Fotó: Pixabay.com
Egyes európai országokban 2017-ben elfogadott szabályozások gátolhatják az Európa Tanács (ET) által javasolt korrupcióellenes reformok eredményességét, sőt a tanács korrupcióellenes normáinak megsértését eredményezhetik – közölték az ET korrupcióellenes szakértői csütörtökön kiadott éves jelentésükben.
2018. május 03., 15:192018. május 03., 15:19
A strasbourgi székhelyű tanács korrupcióellenes szakértőkből álló csoportjának (GRECO) véleménye szerint annak ellenére, hogy általános előrehaladás figyelhető meg a politika képviselőivel, a bírákkal és az ügyészekkel kapcsolatos korrupcióellenes küzdelemre vonatkozó új nemzeti intézkedések bevezetése terén, gyakorlati megvalósításuk lassabb volt, mint kívánatos lett volna.
Thorbjorn Jagland, az Európa Tanács főtitkára arra hívta fel a figyelmet, hogy
Rendkívül fontos, hogy a nemzeti hatóságok és a nemzetközi szervek egyértelmű álláspontot képviseljenek e tekintetben, és maradéktalanul hajtsák végre a korrupcióellenes intézkedéseket. Biztosítani kell a GRECO jogi és gyakorlati ajánlásainak való teljes megfelelést – húzta alá.
A jelentéstevők szerint a korrupcióellenes harc állandó fellépést igényel. Az országok kormányainak vezető szerepet kell vállalniuk ebben, a képviselőknek, a bíráknak és az ügyészeknek pedig példát kell mutatniuk.
Arra emlékeztettek, hogy a GRECO képviselőket, bírákat és ügyészeket érintő ajánlásai elsősorban az üzleti tevékenységekre vonatkozó korlátozásokat, a lobbistákkal fenntartott kapcsolatok átláthatóságát és az összeférhetetlenség kezelését érintik. A szakértői csoport kiemelte, hogy a bírák tevékenységénél az értékelt országok az ajánlások valamivel kevesebb mint a felét teljesítették, ugyanakkor mintegy harmaduk még csak el sem fogadta azokat. Az ügyészségekkel kapcsolatos intézkedések tekintetében az országok sokkal jobban teljesítettek, az ajánlások több mint ötven százalékban megvalósultak.
Az ET korrupcióellenes szakértőkből álló csoportjának jelentése megállapította, hogy Magyarország és Románia azon kilenc ország között szerepel – Belgium, Írország, Luxemburg, Portugália, Spanyolország, Szerbia és Törökország társaságában –, amelyek
Az Európa Tanács (ET) aggodalmát fejezi ki egyes román igazságszolgáltatási és büntetőjogi szabálytervezetek miatt – közölték az ET korrupcióellenes szakértői szerdán kiadott nyilatkozatukban.
Zsinórmértéknek, nemzeti minimumnak nevezte 1956-ot a Tisza Párt elnöke pártjának a forradalom és szabadságharc 68. évfordulója alkalmából Budapesten, a Széna téren rendezett megemlékezésén.
Robbanás történt és fegyverropogás hallatszott szerdán a TUSAS török repülőgépgyártó vállalat székhelyénél Ankara külvárosában, Ali Yerlikaya török belügyminiszter bejelentése szerint terrortámadást követtek el.
Nekünk 1956 tanulsága az, hogy csak egyetlen dologért, Magyarországért és a magyar szabadságért szabad harcolnunk – jelentette ki Orbán Viktor miniszterelnök az 1956-os forradalom és szabadságharc 68. évfordulóján tartott ünnepségen szerdán Budapesten.
Ferenc pápa negyedik enciklikája csütörtökön jelenik meg, és szemléletváltást sürget a világ mai kihívásaival szemben – közölte a Vatikán.
Katonai tiszteletadással, Kövér László, az Országgyűlés elnöke és Szalay-Bobrovniczky Kristóf honvédelmi miniszter jelenlétében felvonták a nemzeti lobogót az 1956-os forradalom és szabadságharc 68. évfordulóján szerda délelőtt Budapesten.
A Gázai övezetben a Hamász iszlamista terrorszervezet ellen, és a Libanonban az Irán támogatta síita Hezbollah milícia ellen folytatott háborúról és azok után várható rendezésrőltárgyalt Antony Blinken és Benjámin Netanjahu kedden.
Oroszország tart attól, hogy Kína keményen fog reagálni észak-koreai katonák bevonására az ukrajnai háborúba – vélekedett Volodimir Zelenszkij ukrán elnök kedden, újságíróknak nyilatkozva.
Drasztikusan csökkent a háború kezdete óta a születések száma Ukrajnában, csak az idei év első felében háromszor annyian haltak meg, mint ahányan születtek – írta hétfőn az Ukrinform állami hírügynökség.
A konzervatív Osztrák Néppárt (ÖVP) vezetőjét, Karl Nehammer hivatalban lévő kancellárt bízta meg kormányalakítással Alexander van der Bellen osztrák államfő. A választásokat megnyerő Osztrák Szabadságpárt (FPÖ) ellenében alakítanának kormánykoalíciót.
Az Európai Parlament jóváhagyta azt a pénzügyi támogatási csomagot, mely egy 35 milliárd eurós kölcsönt, valamint egy olyan hitel-együttműködési mechanizmust foglal magában, amely 45 milliárd euróig nyújtott hitelek visszafizetésében segíti Ukrajnát.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!