Európa Tanács: aggasztó méreteket ölt a demokratikus visszalépés az egész kontinensen

Marija Pejcinovic Buric, a 47 tagú Európa Tanács főtitkára

Fotó: Coe.int

A demokrácia veszélybe került, az egész kontinensen egyértelmű és aggasztó méreteket ölt a demokratikus visszalépés, amelyet a koronavírus-járvány visszaszorítására hozott intézkedések tovább súlyosbítottak – állapította meg az Európa Tanács főtitkára az emberi jogokról és a kormányzásról szóló, kedden közreadott éves jelentésében.

MTI

2021. május 11., 14:222021. május 11., 14:22

2021. május 11., 14:252021. május 11., 14:25

Marija Pejcinovic Buric, a 47 tagú Európa Tanács főtitkára arra figyelmeztetett, hogy fennáll az esélye, hogy a demokratikus kultúra a koronavírus-járványt követően sem áll helyre teljesen.
Szavai szerint a tagállamok válaszút előtt állnak. Továbbra is hozzájárulnak-e a demokratikus visszalépéshez, vagy összefognak a tendencia megfordítására, az európai demokrácia megerősítésére, megújítására, valamint olyan környezet megteremtésére, amelyben megfelelő védelmet élveznek az emberi jogok és a jogállamiság – mondta.

A főtitkár véleménye szerint a nemzeti hatóságoknak vissza kell térniük az alapvető demokratikus elvekhez, és újra be kell tartaniuk az Európa Tanács jogi normáit,

ideértve az Emberi Jogok Európai Bírósága (EJEB) ítéleteinek végrehajtását. A koronavírus-járvánnyal kapcsolatos korlátozásoknak és intézkedéseknek nemcsak szükségeseknek és arányosaknak kell lenniük, hanem érvényességük időtartamát korlátozni kell – jelentette ki. Úgy vélekedett: a nemzeti hatóságoknak fel kell ismerniük, hogy szavuk, tevékenységük vagy jogszabályaik miért szorították vissza a demokráciát, miért csökkentették az állampolgárok lehetőségeit megfélemlítésekkel, vagy a szólás, illetve a gyülekezési szabadság korlátozásával.

Részletezte, hogy az Európa Tanács tagországaiban tavaly 118 támadást hajtottak végre újságírók ellen. Az Emberi Jogok Európai Bírósága az emberi jogokról szóló egyezmény megsértését 237 esetben állapította meg 2018 és 2020 között – tette hozzá.

Arra hívta fel a figyelmet, hogy számos tagállam a koronavírus-járvány terjedésének korlátozására hozott rendkívüli intézkedések részeként korlátozta a gyülekezés szabadságát. Az ilyen korlátozások az Emberi Jogok Európai Egyezménye szerint megengedettek, feltéve, ha jogszerűek, arányosak, mentesek a megkülönböztetéstől és feltétlenül szükségesek a közegészség és a biztonság védelme érdekében.

Bizonyos csoportok, nevezetesen a szexuális kisebbségekhez tartozók továbbra is általános korlátozásokkal szembesülnek a gyülekezési szabadság terén egyes országokban

– közölte. Kiemelte: a koronavírus-járvány miatti bezártság a nők és a lányok alapvető emberi jogainak érvényesülését fenyegeti. A gyűlöletbeszéd és a gyűlöletből elkövetett bűncselekmények növekvő száma egyre nagyobb kihívást jelent a diszkriminációellenes, a sokszínűségre törekvő, és a sikeres integrációs politika számára – mondta.

Marija Pejcinovic Buric végezetül a tisztességes és pártatlan igazságszolgáltatás függetlenségének biztosítását sürgette az Európa Tanács tagországaiban.