Fotó: Pixabay.com
Háborús bűnök miatt 26 év börtönbüntetésre ítélte Salih Mustafát, a koszovói hírszerző ügynökség volt vezetőjét az 1998-1999-es szerb-koszovói konfliktus idején elkövetett háborús bűnöket vizsgáló hágai különleges bíróság pénteken – közölte a szerb közszolgálati televízió.
2022. december 16., 17:002022. december 16., 17:00
Ez az első ítélet, amelyet az 1998-1999-es szerb-koszovói konfliktus idején elkövetett háborús bűnöket vizsgáló hágai különleges bíróság hozott meg 2015-ös megalapítása óta.
Salih Mustafát az egykori Koszovói Felszabadítási Hadsereg (UCK) kötelékében, a koszovói börtönökben elkövetett kínzások és gyilkosságok miatt ítélték el.
Az ítéletben kimondták, hogy Salih Mustafa áldozatai főként olyan koszovói albánok voltak, akik nem értettek egyet az UCK nézeteivel, és bizonyítást nyert, hogy a férfi személyesen is részt vett legalább két fogoly verésében és kínzásában, és engedélyezte, hogy egyik beosztottja egy másik foglyot addig kínozzon, amíg az később bele nem halt sérüléseibe.
Az UCK egykori parancsnokai a szerb-koszovói konfliktus idején elkövetett háborús bűnöket vizsgáló különleges ügyészség szerint legalább száz gyilkosságért felelhetnek.
Az UCK tettei máig vitatottak. Megvádolták azzal is, hogy szervkereskedelmi hálózatot működtetett, amelynek keretében állítólag fogságba ejtett vagy elrabolt szerb és albán nemzetiségű embereket csonkítottak, illetve gyilkoltak meg. A szervkereskedelmi üggyel kapcsolatban Hashim Thaci koszovói államfő neve is előkerült. Míg a szerbek szemében az UCK egykori vezetői és tagjai háborús bűnösök, a koszovóiak többsége hősként tekint a szerbek elleni harcok vezetőire.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Donald Trump szerint az amerikai költségvetés számára milliárdos megtakarítást jelentene, ha megszűnnének Elon Musk vállalkozásainak kormányzati szerződései – az elnök erről a közösségi médiában írt, válaszul a milliárdos által megfogalmazott kritikára.
Benjámin Netanjahu izraeli miniszterelnök megerősítette, hogy Izrael felfegyverzi azokat a gázai klánokat, amelyek szerinte a Hamásszal szemben állnak – közölte a BBC.
A NATO-tagországok széles körben támogatják a védelmi és biztonsági kiadásaira vonatkozó új célkitűzést, a GDP-arányos 5 százalékos szintet – jelentette ki Mark Rutte főtitkár csütörtökön Brüsszelben.
Európai-amerikai együttműködést sürgetett az ukrajnai háború rendezésének érdekében Friedrich Merz német kancellár csütörtökön Washingtonban, Donald Trump amerikai elnökkel tartott találkozóján.
Megduplázta a Székelyföld megsegítésére összegyűjtött támogatást a kormány, az erről szóló kormányhatározatot csütörtökön írta alá Orbán Viktor miniszterelnök.
A NATO egészében a bruttó hazai termék (GDP) 5 százalékát kitevő védelmi kiadásokra lesz szükség – jelentette ki az amerikai védelmi miniszter Brüsszelben a NATO védelmi miniszteri találkozója előtt újságíróknak nyilatkozva csütörtökön.
Az orosz hadsereg 1 ballisztikus rakétát és 103 drónt vetett be ukrajnai célpontok ellen csütörtökre virradó éjjel, 5 ember életét vesztette, sokan megsebesültek a támadásban, a csapásmérő eszközök 16 helyszínen célba találtak.
A Kárpát-medencei magyarság számára a legnagyobb kihívás a háború, pontosabban az azt tápláló brüsszeli háborús politika – jelentette ki Orbán Viktor miniszterelnök a Kárpát-medencei Magyar Képviselők Fórumának (KMKF) csütörtöki plenáris ülésén.
Az Európai Unió Bírósága 2025. június 5-én meghozta végső döntését a Minority SafePack kezdeményezés ügyében: a testület elutasította a fellebbezést, és ismételten helybenhagyta az Európai Bizottság döntését.
Oroszország célja, hogy 10 000 katonát vezényeljen Dnyeszteren túli területre, és hogy Kreml-barát kormányt állítson fel Moldovában, hogy ezt lehetővé tegye – mondta Dorin Recean moldovai miniszterelnök a Financial Times-nak adott interjúban.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!