EP-választás a félelmek árnyékában: robbanásveszélyes koktélt eredményeznek a polgárok aggodalmai egy felmérés szerint

A félelmek is alakítják a pártpreferenciákat a június 9-ei európai parlamenti választásokon •  Fotó: Veres Nándor

A félelmek is alakítják a pártpreferenciákat a június 9-ei európai parlamenti választásokon

Fotó: Veres Nándor

Az európai parlamenti választások közeledtével úgy tűnik, hogy a választói magatartást meghatározó erő a több – egymást kölcsönösen erősítő – forrásból eredő, növekvő félelemérzet – irányítja rá a figyelmet egy friss felmérés. Amely szerint az Európai Unió polgárai bizonytalanságot éreznek a példátlan ütemben zajló, széles körű gazdasági és kulturális változások, az olyan előre nem látható válságok, mint a koronavírus-világjárvány és az éghajlatváltozás, illetve a háborús konfliktusok újbóli kirobbanása miatt. Új tényezőként ugyanakkor megjelent a mesterséges intelligenciától való félelem is.

Krónika

2024. június 05., 20:592024. június 05., 20:59

Májusban több mint 10 800 európai választópolgár foglalt állást az EU égető kérdéseiről és a folyamatban lévő kihívásokról egy nagyszabású, összehasonlító felmérés keretében, amelyet a Kapa Research végzett 10 tagországban (Bulgária, Észtország, Franciaország, Németország, Görögország, Magyarország, Észtország, Franciaország, Olaszország, Lengyelország, Lengyelország, Románia és Spanyolország) május 4. és 2024. május 24. között.

A Politico.eu által ismertetett felmérés – mint írták – túlmutat a belpolitikai dilemmákon vagy a szavazási szándékon: közelebbről megvizsgálja az európai társadalmakban 2019 és 2024 között kialakult tendenciákat, azt, hogy mi alakítja ma a társadalmi napirendet, a polgárok európai és nemzetközi kérdésekkel kapcsolatos aggodalmait, a vezetőkkel szembeni elvárásokat és a globális vezető személyiségekről alkotott véleményeket.

A kérdésekre adott válaszokból kiderül, hogy a június 9-ei európai parlamenti választások előtt néhány nappal a választási magatartást befolyásoló, erőteljes félelem érvényesül, amelyet négy fő tényező táplál.

A félelem első számú oka: a gazdasági bizonytalanság

A Kapa Research-nek a felmérés eredményein alapuló elemzése szerint a megélhetési költségek emelkedése aggasztja leginkább a polgárokat. Az európai gazdaságokat a járvány utáni időszakban sújtó inflációs sokkok mélyen gyökerező nyugtalanságot keltettek az emberekben a megélhetésük miatt.

Arra a kérdésre, hogy mi aggasztja őket leginkább, amikor a mai Európára gondolnak, a válaszadók 47 százaléka a „megélhetési költségek emelkedését” nevezte meg legfőbb félelemként.

A téma olyan országokban vált figyelemre méltóan hangsúlyossá, mint Franciaország (58 százalék), Görögország (55 százalék), Románia (54 százalék), Spanyolország (49 százalék) és Bulgária (44 százalék), de a megélhetési költségek a többi tagállamban is az első három aggodalomra okot adó ok között szerepelnek.

A gazdasági bizonytalanság széles körű érzését tovább fokozza a javak elosztása terén tapasztalható igazságtalanság érzése: tízből több mint nyolc polgár (összesen 81 százalék) úgy érzi, hogy „Európában a gazdagok egyre gazdagabbak, a szegények pedig egyre szegényebbek”.

korábban írtuk

Felmérés: élen a koalíciós lista, az AUR tartja magát, az RMDSZ fellélegezhet
Felmérés: élen a koalíciós lista, az AUR tartja magát, az RMDSZ fellélegezhet

Nem találna legyőzőre a Szociáldemokrata Párt (PSD) és a Nemzeti Liberális Párt (PNL) alkotta kormánykoalíció közös listája, amennyiben most vasárnap tartanák az európai parlamenti (EP) választásokat – derül ki a legfrissebb felmérésből.

A félelem második legfőbb oka: a bevándorlás

2015 óta a bevándorlás Európában összetett kérdés, amelynek humanitárius és politikai vonatkozásai egyaránt vannak a felmérés eredményein alapuló elemzés szerint. A közvélemény-kutatás során kapott válaszok alapján a bevándorlás tűnik a második legfontosabb aggodalomnak: a megkérdezettek 37 százaléka nevezte meg a migrációt, amikor aggodalmairól faggatták a kérdezőbiztosok. Ugyanakkor arra a kérdésre, hogy mely területekre kellene Európának a következő öt évben összpontosítania, a „szigorúbb bevándorlásellenőrzés” dominál, a válaszadók 36 százaléka ezt a legfontosabb prioritásként jelölte meg.

