A tiltakozók a járványügyi korlátozások eltörlését követelik, ám egyre több helyen skandálnak a kommunista vezetést bíráló jelszavakat is
Fotó: Videófelvétel
A mélyben hatalmas indulatok forrnak Kínában, s bár ezek elsősorban a járványkezelés ellen irányulnak, a lezárások folytatásával az általános frusztráció megrengetheti a Hszi Csin-ping-rendszer legitimációját – állapította meg a Krónikának Salát Gergely Kína-szakértő. Megjegyezte azt is: a tüntetések kapcsán a nyugati véleményformálók évtizedek óta először érzik azt, hogy fogást találnak a kínai kormányzaton.
2022. november 29., 19:092022. november 29., 19:09
2022. november 29., 19:172022. november 29., 19:17
Nagy rendőri jelenlét mellett, fagypont alatti hőmérsékleten abbamaradtak a szigorú járványügyi szabályok elleni tiltakozások a kínai fővárosban; Sanghajban, Nancsingban és a többi nagyvárosban is csend volt kedden. Kína rendkívül szigorú vírusellenes korlátozásai ellen a hétvégén több városban is tüntettek, az elmúlt évtizedek legnagyobb tiltakozása robbant ki a Kommunista Párt uralma ellen. A hatóságok néhány szabályon könnyítettek, hogy a közvélemény haragját enyhítsék, de arra semmi sem utal, hogy a kormány szakítana a zéró-Covid politikával.
Hírügynökségi beszámolók szerint a tüntetők Vuhanban és Csengduban is az utcára vonultak, de diákok is demonstráltak számos egyetemen szerte az országban. Pekingben is tüntető csoportok szerveződtek, azt skandálva: „Nem akarunk maszkokat, szabadságot akarunk! Nem akarunk Covid-teszteket, szabadságot akarunk!”. Voltak olyan tiltakozók, akik Hszi Csin-ping ( Xi Jinping) elnök és a Kommunista Párt távozását követelték.
A kínai hatóságok kemény fellépéssel próbálják elfojtani az elégedetlenséget
Fotó: Videófelvétel
A tüntetések egyik közvetlen kiváltó oka hírügynökségi jelentések szerint egy, a hszincsiangi Urumcsiban álló toronyházban kitört tűz volt, amiben az országban elterjedt híresztelések szerint a Covid-lezárások miatt halt meg tíz ember. Az urumcsi hatóságok ugyanakkor azt közölték, nem emiatt történt a halálos tragédia. A négymilliós Urumcsiban, az ujgur terület fővárosában ugyanakkor már száz napja otthonaikba vannak zárva a lakosok.
Ezzel szemben a napokban az országon végigsöprő tüntetéshullám sajátossága, hogy egyszerre sok tucat helyszínen vannak megmozdulások Kína legkülönbözőbb részein, és a követelésük ugyanaz: a zéró-Covid politika beszüntetése.
A rendőrség több járókelőt is arra köteleztek, hogy törölje telefonjából az eseményről készült fotókat
Fotó: Videófelvétel
„Ilyen országos mozgalomra 1989 óta nem volt példa. Egyelőre igazán nagy tömegek nem mentek az utcára, s a rendszer stabilitását nem fenyegetik a demonstrációk, de az egyértelmű, hogy a városi középosztálynak nagyon elege van a lezárásokból és az ezek okozta állandó bizonytalanságból” – fogalmazott lapunknak az elemző. Szerinte a mélyben hatalmas indulatok forrnak – ezek alapvetően nem az egész rendszer ellen irányulnak, hanem az elhibázottnak tartott járványkezelés ellen, de ha a lezárásoknak nem lesz hamarosan vége, akkor az általános frusztráció megrengetheti a Hszi Csin-ping-rendszer legitimációját.
„A kormányzat nehéz döntés előtt áll. Ha a vírust szabadon engedik, az idős korosztály alacsony átoltottsága miatt milliós nagyságrendű halottal és a kínai egészségügyi rendszer túlterhelődésével kell számolni, ami szintén legitimációs problémákat okoz, és szembemegy a két és fél éve közvetített üzenettel, miszerint míg a Nyugat pocsékul kezelte a járványt, Kína ebben (is) hihetetlenül sikeres volt. Ha viszont maradnak a lezárások, akkor az elégedetlenség tovább nő, amit el lehet fojtani ugyan erőszakos eszközökkel és a közösségi média cenzúrázásával, de ez a klausztrofóbiát és a dühöt csak tovább növeli” – jelentette ki a magyarországi kutató.
