Az egyházfő megköszönte a magyar egyház papjainak, szerzeteseinek és munkatársainak hitét és hűségét, valamint mindazt a jót, ami bennük van, és amit tesznek. Felidézte az Angolkisasszonyok közösségébe tartozó magyar szerzetes nővérek „bátor és türelmes tanúságát”, akikkel Argentínában találkozott, miután a vallásüldözés idején elhagyták Magyarországot, és akik annyi jót tettek vele. Ferenc pápa az egyház egyik legfontosabb feladatául jelölte meg, hogy értelmezze a jelenkor változásait és átalakulását, és szembenézzen a lelkipásztori kihívásokkal. „Krisztussal és Krisztusban, semmit Krisztuson kívül, semmit az Úrtól távol” – hangoztatta.

A katasztrofális kishitűséggel és a világias alkalmazkodó szellemmel szemben az evangélium új látást ad, és megajándékoz a megkülönböztetés kegyelmével, hogy a próféciára nyitott lélekkel lépjünk be korunkba. Ez azt jelenti, hogy „megtanuljuk felismerni Isten jelenlétének jeleit a világban, még ott is, ahol nem jelenik meg kifejezetten a keresztény szellem jegyében vagy ahol kihívás vagy kérdés formájában érkezik” – magyarázta.
Ugyanakkor mindent az evangélium fényében kell értelmezni, a keresztény prófécia hirdetőiként és tanúiként – tette hozzá.

A lelkipásztori munkáról szólva kiemelte, „akkor lesz gyümölcsöző, ha képesek vagyunk megélni azt a szeretetet, amelyet az Úr parancsolt nekünk és amely az ő lelkének ajándéka”. Úgy fogalmazott: ha távolságtartónak vagy megosztottnak mutatkozunk, ha megcsontosodunk álláspontjainkban és csoportosulásainkban, akkor nem fogunk gyümölcsöt teremni. Hozzátette, az ördög hozza létre a megosztottságot, akinek ez a specialitása.

Ferenc pápa megjegyzést tett a „pletykálkodásra” is, amely szerinte rombol. Szerinte aki képes arra, hogy soha ne pletykálkodjon vagy mondjon rosszat másról, az egy szent. „Járjatok ezen az úton” – kérte, azt tanácsolva, inkább „harapjuk meg a nyelvünket, de ne pletykálkodjunk”. Az egyházfő arra kérte a lelkipásztorokat, hogy az „Atya arcát” mutassák meg Isten szent népének, ne legyenek merevek, hanem „irgalmas és könyörületes tekintettel és megközelítésekkel” éljenek.

Veres András köszöntőjében arról beszélt: több generáció gyűlt össze a bazilikában, de minannyiukat összeköti a krisztusi hit és a vágy, hogy Krisztus egyházát szolgálják teljes elköteleződéssel. Az MKPK elnöke kiemelte: Magyarország rendkívül nagy társadalmi, politikai, szellemi és vallási átalakuláson megy át ezekben az években, és az egyház keresi, hogyan tudna megfelelő választ adni az új kihívásokra, különösen a lelkipásztori munkával kapcsolatban. Veres András jelezte, a magyar egyház nemcsak tétlen szemlélője kíván lenni a változásoknak, hanem az evangélium tanításával tevékenyen részt is kíván venni abban. Az egyház kihívásai között említette a szekularizációt, a hedonizmust, a közömbösséget az evangéliumi értékrend iránt, a hit továbbadásának nehézségeit a családokban és a papi, szerzetesi hivatást választók számának csökkenését.

Ferenc pápa ezután kezébe vette az oltárra helyezett Szent Jobbot. A találkozó végén az egyházi elöljárókkal közös csoportképet készítettek. A pápa áldást osztva hagyta el a bazilikát, a saját lábán ment le a székesegyház lépcsőin. A Duna tévécsatorna közvetítésén látszott, hogy a katolikus egyházfő ezután jelezte testőreinek, szeretne találkozni a hívekkel. A pápa kerekesszékkel járta körbe a teret, hosszasan üdvözölve a híveket, sokakkal kezet fogott.

Ferenc pápa 2023. április 28-30-ai apostoli útjáról és a látogatásához kapcsolódó minden nyilvános eseményről beszámol a magyar közmédia szinte valamennyi csatornája. A Duna tévécsatornán, illetve a Kossuth rádióban szombaton és vasárnap is két-két élő közvetítés lesz látható, hallható.