Fotó: migration.gov.gr
Pártfogóra lelt az Európai Unión belül Románia és Bulgária, miután tavaly decemberben az osztrák vétó miatt meghiúsult a két ország schengeni csatlakozása: Görögország kampányt indított annak érdekében, hogy a két országot minél hamarabb felvegyék a belső határellenőrzés nélküli uniós övezetbe.
2023. január 13., 14:592023. január 13., 14:59
Nótisz Mitarákisz görög bevándorlásügyi miniszter csütörtökön Bécsben járt, ahol Karl Nehammer kancellárral és Gerhard Karner belügyminiszterrel is találkozott, ezt pedig arra használta ki, hogy a két ország mellett lobbizzon.
Az erről kiadott athéni közleményben leszögezik: Görögország élére áll egy olyan kezdeményezésnek, amelynek célja a román és a bolgár schengeni csatlakozás előmozdítása.
A kommüniké rámutat: Athén ezért a svéd EU-elnökséggel és az Európai Bizottsággal is kapcsolatba lépett, hogy előmozdítsa a schengeni övezet bővítését.
A közlemény emlékeztett: az Európai Bizottság is elismeri, hogy a két ország technikai szempontból felkészült a schengeni csatlakozásra.
A dokumentum rámutat: Görögország a két ország csatlakozásával gazdaságilag is kedvezőbb helyzetbe kerülne, ha határellenőrzés nélkül lehetne az EU teljes területén közlekedni.
„Görögország felvállalja a Bulgáris éa Románia schengeni csatlakozására vonatkozó kérelem támogatását célzó kezdeményezést. Ez a bővítés Görögország számára is kedvező lesz, hiszen közúti összeköttetésbe kerül az Európai Unió többi tagállamával” – nyilatkozta Nótisz Mitarákisz, aki elmondta: miután csütörtökön Bécsben Nehammerrel és Karnerrel tárgyalt, jövő héten Szófiába és Bukarestbe látogat.
– mutatott rá a görög bevándorlásügyi miniszter.
Eközben Nikolaj Mikolov külügyminiszter egy parlamenti bizottsági meghallgatáson arról beszélt: arra számít, hogy országa idén október elsején csatlakozhat a schengeni övezethez, mivel az EU soros elnöki tisztségét az idei év első felében betöltő Svédország támogatja ugyan a bővítést, de nem jelent prioritást számára.
Mint arról beszámoltunk, a román és a bolgár schengeni csatlakozás a tavalyi év végén meghiúsult: december 8-án az Európai Unió Bel- és Igazságügyi Tanácsának ülésén Gerhard Karner osztrák belügyminiszter a nem kielégítő határőrizetre és az Ausztriába a két országon keresztül érkező illegális migránsok nagy számára hivatkozva megvétózta a román és a bolgár schengeni csatlakozást.
Hollandia is a csatlakozás ellen szavazott, és bár Hágának csak a bolgárokkal van problémája, mivel a két országról csomagban szavaztak, a vétó Romániát is érintette.
Oroszország nem vesz részt a Volodimir Zelenszkij ukrán elnök béketervéről Svájcban megrendezendő tanácskozáson – közölte Marija Zaharova orosz külügyminisztériumi szóvivő csütörtökön a Telegram-csatornáján.
Klaus Iohannis államfő bejelentette, hogy Vilniusban érdemi megbeszélést folytatott ukrán kollégájával, Volodimir Zelenszkijjel, amelynek során megismételte, Románia határozottan támogatja Ukrajnát.
Az izraeli hadsereg (IDF) hadműveletet indított a Gázai övezet középső részén az Hamász iszlamista terrorszervezet ellen – jelentette be a katonai szóvivő csütörtökön
Oroszország csütörtökre virradóra több mint 40 rakétával és 40 drónnal támadta Ukrajnát, öt régióban a létfontosságú infrastruktúrát megcélozva – közölte Volodimir Zelenszkij ukrán elnök az X közösségi hálón.
Az Európai Parlament (EP) szerdai, a migrációs és menekültügyi csomagról szóló döntése ellenére Lengyelország nem egyezik bele az európai uniós menekült-átirányítási mechanizmusba – jelentette ki esti sajtóértekezletén Donald Tusk lengyel kormányfő.
Az Európai Bizottság úgy véli, hogy a Magyarországgal szembeni, úgynevezett 7-es cikk szerinti európai uniós eljárást mindaddig nyitva kell tartani, amíg az azzal kapcsolatos „kérdések meg nem oldódtak” – jelentette ki az igazságügyekért felelős biztos.
Világháború kitörését helyezte kilátásba Vagyim Krasznoszelszkij, a szakadár moldovai Dnyeszteren túli régió úgynevezett vezetője, ha Moldova megpróbálja visszaintegrálni a területet.
Ukrajna további hét Patriot légvédelmi üteg beszerzésére törekszik a lehető leghamarabb, és felkérte az ilyenekkel rendelkező országokat, hogy adják kölcsön a rendszereket Kijevnek – mondta Dmitro Kuleba ukrán külügyminiszter.
A Hamász egy izraeli tisztségviselő és egy, a tárgyalásokat ismerő forrás szerint azt jelezte, hogy jelenleg nem képes azonosítani és megtalálni a tűzszüneti megállapodás első szakaszához szükséges 40 izraeli túszt.
Az Európai Parlament (EP) szerdán, brüsszeli plenáris ülésén elfogadta az európai uniós migrációs és menekültügyi paktum reformjáról szóló új rendelet valamennyi jogalkotási fejezetét.
szóljon hozzá!