EU-s posztra pályázik? Sokak szerint Iohannis NATO-ambíciói valójában csak alkualapot képeznek arra, hogy uniós tisztséget szerezzen
Növekszik a Klaus Iohannis román államfőre gyakorolt nyomás, hogy szálljon ki a NATO főtitkári tisztségéért zajló versenyből, ő pedig egy hónapon belül meg is teszi ezt – állítja a Politico a katonai szövetséghez közel álló forrásokra hivatkozva.
2024. május 29., 18:192024. május 29., 18:19
Mindennek apropóját az adja, hogy csütörtökön Prágában ülnek össze a tagállami külügyminiszterek, hogy meghatározzák a júliusban esedékes washingtoni csúcstalálkozó napirendjét. A Politico szerint a színfalak mögött
Klaus Iohannis román idő szerint kedden este közölte, hogy a Románia és az Egyesült Államok közötti stratégiai partnerség elmélyítéséről tárgyalt a Fehér Házban Joe Biden amerikai elnökkel.
Jelen állás szerint Románia mellett csupán egy ország jelezte, hogy „örül” Iohannis indulásának: Magyarország, amely már többször is jelezte, hogy nem támogatja a leköszönő holland miniszterelnök, Mark Rutte főtitkárrá választását, miután az korábban úgy fogalmazott, hogy Magyarországot térdre kell kényszeríteni.
Igaz, ez nem elegendő, hiszen a leköszönő Jens Stoltenberg utódjának megválasztásához egyhangú döntés szükséges. Miközben a NATO külügyminiszterei csütörtökön és pénteken Prágában találkoznak, félő, hogy ha Iohannis nem lép vissza záros határidőn belül, a NATO következő főtitkárának kiválasztása a június 6-9-i európai választások után az EU vezetői posztjaiért folyó háttérmanőverek részévé válhat.
Az Európai Bizottság és az Európai Tanács elnöksége, valamint az EU diplomáciai vezetői posztja is „kiadó”, és a 27 uniós ország is pályázik a kívánt uniós biztosi tárcákra. Most már a NATO vezetése is része a paklinak. „Most először a NATO is része a csomagnak. Hivatalosan nem, de nem hivatalosan igen” – mondta egy névtelenséget kérő uniós tisztségviselő.
„Nincs ilyen nyomás, hogy vonja vissza a jelöltségét. Ez az elnöki adminisztráció hivatalos válasza” – közölte az irodája a Politiconak küldött e-mailben.
Törökország támogatja, hogy Mark Rutte legyen a NATO következő főtitkára – adta hírül hétfőn a holland és a török sajtó, a hírt pedig egy ankarai illetékes is megerősítette.
A vezetői pozíciók elosztása mindig bonyolult feladat, amely egyensúlyt teremt a politikai hovatartozás, a földrajzi elhelyezkedés és a nemek között. Két európai diplomata szerint még ha Rutte kapja is meg a NATO-pozíciót, mielőtt az uniós vezetők megvitatják az európai vezetői posztokat, a vezetőknek figyelembe kell venniük, hogy egy holland liberális nyerte el azt.
A hónap elején Iohannis a Fehér Házban találkozott Joe Biden amerikai elnökkel, aki már bejelentette Rutte támogatását – előfordulhat, hogy ezen a találkozón született erről megállapodás. Azzal, hogy Iohannis kiszállt a vezető európai posztért folyó versenyből még a júliusi NATO-csúcstalálkozó előtt, némi jóindulatot szerezhet a nyugati szövetségesek részéről, amit a vezetői tárgyalások során felhasználhat – írja a brüsszeli portál.
Szemernyi esélyt sem ad Traian Băsescu volt román államfő, jelenlegi európai parlamenti képviselő hivatali utódjának, Klaus Iohannisnak arra, hogy elnyerje a NATO főtitkári posztját.
