Fotó: Facebook/Volodimir Zelenszkij
Ukrajna péntekre virradóra újabb dróntámadást intézett Moszkva ellen – jelentette be az orosz főváros polgármestere, Szergej Szobjanyin.
2023. július 28., 08:052023. július 28., 08:05
Az elöljáró szerint a hadsereg lelőtte a drónt, áldozatok és károk nincsenek.
További részletekkel nem szolgált.
Az ukrán hadsereg legutóbb hétfőn támadta drónokkal Moszkvát, akkor néhány épület megrongálódott.
Közben
Melitopol és Bergyanszk kikötőváros irányában, megszilárdították állásaikat az elért vonalakon – számolt be az ukrán vezérkar esti harctéri helyzetjelentésében.
A dokumentumban a kijevi katonai vezetés kiemelte, hogy az orosz erők a nap folyamán rakéta- és légicsapást indítottak a déli, odesszai régió kikötői infrastruktúrája ellen: két Kalibr típusú rakétát indítottak és nyolc Sahid csapásmérő drónt, utóbbiakat az ukrán légierő mind megsemmisítette. Összességében az orosz erők csütörtökön 27 légicsapást intéztek, és több mint harmincszor nyitottak tüzet rakéta-sorozatvetőkkel az ukrán csapatok állásaira és ukrajnai településekre. A támadásokban civilek haltak, illetve sebesültek meg, de számukat a vezérkar nem hozta nyilvánosságra. Kiemelte, hogy Ukrajna déli részén kikötői létesítmények és a lakóépületek semmisültek, illetve rongálódtak meg.
A kijevi közlés szerint
A vezérkar kitért arra, hogy az elmúlt nap alatt az ukrán légierő hat csapást mért orosz katonai összpontosulásokra, egyet légvédelmi rakétarendszerekre és szintén egyet egy parancsnoki állásra. A rakéta- és tüzérségi egységek pedig egy orosz parancsnoki állást, egy koncentrációs területet, egy üzemanyagraktárt, egy elektronikus hadviselési állomást és öt tüzérségi fegyvert találtak el lőállásban.
Eközben az amerikai Nemzeti Hírszerzés Igazgatójának Hivatala (ODNI) által készített, csütörtökön ismertetett jelentésből kiderül: Kína segít Oroszországnak a nyugati szankciók kijátszásában, nagy valószínűséggel katonai és kettős felhasználású termékeket is szállít.
Kína mindeddig következetesen tagadta, hogy katonai felszerelést küldött volna Oroszországnak az ukrajnai hadműveletek 2022. február 24-i kezdete óta.
dacára a nemzetközi szankciók és exportkorlátozások jelentette barikádnak” – fogalmaztak a jelentés készítői.
„A vámnyilvántartások szerint a kínai állami hadiipari cégek navigációs, zavaró eszközöket és harcirepülőgép-alkatrészeket szállítanak szankciós listára került orosz állami hadiipari vállalatoknak” – áll a dokumentumban.
Az ODNI hangsúlyozta, hogy a két ország növelte a jüanban bonyolított kétoldalú kereskedelmét, valamint fokozottan támaszkodnak pénzintézeteik belföldi fizetési rendszereinek alkalmazására.
Az ODNI sajtójelentésekre hivatkozva azt is közölte, hogy Kína növelte az orosz energiahordozók importját, ideértve az Európából átirányított kőolajat és gázt.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Romániai idő szerint szombaton 22 óráig több mint 700 ezer román állampolgár szavazott külföldön az elnökválasztás második fordulójában – derül ki az Állandó Választási Hatóság (AEP) valós idejű adataiból.
Donald Trump amerikai elnök szombaton a Truth Social nevű közösségi oldalán bejelentette, hogy hétfőn telefonon tárgyal Vlagyimir Putyin orosz elnökkel az ukrajnai háború leállításáról.
Romániai idő szerint szombaton 16.40 órakor átlépte az 500 ezret az elnökválasztás második fordulójában külföldön szavazó román állampolgár száma – derül ki az Állandó Választási Hatóság (AEP) valós idejű adataiból.
Péter apostol sírjánál kezdődik, majd a Szent Péter téren folytatódik XIV. Leó jelképekben gazdag beiktatási szertartása, amely politikai találkozókra is lehetőséget ad vasárnap.
Romániai idő szerint szombaton 11 óráig több mint 270 ezer román állampolgár szavazott külföldön az elnökválasztás második fordulójában – derül ki az Állandó Választási Hatóság (AEP) valós idejű adataiból.
Nem kívánta kommentálni a Krónika kérdésére az Egyesült Államok Belbiztonsági Minisztériuma (DHS) azt az értesülést, miszerint Romániának a vízummentességi programból való kizárásához hozzájárult a tavalyi elnökválasztás eredményének érvénytelenítése.
Romániai idő szerint pénteken 21 óráig több mint 200 ezer román állampolgár szavazott külföldön az elnökválasztás második fordulójának első napján – derül ki az Állandó Választási Hatóság (AEP) valós idejű adataiból.
A szemben álló felek ezer-ezer fős hadifogolycserében állapodtak meg Isztambulban, az orosz-ukrán tárgyalásokon – jelentette be Vlagyimir Megyinszkij, az orosz küldöttség vezetője pénteken, a tárgyalások befejezése után az orosz sajtónak.
13 óra környékén meghaladta az 50 ezret a külföldi szavazókörökben urnákhoz járuló román állampolgárok száma, így a 3139 levélvokssal együtt már 55 ezerhez közelített a szavazatok száma.
A tavalyi elnökválasztás érvénytelenítéséhez kapcsolódó botrány is hozzájárult ahhoz, hogy az Egyesült Államok kizárta Romániát a vízummentességi rendszerből.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!