EP-választás a félelmek árnyékában: robbanásveszélyes koktélt eredményeznek a polgárok aggodalmai egy felmérés szerint

A félelmek is alakítják a pártpreferenciákat a június 9-ei európai parlamenti választásokon •  Fotó: Veres Nándor

A félelmek is alakítják a pártpreferenciákat a június 9-ei európai parlamenti választásokon

Fotó: Veres Nándor

Az európai parlamenti választások közeledtével úgy tűnik, hogy a választói magatartást meghatározó erő a több – egymást kölcsönösen erősítő – forrásból eredő, növekvő félelemérzet – irányítja rá a figyelmet egy friss felmérés. Amely szerint az Európai Unió polgárai bizonytalanságot éreznek a példátlan ütemben zajló, széles körű gazdasági és kulturális változások, az olyan előre nem látható válságok, mint a koronavírus-világjárvány és az éghajlatváltozás, illetve a háborús konfliktusok újbóli kirobbanása miatt. Új tényezőként ugyanakkor megjelent a mesterséges intelligenciától való félelem is.

Krónika

2024. június 05., 20:592024. június 05., 20:59

Májusban több mint 10 800 európai választópolgár foglalt állást az EU égető kérdéseiről és a folyamatban lévő kihívásokról egy nagyszabású, összehasonlító felmérés keretében, amelyet a Kapa Research végzett 10 tagországban (Bulgária, Észtország, Franciaország, Németország, Görögország, Magyarország, Észtország, Franciaország, Olaszország, Lengyelország, Lengyelország, Románia és Spanyolország) május 4. és 2024. május 24. között.

A Politico.eu által ismertetett felmérés – mint írták – túlmutat a belpolitikai dilemmákon vagy a szavazási szándékon: közelebbről megvizsgálja az európai társadalmakban 2019 és 2024 között kialakult tendenciákat, azt, hogy mi alakítja ma a társadalmi napirendet, a polgárok európai és nemzetközi kérdésekkel kapcsolatos aggodalmait, a vezetőkkel szembeni elvárásokat és a globális vezető személyiségekről alkotott véleményeket.

A kérdésekre adott válaszokból kiderül, hogy a június 9-ei európai parlamenti választások előtt néhány nappal a választási magatartást befolyásoló, erőteljes félelem érvényesül, amelyet négy fő tényező táplál.

A félelem első számú oka: a gazdasági bizonytalanság

A Kapa Research-nek a felmérés eredményein alapuló elemzése szerint a megélhetési költségek emelkedése aggasztja leginkább a polgárokat. Az európai gazdaságokat a járvány utáni időszakban sújtó inflációs sokkok mélyen gyökerező nyugtalanságot keltettek az emberekben a megélhetésük miatt.

Arra a kérdésre, hogy mi aggasztja őket leginkább, amikor a mai Európára gondolnak, a válaszadók 47 százaléka a „megélhetési költségek emelkedését” nevezte meg legfőbb félelemként.

A téma olyan országokban vált figyelemre méltóan hangsúlyossá, mint Franciaország (58 százalék), Görögország (55 százalék), Románia (54 százalék), Spanyolország (49 százalék) és Bulgária (44 százalék), de a megélhetési költségek a többi tagállamban is az első három aggodalomra okot adó ok között szerepelnek.

A gazdasági bizonytalanság széles körű érzését tovább fokozza a javak elosztása terén tapasztalható igazságtalanság érzése: tízből több mint nyolc polgár (összesen 81 százalék) úgy érzi, hogy „Európában a gazdagok egyre gazdagabbak, a szegények pedig egyre szegényebbek”.

korábban írtuk

Felmérés: élen a koalíciós lista, az AUR tartja magát, az RMDSZ fellélegezhet
Felmérés: élen a koalíciós lista, az AUR tartja magát, az RMDSZ fellélegezhet

Nem találna legyőzőre a Szociáldemokrata Párt (PSD) és a Nemzeti Liberális Párt (PNL) alkotta kormánykoalíció közös listája, amennyiben most vasárnap tartanák az európai parlamenti (EP) választásokat – derül ki a legfrissebb felmérésből.

A félelem második legfőbb oka: a bevándorlás

2015 óta a bevándorlás Európában összetett kérdés, amelynek humanitárius és politikai vonatkozásai egyaránt vannak a felmérés eredményein alapuló elemzés szerint. A közvélemény-kutatás során kapott válaszok alapján a bevándorlás tűnik a második legfontosabb aggodalomnak: a megkérdezettek 37 százaléka nevezte meg a migrációt, amikor aggodalmairól faggatták a kérdezőbiztosok. Ugyanakkor arra a kérdésre, hogy mely területekre kellene Európának a következő öt évben összpontosítania, a „szigorúbb bevándorlásellenőrzés” dominál, a válaszadók 36 százaléka ezt a legfontosabb prioritásként jelölte meg.