Brüsszelben több forgatókönyv is felmerült Iohannis számára. Az egyik lehetőség igen valószínűtlen:
Von der Leyenhez hasonlóan a román vezető is az Európai Néppárt (EPP), az EU legerősebb politikai csoportjának tagja. Iohannis erdélyi szászként németül is beszél, és több mint 10 éves államfői tapasztalattal rendelkezik. Románia az orosz befolyás elutasításában, Ukrajna támogatásában és az EU-ba való integrációban is példaértékűnek számít az EU-ban – vélekedik a Politico.
Ugyanakkor
– mondta egy, a román elnök gondolkodását jól ismerő tisztségviselő.
Klaus Iohannis román elnök is esélyes lehet az Európai Bizottság elnöki tisztségének elnyerésére abban az esetben, ha a jelenlegi elnök, Ursula von der Leyen nem nyer újabb mandátumot – írja a Politico.
Iohannis számára felmerült egy másik lehetőség, hogy az Európai Bizottság védelmi biztosa legyen. Von der Leyen már jelezte, hogy jó lenne, ha egy kelet-európai politikus lenne ennek a jelenleg nem létező, de létrehozni kívánt tárcának az élén. A legtöbbet emlegetett név a posztra azonban a lengyel külügyminiszter, Radoslaw Sikorski, de mivel minden vezetői tisztségről szóló egyeztetés meglepetésekkel jár, a poszt még mindig Iohannisé lehet – mondta két másik uniós tisztségviselő a Politicónak.
Klaus Iohannis államfő csütörtökön Vilniusban a sajtónak elmondta, hogy a Három Tenger Kezdeményezés csúcstalálkozójának keretében NATO-val kapcsolatos kérdésekről a főtitkári posztra való bejelentkezéséről is tárgyalt.
Donald Trump győzelme az amerikai elnökválasztáson a liberális és progresszív eszmék vereségét jelenti – állapította meg Robert Fico a szlovák kormány szerdai ülése után.
Jövő január 1-jén lép életbe az úgynevezett „burkatilalom” Svájcban, amelynek értelmében tilos lesz az arcot teljesen eltakaró ruhadarabot viselni közterületen – jelentette be a svájci kormány szerdán.
Annak ellenére, hogy a demokraták jelentős veszteségeket szenvedtek a szenátusban és a Fehér Házban a keddi választásokon az Egyesült Államokban, a párt központi kampánytémája, a reproduktív jogok védelme sokkal jobban teljesített országszerte.
Oroszország 702 900 katonát vesztett Ukrajnában a 2022. február 24-i teljes körű invázió kezdete óta – jelentette az ukrán fegyveres erők vezérkara szerdán.
Benjámin Netanjahu izraeli kormányfő váratlanul leváltotta kedd este Joáv Gallant védelmi minisztert arra hivatkozva, hogy már nem bízik benne a folyamatban lévő izraeli hadműveletek kezelését illetően.
Amerika választott, eldől, hogy Donald Trumpnak vagy Kamala Harrisnek hívják az Egyesült Államok következő elnökét. Zajlik a szavazatszámlálás, cikkünk folyamatosan frissül.
A kurszki atomerőmű elfoglalásában a tervek szerint az ukrán hadsereg 20 ezer katonájának kellett volna részt vennie – jelentette ki Igor Kirillov altábornagy.
Egy második román állampolgárt is azonosítottak a spanyolországi áradások halálos áldozatai között – tájékoztatott kedden a külügyminisztérium a spanyol hatóságoktól származó információkra hivatkozva.
Döntetlen született az Egyesült Államokban, a New Hampshire-i Dixville Notch-ban, ahol elsőként hirdettek eredményt a kedden kezdődő amerikai elnökválasztáson.
Bár Maia Sandu elnökválasztási győzelmével a Moldova nyugati orientációját támogató oldal aratott diadalt, az ország EU-csatlakozása nem lesz egyszerű folyamat – vélekedett a Krónikának Barabás T. János szakértő.
szóljon hozzá!