Melitopol és Bergyanszk kikötőváros irányában, megszilárdították állásaikat az elért vonalakon – számolt be az ukrán vezérkar esti harctéri helyzetjelentésében.

A dokumentumban a kijevi katonai vezetés kiemelte, hogy az orosz erők a nap folyamán rakéta- és légicsapást indítottak a déli, odesszai régió kikötői infrastruktúrája ellen: két Kalibr típusú rakétát indítottak és nyolc Sahid csapásmérő drónt, utóbbiakat az ukrán légierő mind megsemmisítette. Összességében az orosz erők csütörtökön 27 légicsapást intéztek, és több mint harmincszor nyitottak tüzet rakéta-sorozatvetőkkel az ukrán csapatok állásaira és ukrajnai településekre. A támadásokban civilek haltak, illetve sebesültek meg, de számukat a vezérkar nem hozta nyilvánosságra. Kiemelte, hogy Ukrajna déli részén kikötői létesítmények és a lakóépületek semmisültek, illetve rongálódtak meg.

A kijevi közlés szerint

A vezérkar kitért arra, hogy az elmúlt nap alatt az ukrán légierő hat csapást mért orosz katonai összpontosulásokra, egyet légvédelmi rakétarendszerekre és szintén egyet egy parancsnoki állásra. A rakéta- és tüzérségi egységek pedig egy orosz parancsnoki állást, egy koncentrációs területet, egy üzemanyagraktárt, egy elektronikus hadviselési állomást és öt tüzérségi fegyvert találtak el lőállásban.

Eközben az amerikai Nemzeti Hírszerzés Igazgatójának Hivatala (ODNI) által készített, csütörtökön ismertetett jelentésből kiderül: Kína segít Oroszországnak a nyugati szankciók kijátszásában, nagy valószínűséggel katonai és kettős felhasználású termékeket is szállít.

Kína mindeddig következetesen tagadta, hogy katonai felszerelést küldött volna Oroszországnak az ukrajnai hadműveletek 2022. február 24-i kezdete óta.

dacára a nemzetközi szankciók és exportkorlátozások jelentette barikádnak” – fogalmaztak a jelentés készítői.

„A vámnyilvántartások szerint a kínai állami hadiipari cégek navigációs, zavaró eszközöket és harcirepülőgép-alkatrészeket szállítanak szankciós listára került orosz állami hadiipari vállalatoknak” – áll a dokumentumban.

Az ODNI hangsúlyozta, hogy a két ország növelte a jüanban bonyolított kétoldalú kereskedelmét, valamint fokozottan támaszkodnak pénzintézeteik belföldi fizetési rendszereinek alkalmazására.

Az ODNI sajtójelentésekre hivatkozva azt is közölte, hogy Kína növelte az orosz energiahordozók importját, ideértve az Európából átirányított kőolajat és gázt.