Ez a trend különösen erőteljes Németországban (56 százalék), annak ellenére, hogy a migrációs válság korai szakaszában befogadó országnak számított, valamint Olaszországban (40 százalék), amely a migránsok egyik európai célpontja.

A felmérés szerint széles körben elterjedt a bevándorlás „a közrendet fenyegető veszélyként” való megítélése: a válaszadók 68 százaléka van ezen a véleményen, míg csak 23 százalékuk látja benne „az új munkaerő lehetőségét”.

A félelem harmadik legfőbb oka: háború a közelben

A háború visszatérése Európába újra felerősítette a biztonsággal kapcsolatos félelmeket; az ukrajnai és nemrégiben a gázai konfliktusok az idei uniós választásokat befolyásoló új tényezőként jelennek meg – húzza alá a Politico. A felmérésben az orosz–ukrán háború a válaszadók 35 százaléka számára a legégetőbb aggodalom, mindössze két százalékponttal a migráció mögött.

Itt a földrajzi közelség döntő fontosságú, az aggodalom különösen hangsúlyos Észtországban (52 százalék), Magyarországon (50 százalék), Lengyelországban (50 százalék) és Romániában (43 százalék), amelyek mind Oroszországgal vagy Ukrajnával szomszédos országok.

A megkérdezettek ugyanakkor mindkét fronton – vagyis Ukrajnában és a gázai övezetben is – azonnali tűzszünetet követelnek: 65 százalék szerint a gázai ellenségeskedéseknek „azonnal véget kell vetni”, míg ugyanezt a nézetet 60 százalék osztja az orosz–ukrán konfliktus esetében.

korábban írtuk

Jó dolgokat hozott az EU-csatlakozás a lakosság nagy része szerint, de az euroszkeptikusok aránya is nőtt
Jó dolgokat hozott az EU-csatlakozás a lakosság nagy része szerint, de az euroszkeptikusok aránya is nőtt

A romániai polgárok közel fele szerint az ország európai uniós csatlakozása inkább pozitív eredményekkel járt – derül ki egy friss felmérésből.

A félelem negyedik legfőbb oka: a mesterséges intelligencia ismeretlen valósága

Mint az elemzés is felidézi, az idők során a technológiai fejlődést átlagban széles körben üdvözölték, mint az emberiség számára pozitív fejleményt, mint az életkörülmények javításának eszközét és mint a növekedés gyorsítóját. A mesterséges intelligencia gyors térnyerése a polgárok mindennapi életében megzavarni látszik ezt a hagyományt.

A megkérdezettek 51 százalékos többsége inkább „fenyegetésnek” tekinti a mesterséges intelligenciát az emberiségre nézve, mintsem „lehetőségnek” (31 százalék).

Hasonlóképpen a szkepticizmus tükröződik abban is, hogy a válaszadók 54 százaléka vonakodik attól, hogy a mesterséges intelligenciát az EU stratégiai célként fogadja el a következő öt évben, és 54 százalékuk ellenzi ezt a lépést.

Robbanásveszélyes koktél

A fenti négy összetevő összekeverése az elemzés szerint a félelem robbanásveszélyes koktélját eredményezi az európai társadalmakban.

Idézet
Az uniós technokráciával, valamint az intézmények és a polgárok közötti gyenge kommunikációval kombinálva észszerű még nagyobb bizalmatlanságra és választási következményekre számítani.

A választók a szavazatukkal fájdalmas üzeneteket fognak küldeni. Felmérésünk azonban azt mutatja, hogy a nagy többség továbbra is az európai vívmányok – biztonság, szabadság, demokrácia, növekedés és társadalmi kohézió – megerősítését támogatja, és olyan hozzáértő vezetést keres, amely képes megvédeni azokat” – összegez a Politico elemzése.

korábban írtuk

Felmérés: közös nevező az erdélyi magyarok és az AUR esetében az ukránellenesség, magas a szavazókedv
Felmérés: közös nevező az erdélyi magyarok és az AUR esetében az ukránellenesség, magas a szavazókedv

Nóvumnak számító kutatási eredményeket ismertetett keddi kolozsvári sajtótájékoztatóján a Bálványos Intézet, hiszen eddig nem vizsgálták kampányidőszakban a részvételi hajlandóságot és a politikai preferenciákat az erdélyi magyarok körében.

szóljon hozzá! Hozzászólások

Hírlevél

Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!

Ezek is érdekelhetik

A rovat további cikkei

2025. július 15., kedd

Missziós balatoni körútra indul Böjte Csaba a Marosszéki Kodály Zoltán Gyermekkar tagjaival

Kedden kezdődik és egy hétig tart a XII. Balatoni Csillagösvény, melyen Böjte Csaba ferences szerzetes és a Marosszéki Kodály Zoltán Gyermekkar tagjai vesznek részt.