Pekingben a főként fiatalokból álló tüntetők üres papírlapokat tartottak a magasba, ami az elégetlenkedés szimbólumává vált
Fotó: Videófelvétel
John Kirby, a Fehár Ház Nemzetbiztonsági Tanácsának kommunikációs vezetője azt mondtra, támogatják a békés tiltakozást, és közelről figyelik a Kínában zajló eseményeket. Kérdésünkre, miszerint a jelenlegi haborús környezetben kinek használhat Kína destabilizálódása, Salát Gergely arra emlékeztetett, hogy az amerikai – és nyomukban a nyugat-európai – politikai elitek és médiumok régóta próbálják az – immár a Nyugat globális dominanciáját fenyegető – kínai rendszert elnyomónak, népszerűtlennek és illegitimnek beállítani, s ehhez kapóra jönnek a mostani tüntetések.
Kínának van a legszigorúbb úgynevezett „zéró Covid” politikája, ami milliókat kényszerített tartós karanténba az elmúlt években
Fotó: Videófelvétel
„A kínai emberek többsége a legutóbbi időkig azt vallotta, hogy az országban alapvetően jó irányba mennek a dolgok. A zéró Covid-politika fenntartása miatt azonban sokakban felmerül a kérdés: ha az egész világ szabadon utazik, étterembe megy, meccset néz, él, akkor nekünk miért kell visszatérően hosszú hetekig-hónapokig otthon maradnunk? Biztos, hogy vezetőink a legjobb döntést hozták? A nyugati véleményformálók évtizedek óta először érzik azt, hogy fogást találnak a kínai kormányzaton, így biztosak lehetünk benne, hogy kiemelt – sokszor aránytalanul nagy – figyelmet fognak kapni a legkisebb kínai megmozdulások is. A demonstrációk jó eséllyel elhalnak, de a Hszi Csin-ping féle vezetés már így is komoly presztízsveszteséget szenvedett” – szögezte le lapunknak Salát Gergely Kína-kutató.
Fotó: Képernyőmentés
Az izraeli hadsereg (IDF) hadműveletet indított a Gázai övezet középső részén az Hamász iszlamista terrorszervezet ellen – jelentette be a katonai szóvivő csütörtökön
Oroszország csütörtökre virradóra több mint 40 rakétával és 40 drónnal támadta Ukrajnát, öt régióban a létfontosságú infrastruktúrát megcélozva – közölte Volodimir Zelenszkij ukrán elnök az X közösségi hálón.
Az Európai Parlament (EP) szerdai, a migrációs és menekültügyi csomagról szóló döntése ellenére Lengyelország nem egyezik bele az európai uniós menekült-átirányítási mechanizmusba – jelentette ki esti sajtóértekezletén Donald Tusk lengyel kormányfő.
Az Európai Bizottság úgy véli, hogy a Magyarországgal szembeni, úgynevezett 7-es cikk szerinti európai uniós eljárást mindaddig nyitva kell tartani, amíg az azzal kapcsolatos „kérdések meg nem oldódtak” – jelentette ki az igazságügyekért felelős biztos.
Világháború kitörését helyezte kilátásba Vagyim Krasznoszelszkij, a szakadár moldovai Dnyeszteren túli régió úgynevezett vezetője, ha Moldova megpróbálja visszaintegrálni a területet.
Ukrajna további hét Patriot légvédelmi üteg beszerzésére törekszik a lehető leghamarabb, és felkérte az ilyenekkel rendelkező országokat, hogy adják kölcsön a rendszereket Kijevnek – mondta Dmitro Kuleba ukrán külügyminiszter.
A Hamász egy izraeli tisztségviselő és egy, a tárgyalásokat ismerő forrás szerint azt jelezte, hogy jelenleg nem képes azonosítani és megtalálni a tűzszüneti megállapodás első szakaszához szükséges 40 izraeli túszt.
Az Európai Parlament (EP) szerdán, brüsszeli plenáris ülésén elfogadta az európai uniós migrációs és menekültügyi paktum reformjáról szóló új rendelet valamennyi jogalkotási fejezetét.
Az orosz erők a kelet-ukrajnai Harkiv megyében lévő Lipci és Mala Danilivka településeket ágyúzták, valamint két irányított légibombát dobtak Vovcsanszk városra szerda délután.
A Csehszlovákiából kitelepített több ezer magyarnak emléket állító történelmi dokumentumfilmet vetíti április 12-én, a Felvidékről kitelepítettek emléknapján a Duna.
szóljon hozzá!