Ez a trend különösen erőteljes Németországban (56 százalék), annak ellenére, hogy a migrációs válság korai szakaszában befogadó országnak számított, valamint Olaszországban (40 százalék), amely a migránsok egyik európai célpontja.

A felmérés szerint széles körben elterjedt a bevándorlás „a közrendet fenyegető veszélyként” való megítélése: a válaszadók 68 százaléka van ezen a véleményen, míg csak 23 százalékuk látja benne „az új munkaerő lehetőségét”.

A félelem harmadik legfőbb oka: háború a közelben

A háború visszatérése Európába újra felerősítette a biztonsággal kapcsolatos félelmeket; az ukrajnai és nemrégiben a gázai konfliktusok az idei uniós választásokat befolyásoló új tényezőként jelennek meg – húzza alá a Politico. A felmérésben az orosz–ukrán háború a válaszadók 35 százaléka számára a legégetőbb aggodalom, mindössze két százalékponttal a migráció mögött.

Itt a földrajzi közelség döntő fontosságú, az aggodalom különösen hangsúlyos Észtországban (52 százalék), Magyarországon (50 százalék), Lengyelországban (50 százalék) és Romániában (43 százalék), amelyek mind Oroszországgal vagy Ukrajnával szomszédos országok.

A megkérdezettek ugyanakkor mindkét fronton – vagyis Ukrajnában és a gázai övezetben is – azonnali tűzszünetet követelnek: 65 százalék szerint a gázai ellenségeskedéseknek „azonnal véget kell vetni”, míg ugyanezt a nézetet 60 százalék osztja az orosz–ukrán konfliktus esetében.

korábban írtuk

Jó dolgokat hozott az EU-csatlakozás a lakosság nagy része szerint, de az euroszkeptikusok aránya is nőtt
Jó dolgokat hozott az EU-csatlakozás a lakosság nagy része szerint, de az euroszkeptikusok aránya is nőtt

A romániai polgárok közel fele szerint az ország európai uniós csatlakozása inkább pozitív eredményekkel járt – derül ki egy friss felmérésből.

A félelem negyedik legfőbb oka: a mesterséges intelligencia ismeretlen valósága

Mint az elemzés is felidézi, az idők során a technológiai fejlődést átlagban széles körben üdvözölték, mint az emberiség számára pozitív fejleményt, mint az életkörülmények javításának eszközét és mint a növekedés gyorsítóját. A mesterséges intelligencia gyors térnyerése a polgárok mindennapi életében megzavarni látszik ezt a hagyományt.

A megkérdezettek 51 százalékos többsége inkább „fenyegetésnek” tekinti a mesterséges intelligenciát az emberiségre nézve, mintsem „lehetőségnek” (31 százalék).

Hasonlóképpen a szkepticizmus tükröződik abban is, hogy a válaszadók 54 százaléka vonakodik attól, hogy a mesterséges intelligenciát az EU stratégiai célként fogadja el a következő öt évben, és 54 százalékuk ellenzi ezt a lépést.

Robbanásveszélyes koktél

A fenti négy összetevő összekeverése az elemzés szerint a félelem robbanásveszélyes koktélját eredményezi az európai társadalmakban.

Idézet
Az uniós technokráciával, valamint az intézmények és a polgárok közötti gyenge kommunikációval kombinálva észszerű még nagyobb bizalmatlanságra és választási következményekre számítani.

A választók a szavazatukkal fájdalmas üzeneteket fognak küldeni. Felmérésünk azonban azt mutatja, hogy a nagy többség továbbra is az európai vívmányok – biztonság, szabadság, demokrácia, növekedés és társadalmi kohézió – megerősítését támogatja, és olyan hozzáértő vezetést keres, amely képes megvédeni azokat” – összegez a Politico elemzése.

korábban írtuk

Felmérés: közös nevező az erdélyi magyarok és az AUR esetében az ukránellenesség, magas a szavazókedv
Felmérés: közös nevező az erdélyi magyarok és az AUR esetében az ukránellenesség, magas a szavazókedv

Nóvumnak számító kutatási eredményeket ismertetett keddi kolozsvári sajtótájékoztatóján a Bálványos Intézet, hiszen eddig nem vizsgálták kampányidőszakban a részvételi hajlandóságot és a politikai preferenciákat az erdélyi magyarok körében.

szóljon hozzá! Hozzászólások

Hírlevél

Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!

