HIRDETÉS
Nem Románia az egyetlen olyan ország, amelynek egy régiójáról vagy városáról orosz ezredeket neveztek el: az érintett közép- és kelet-európai országok közt ott van Lengyelország, Ukrajna, Fehéroroszország és Németország is.
A keresztség révén a szovjet hadsereg Sztálin diktatúrája idején, a második világháborúban játszott szerepét elevenítik fel, az érintett katonai egységek elődei ugyanis a most névadójukul szolgáló vidékeken harcoltak.
Az elnöki rendeleteket úgy indokolják, hogy azokkal ápolni kívánják „a dicsőséges katonai és történelmi hagyományokat, és táplálni a haza és a katonai szolgálat iránti szeretetet a hadsereg tagjai körében”. A rádió ugyanakkor megjegyzi:
az érintett országokban provokatívnak tekinthetik a moszkvai lépést, hiszen például Lengyelországban sem felszabadítóként, hanem megszállóként tartják számon a Szovjetuniót, illetve a szovjet hadsereget, és ezzel e többi érintett ország közvéleményének elsöprő többsége is így van.
Putyin döntésének értelmében a 6. Harckocsi Ezredet mostantól Lvovi Ezrednek hívják, a 68. Harckocsi Ezredet Zsitomir-Berlinnek, a 63-adikat pedig Nyizsinről nevezték el. Ebben az esetben Berlin kivételével ukrajnai városokról van szó, ami tovább mélyítheti a Krím elcsatolása és a Kelet-Ukrajnában zajló háború miatt amúgy is rossz orosz–ukrán viszonyt.
1944-ben Sztálin nevezte el a 93. harckocsizó ezredet Zsitomirról a második világháborúban játszott szerepe nyomán. Ezt később 68. Harckocsizó Ezreddé nevezték át, a Szovjetunió felbomlása után pedig felszámolták, ám tavaly ismét életre hívták. Emellett Vityebszk, Kobrin és Szlonyim fehéroroszországi városokról, valamint Varsóról, Berlinről és a jelenleg Romániához tartozó Erdélyről is neveztek el ezredeket.
