Fotó: Facebook/Európai Parlament
Az Európai Parlament (EP) csütörtökön elfogadott állásfoglalásában felszólította az Európai Unió Tanácsát és az Európai Bizottságot, hogy tegyen többet az uniós értékek magyarországi és lengyelországi „romlása” ellen, valamint arra, hogy ne hagyja jóvá a koronavírus-járvány utáni helyreállítást segítő alap forrásainak lehívását lehetővé tevő nemzeti tervekeit, amig nincs javulás a jogállamiság helyzetet terén.
2022. május 05., 16:422022. május 05., 16:42
Az Európai Parlament (EP) strasbourgi plenáris ülésén 426 szavazattal, 133 ellenszavazat és 37 tartózkodás mellett elfogadott állásfoglalásban az EP-képviselők arra szólították fel az Európai Unió Tanácsát, mutasson „valódi elkötelezettséget” az európai értékek védelmét célzó, az uniós szerződések hetes cikke szerinti eljárásban.
Leszögezték: minden tagállamnak tiszteletben kell tartania az uniós jogszabályokat. Kijelentették: az Európai Unió Tanácsában nincs szükség az egyhangú döntéshozatalra ahhoz, hogy megállapítsák: egy tagállamban egyértelműen fennáll a kockázata az uniós értékek súlyos megsértésének. „Ideje minden eszközt bevetni az uniós értékek védelme érdekében” – fogalmaztak.
A képviselők felszólították az uniós bizottságot és a Tanácsot, hogy ne hagyja jóvá Magyarország és Lengyelország estében a koronavírus-járvány utáni helyreállítást segítő uniós alap forrásaihoz kapcsolódó nemzeti terveket. Erre - mint írták - csakis akkor kerülhet sor, ha mindkét ország maradéktalanul végrehajtotta valamennyi, a jogállamiság területére vonatkozó országspecifikus ajánlást és az összes bírósági ítéletet.
A Fidesz európai parlamenti képviselőcsoportja, az MTI-hez eljuttatott közleményében kijelentette: „nemet mondunk a Magyarország és Lengyelország elleni szégyenletes támadásokra”.
„A valóságban azért támadnak minket, mert az európai baloldal nem képes elviselni azt, hogy Magyarországon egy nemzeti kormány van hatalmon, amely határozottan kiáll a klasszikus európai értékek és hagyományok mellett, és szembe megy az európai fősodorral olyan kérdésekben, mint a migráció vagy a gyermekvédelem” – fogalmazott.
Hidvéghi kiemelte: amikor tizennyolc évvel ezelőtt Magyarország csatlakozott az Európai Unióhoz, egyértelmű volt számára, hogy a négy évtizedes szovjet uralom után hová akar tartozni: olyan szabad közösségbe, amely a kölcsönös tiszteletre épül és a hagyományos európai értékeken alapul.
amely mindenkire egy szűk és radikális ideológiát akar ráerőltetni. Ha pedig valaki ellenáll, ahogyan Magyarország teszi, akkor szankciókkal és agresszív támadásokkal kezdik el zsarolni – tette hozzá Hidvéghi Balázs.
Ujhelyi István, az MSZP EP-képviselője, az MTI-hez eljuttatott közleményében emlékeztetett: az EP állásfoglalása arra szólította fel az Európai Bizottságot, hogy minden rendelkezésére álló eszközt fel kell használnia annak biztosítására, hogy Magyarország és Lengyelország polgárai és lakosai ne maradjanak ki az uniós forrásokból származó előnyökből azért, mert kormányaik megsértették a jogállamiság elvét.
„Csak és kizárólag a magyar kormányon múlik, hogy a jelenleg befagyasztott uniós forrásokhoz hazánk mikor férhet hozzá” – fogalmazott.
mindössze a közös értékeken alapuló szabályok és normák betartását követeli meg az uniós pénzek tisztességes és átlátható felhasználásának garanciái mellett.
„Itt az ideje, hogy a kormány cselekedjen és megtalálja a kompromisszumot az unióval. Minden egyes nap ugyanis, amellyel csúszik a nekünk járó források lehívása, súlyos károkat okoz a magyar gazdaságnak és a magyar embereknek” – tette hozzá a szocialista képviselő.
A jogállamisághoz kötődő mechanizmus elindításáról szóló írásbeli értesítést kült az Európai Bizottság Magyarországnak.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A romániai államfőválasztás második fordulójának napján, május 18-án tartják XIV. Leó pápa beiktatási szertartását. A beiktatási misét a hagyományokhoz híven a római Szent Péter téren tartják, helyi idő szerint délelőtt 10 órakor.
Választ kell adni arra, hogy Európa miként fogja kezelni az Ukrajna elleni háborút, ugyanakkor világossá kell tenni, hogy hol áll Európa: mégpedig Ukrajna oldalán – jelentette ki Friedrich Merz német kancellár Brüsszelben pénteken.
A magyar kormány eddig is az együttműködésre törekedett Romániával, ezután is így lesz – jelentette ki Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter pénteken a román elnökválasztás apropóján.
A krisztusi tanítást képviselő egyház missziójára ott van a legsürgetőbb szükség, ahol a mai társadalom drámái zajlanak az élet értelmének elvesztésétől a család válságáig – mondta homíliájában XIV. Leó pápa.
Új szintre lépett az Ukrajna és Magyarország között a Kárpátalján élő őshonos magyar közösség jogfosztása nyomán kialakult konfliktus: az Ukrán Biztonsági Szolgálat (SZBU) pénteken azt állította, hogy magyar „kémhálózatot” leplezett le Kárpátalján.
Robert Francis Prevost amerikai bíborost választották meg a katolikus egyház új fejének, aki XIV. Leó pápa néven fog uralkodni. De mit is lehet tudni az új egyházfőről?
Benjámin Netanjahu izraeli miniszterelnök fogadkozott, hogy Izrael egyedül is megvédi magát a jemeni húszi lázadók ellen, miután Donald Trump amerikai elnök megállapodást kötött az Irán által támogatott csoporttal.
Az indiai hadsereg azt állítja, hogy az éjszaka folyamán több pakisztáni dróntámadást és egyéb lövedékekkel végrehajtott támadást is visszavertek a közös határ mentén.
Ukrajna külügyminisztere csütörtökön azt mondta, hogy Oroszország többször is megsértette saját háromnapos tűzszünetét órákkal annak kezdete után, és „bohózatnak” nevezte a kezdeményezést, míg Moszkva szerint Kijev folytatta a harcokat.
Felszállt a fehér füst a vatikáni Sixtus-kápolna kéményéből csütörtökön este, ami azt jelenti, hogy sikerült megválasztani a katolikus egyház új vezetőjét.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!