Ezek is érdekelhetik

A rovat további cikkei

2025. július 09., szerda

Kreml: nyugalommal fogadjuk, hogy Trump szerint Putyin ostobaságokat beszél Ukrajnáról

Nem reagált érdemben a Kreml Donald Trump azon kijelentésére, miszerint Vlagyimir Putyin orosz elnök ostobaságokat mondott neki Ukrajna kapcsán.

Kreml: nyugalommal fogadjuk, hogy Trump szerint Putyin ostobaságokat beszél Ukrajnáról
2025. július 09., szerda

Jogállamisági jelentés: Románia előrelépéseket tett az igazságszolgáltatás függetlensége felé, de még van tennivaló

Románia jelentős lépéseket tett afelé, hogy figyelembe vegye a Velencei Bizottság igazságügyi törvényekre ajánlásait, amelyek az igazságszolgáltatási rendszer függetlenségével foglalkoztak – közölte az Európai Bizottság 2025-ös jogállamisági jelentésében.

Jogállamisági jelentés: Románia előrelépéseket tett az igazságszolgáltatás függetlensége felé, de még van tennivaló
2025. július 09., szerda

Trump nem akarta szüneteltetni az ukrajnai fegyverszállítást, Hegseth a Fehér Ház tájékoztatása nélkül döntött

Pete Hegseth védelmi miniszter nem tájékoztatta a Fehér Házat, mielőtt a múlt héten engedélyezte az Ukrajnába irányuló fegyverszállítmányok szüneteltetését, ami a kormányzaton belül nagy kavarodást váltott ki – közölte a CNN öt, a

Trump nem akarta szüneteltetni az ukrajnai fegyverszállítást, Hegseth a Fehér Ház tájékoztatása nélkül döntött
2025. július 09., szerda

Átadta megbízólevelét Nicuşor Dan államfőnek az új magyar nagykövet

Átadta kedden megbízólevelét Nicuşor Dan államfőnek Magyarország új romániai nagykövete, Kissné Hlatki Katalin.

Átadta megbízólevelét Nicuşor Dan államfőnek az új magyar nagykövet
2025. július 09., szerda

Bolojan: Románia támogatja Ukrajnát, de fontos az ottani román közösség védelme

Ilie Bolojan román miniszterelnök kedd este megbeszélést folytatott ukrán kollégájával, Denisz Smihallal a háborúról és annak regionális hatásairól, valamint az ukrajnai román kisebbség jogairól.

Bolojan: Románia támogatja Ukrajnát, de fontos az ottani román közösség védelme
2025. július 09., szerda

Már a hétvégére létrejöhet a gázai tűzszünet

Benjamin Netanjahu izraeli miniszterelnök szerint Izrael állam történelme során soha nem volt olyan fokú az összehangoltság, együttműködés és bizalom az Egyesült Államokkal, mint jelenleg.

Már a hétvégére létrejöhet a gázai tűzszünet
2025. július 08., kedd

Putyin túl sok ember halálát okozza Trump szerint

Donald Trump lehetőségként tekint az Oroszország elleni további súlyos szankciókról szóló, az amerikai szenátus előtt lévő törvényre – az amerikai elnök erről kedden kabinetjének nyilvános ülésén beszélt a washingtoni Fehér Házban.

Putyin túl sok ember halálát okozza Trump szerint
2025. július 08., kedd

Budapestre várják a szomszédos országok agrárminisztereit, hogy az Ukrajnával kötendő uniós megállapodást felülvizsgálják

Brüsszel beverte a szöget a gazdák koporsójába, hiszen olyan kereskedelmi megállapodást kötött Ukrajnával, amely több mezőgazdasági termék esetében magasabb vagy korlátlan importot engedélyez – közölte közösségi oldalán Nagy István agrárminiszter.

Budapestre várják a szomszédos országok agrárminisztereit, hogy az Ukrajnával kötendő uniós megállapodást felülvizsgálják
2025. július 08., kedd

Moszkva: az újabb amerikai fegyverszállítások csak elnyújtják az ukrajnai háborút

Az Ukrajnába irányuló fegyverszállítások „az ellenségeskedések folytatásának” kedveznek – így kommentálta kedden Oroszország, hogy Donald Trump amerikai elnök közölte: az Egyesült Államok további fegyvereket küld Kijevnek.

Moszkva: az újabb amerikai fegyverszállítások csak elnyújtják az ukrajnai háborút
2025. július 08., kedd

Netanjahu Nobel-békedíjra jelölte Trumpot

A gázai háború befejezéséről szóló tárgyalások „nagyon jól haladnak” – jelentette ki hétfőn este Donald Trump amerikai elnök, miután Washingtonban fogadta Benjámin Netanjahu izraeli miniszterelnököt.

Netanjahu Nobel-békedíjra jelölte Trumpot