Missziós balatoni körútra indul Böjte Csaba a Marosszéki Kodály Zoltán Gyermekkar tagjaival
2025. július 15., kedd

Orbán Viktor: vegyék az EU szankciós listájára azokat az ukrán vezetőket, akik felelősek Sebestyén József haláláért

A magyar kormány kedden azt kezdeményezte Brüsszelben, hogy az Európai Unió emberi jogi szankciós listájára azonnali hatállyal vegyék fel azokat az ukrán vezetőket, akik felelősek Sebestyén József magyar állampolgár haláláért – közölte Orbán Viktor.

Orbán Viktor: vegyék az EU szankciós listájára azokat az ukrán vezetőket, akik felelősek Sebestyén József haláláért
2025. július 15., kedd

Küldetés teljesítve: leszállt a Kapu Tibort szállító űrkapszula

Leszállt az Axiom-4 küldetés tagjait, köztük Kapu Tibor magyar kutatóűrhajóst szállító SpaceX Dragon űrkapszula kedden Kalifornia partjainál.

Küldetés teljesítve: leszállt a Kapu Tibort szállító űrkapszula
2025. július 15., kedd

Peking: Kína és Oroszország „igazságosabb” nemzetközi rendet akar

Kínának és Oroszországnak elő kell mozdítania a nemzetközi rend igazságosabb és észszerűbb irányú fejlődését – jelentette ki Hszi Csin-ping kínai elnök hétfőn Pekingben, aki a Nagy Népi Csarnokban fogadta Szergej Lavrov orosz külügyminisztert.

Peking: Kína és Oroszország „igazságosabb” nemzetközi rendet akar
2025. július 15., kedd

EU: üdvözöljük Trump Oroszország elleni szankciós fenyegetését, de az 50 napos határidő túl hosszú

Az Európai Unió üdvözölte Donald Trump amerikai elnök újbóli törekvését arra, hogy Oroszországot tárgyalóasztalhoz ültesse – mondta Kaja Kallas uniós külügyi főképviselő, hozzátéve, hogy Washington 50 napos időkerete „hosszú idő”.

EU: üdvözöljük Trump Oroszország elleni szankciós fenyegetését, de az 50 napos határidő túl hosszú
2025. július 14., hétfő

Donald Trump ötvennapos határidőt szabott Vlagyimir Putyinnak az ukrajnai háború befejezésére

Az Egyesült Államok elnöke, Donald Trump hétfőn ismét kijelentette, hogy „csalódott” orosz kollégájában, Vlagyimir Putyinban. Súlyos szankciók kilátásba helyezése mellett 50 napos határidőt szabott Oroszországnak az ukrajnai háború befejezésére.

Donald Trump ötvennapos határidőt szabott Vlagyimir Putyinnak az ukrajnai háború befejezésére
2025. július 14., hétfő

Magyar–román bűnszervezet szállította a drogot Budapestre, a magyar rendőrség nemzetközi összefogással számolta fel

Százhetvenöt kilogramm drogot, ezen belül 152 kilogramm kokaint foglalt le a rendőrség egy tavaly nyár óta tartó magyar–francia–román közös akciósorozat nyomán – jelentette be a Pest Vármegyei Rendőr-főkapitányság.

Magyar–román bűnszervezet szállította a drogot Budapestre, a magyar rendőrség nemzetközi összefogással számolta fel
2025. július 14., hétfő

Svédország az észt börtönökben bérel cellákat, mert nem tudja kezelni a bűnözők számának növekedését

Svédország arra készül, hogy helyeket béreljen az észt börtönökben, mert nem tudja kezelni a fogvatartottak számának gyors növekedését.

Svédország az észt börtönökben bérel cellákat, mert nem tudja kezelni a bűnözők számának növekedését
2025. július 14., hétfő

Levált a Kapu Tibort szállító űrkapszula a Nemzetközi Űrállomásról, megkezdte útját a Föld felé

Levált az Axiom-4 küldetés tagjait, köztük Kapu Tibor magyar kutatóűrhajóst szállító SpaceX Dragon űrkapszula magyar idő szerint hétfőn 13 óra 15 perckor a Nemzetközi Űrállomásról (ISS), hogy megkezdje útját a Föld felé.

Levált a Kapu Tibort szállító űrkapszula a Nemzetközi Űrállomásról, megkezdte útját a Föld felé
2025. július 14., hétfő

Gázai tűzszünet: már nem olyan nagy az optimizmus

Donald Trump amerikai elnök közel-keleti megbízottja, Steve Witkoff vasárnap úgy nyilatkozott, hogy „bizakodó” a Katarban folyó gázai tűzszüneti tárgyalásokkal kapcsolatban.

Gázai tűzszünet: már nem olyan nagy az optimizmus