utóbbi napokban koronavírusos megbetegedések történtek három húsfeldolgozó üzemben Ausztriában. A felső-ausztriai cégek tizenkét alkalmazottjánál mutatták ki a gyorstesztek a fertőzést.
Az Euronews beszámolója szerint a Ried im Innkreis körzetben található vágóhídon hét, a Wels-Land körzetbeli húsfeldolgozó üzemben három, a Braunau körzetbeli húsfeldolgozónál két pozitív teszt volt – és félő, hogy a fertőzöttek száma növekedni fog, miután a vállalatok további alkalmazottak tesztelését is kezdeményezték.
Németországban korábban nagy társadalmi vitát váltott ki a húsfeldolgozó szektorban dolgozók körében hónapok óta terjedő járvány.
Április végén kétszáz román vendégmunkás betegedett meg Baden-Württemberg tartomány egyik városában, Birkenfeldben. Később az észak-rajna-vesztfáliai Coesfeldben kétszáz, többségükben román, bolgár és lengyel munkásból 151-en fertőződtek meg koronavírussal egyetlen üzemben, 13-an kórházba kerültek. Az Észak-Rajna-Vesztfália tartományi Gütersloh járásban fekvő Rheda-Wiedenbrücken működő üzemben 1553 dolgozónál diagnosztizálták az új típusú koronavírust. A vállalat csaknem valamennyi dolgozóját, 6400 embert kéthetes karanténra köteleztek. A güterslohi és a szomszédos warendorfi járásban visszaállították a járvány első szakaszában megismert korlátozásokat és tömeges koronavírus-tesztelést a nagyjából 600 ezer helyi lakos körében.
A Deutsche Welle videóriportot készített, megszólaltatott több németországi húsfeldolgozó üzemben dolgozó, elsősorban Romániából érkező vendégmunkást. Beszámolóikból kiderült, a szállásaikon zsúfolt barakkokban aludtak, az üzemekben és a termőföldeken nem biztosítottak semmiféle távolságtartási lehetőséget, ahogyan az őket oda szállító buszokon sem. Ha megbetegedtek, akkor az előbb említett embertelen körülmények közé kényszerültek visszavonulni karanténba többedmagukkal, egymást szinte biztosan megfertőzve. A német húsiparban dolgozó román állampolgárok hangsúlyosabb védelmét követelte egyébként Románia berlini nagykövete, a korábbi ismert újságíró, Emil Hurezeanu is.
Az Euronews tudósítása szerint
A Schalke 04 focicsapatot is tulajdonló vállalkozóra nagyobb harag zúdul, mint az olcsósága miatt korábban átkozott romániai munkaerőre. Rájuk mostanában a koronavírus-járvány szerencsétlen áldozataiként tekint a német társadalom jó része. Főleg, mióta kiderült, hogy az üzemekben sokszor embertelen körülmények uralkodnak, az alvállalkozói láncban pedig sokszor az erőszak az úr. A fertőzések kivizsgálása során a németek odajutottak, hogy az egész alvállalkozói rendszer a kelet-európai munkaerő kizsákmányolására épül, a hús azért tud olcsó lenni, mert spórolnak a dolgozókon.
Ezen most változtatni kell – közölte az uniós hírekre szakosodott hírtelevízió. A német szövetségi politikusok ébredtek leghamarabb, ők gyorsan magukévá tették a szakszervezetek régi követelését: megtiltották az alvállalkozói szerződéseket. Tönnies gyorsan ígéretet is tett arra, hogy az egész alvállalkozói rendszert felszámolják 2020 végéig.
A vágóhidak egyébként világszerte kiemelten veszélyeztetettek a koronavírus-fertőzés által. Franciaországban, az Egyesült Államokban, Spanyolországban, Írországban, Brazíliában és Kanadában is több üzem vált gócponttá. Szakértők szerint ennek több oka is lehet: egyebek mellett a távolságtartás és a maszkviselés betartatásának nehézsége, valamint a hűtött levegő.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A Moody's szerint a kormány első deficitcsökkentő csomagja fontos lépés a költségvetési egyensúly megteremtéshez, ám a felvállalt céloktól való bármilyen eltérés Románia leminősítéséhez vezethet.
Akár ötszörösére is megemelték egyes állami cégek vezetőinek a juttatásait az elmúlt hónapokban, miközben a kormány a takarékossági intézkedéseken dolgozott – közölte Radu Miruță gazdasági miniszter.
A bruttó hazai termék (GDP) az idei első negyedévben az előző negyedévhez képest stagnált, 2024 első negyedévéhez képest pedig 0,3 százalékkal nőtt – derül ki az Országos Statisztikai Intézet (INS) csütörtökön közzétett előzetes adataiból.
Anyagilag egyre megerőltetőbb lesz gépkocsit fenntartani, vezetni, hiszen akár havi több száz lejes pluszköltséget generálhatnak az autótulajdonosoknak a kormány megszorító intézkedései, melyek egyéb drágulásokkal karöltve érkeznek.
Ilie Bolojan miniszterelnök takarékossági okokból arra utasította a minisztériumokat és a közintézményeket, hogy ritkítsák az alkalmazottak külföldi útjait.
A második deficitcsökkentő csomag a Környezetvédelmi Alap (AFM) programjairól is rendelkezni fog, beleértve a roncsautóprogramot is – nyilatkozta szerdán Diana Buzoianu környezetvédelmi miniszter.
Románia nagyon jó jelzést kapott az Európai Bizottságtól, miután a kormány felelősséget vállalt az első deficitcsökkentő intézkedéscsomagért, és ezzel mérséklődött az ország leminősítésének kockázata – véli Alexandru Nazare pénzügyminiszter.
Újabb, menetrendszerű tiltakozó akciókat hirdetett kedden az Országos Szakszervezeti Tömb (BNS) a kormány deficitcsökkentő intézkedései ellen.
Ilie Bolojan miniszterelnök kedd este azt nyilatkozta, ügyvivő államfőként meglepetéssel értesült arról, hogy a bírák és ügyészek átlagosan 48 éves korban vonulnak nyugdíjba és az átlagnyugdíjuk 5000 euró.
A költségvetési hiány korrekciója prioritás Románia számára – jelentette ki Alexandru Nazare pénzügyminiszter kedden, az uniós pénzügyminiszterek tanácsának (Ecofin) ülésén.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!