HIRDETÉS
A Charta XXI Megbékélési Mozgalom számára készült felmérés – amelyet szerdán juttattak el az MTI-hez – szerint a nyolc vizsgált közép-európai országban (Lengyelország, Csehország, Szlovákia, Szlovénia, Horvátország, Szerbia, Románia és Bulgária) a megkérdezettek 63 százaléka alkotott pozitív véleményt Magyarországról. A bolgárok 85, a szlovákok 74, a csehek 73, a szerbek 70, míg a lengyelek, szlovének és horvátok 60, a románok 57 százaléka vélekedett pozitívan. A legtöbb negatív vélemény, 39 százalék a románok körében született.
A magyarok leginkább Ausztriáról (73 százalék), Horvátországról (68 százalék), Szlovákiáról (58 százalék) és Szlovéniáról (57 százalék) alkottak pozitív véleményt. A szerbek esetében 32 százalék alkotott pozitív és 29 százalék negatív véleményt, míg a románok esetében ez az arány 35 és 37 százalék.
Ukrajna megítélése egyértelműen negatív a magyarok körében, csak 23 százalék alkotott pozitív és 43 százalék negatív véleményt – olvasható a kutatásban.
Azt írták, a kétoldalú kapcsolatokat a magyar-ukrán reláció kivételével pozitívan ítélik meg a magyarok. Leginkább a magyar-horvát (68 százalék), a magyar-osztrák (67 százalék), valamint a magyar-szlovén és a magyar-szlovák (59-59 százalék) kétoldalú kapcsolatokkal elégedettek. A magyar-szerb (46 százalék) és a magyar-román (44 százalék) kétoldalú kapcsolatokat nézve is többen vannak ugyanakkor azok, akik inkább elégedettek. Egyedül Ukrajna esetében ítélik negatívnak a kétoldalú kapcsolatokat a magyarok, 33 százalékuk elégedett, 38 százalékuk pedig elégedetlen. A Nézőpont szerint szomszédos országok és a kétoldalú kapcsolatok megítélése összességében stabil képet mutatott az elmúlt években. Ukrajna megítélése viszont jelentősen, 8 százalékponttal romlott egy év alatt, míg a magyar-ukrán kétoldalú kapcsolatok megítélése 18 százalékponttal. Hozzátették, ennek hátterében a kárpátaljai magyarságot hátrányosan érintő oktatási törvény körüli viták, valamint az őket érő atrocitások állhatnak.
A többi ország megítélése és a kétoldalú kapcsolatokról alkotott vélemény 2016-hoz képest szinte minden esetben javult vagy legalábbis érdemben nem változott. „Ez arra vezethető vissza, hogy a magyar kormány évek óta a regionális partnerség javításán dolgozik” – írja az intézet. A Nézőpont Intézet felmérése Magyarországon január 8-11. között készült ezer ember telefonos megkérdezésével. A Magyarország megítélésére vonatkozó, szintén telefonos kutatás január 18. és február 13. között készült Lengyelországban, Csehországban, Szlovákiában, Szlovéniában, Horvátországban, Szerbiában, Romániában és Bulgáriában, országonként ezer ember megkérdezésével.
