Fotó: Presidency.ro
Klaus Iohannis román elnök is esélyes lehet az Európai Bizottság elnöki tisztségének elnyerésére abban az esetben, ha a jelenlegi elnök, Ursula von der Leyen nem nyer újabb mandátumot – írja a Politico.
2024. április 26., 11:362024. április 26., 11:36
A brüsszeli berkekben bennfentesnek számító kiadvány emlékeztet: bár bon der Leyen tűnik a legesélyesebb jelöltnek, azért a jelenlegi állás szerint nem lehet biztosra venni az újabb ötéves mandátumát.
A lap hat nevet sorol fel lehetséges jelöltként – azzal a megjegyzéssel, hogy vannak köztük olyanok, akiket valódi alternatívaként emlegetnek, de olyanok is, akiket azért hoztak szóba, hogy nyomást gyakoroljanak von der Leyenre, hogy engedményeket csikarjanak ki belőle.
A továbbiakban rövid jellemzést adnak a hat lehetséges befutóról, megemlítve a pró és kontra érveket is.
Iohannis kapcsán úgy fogalmaznak:
Emmanuel Macron francia elnök és Olaf Scholz német kancellár is dicsérettel halmozta el azért, mert Oroszország ukrajnai inváziója után is a nyugat- és Európa-párti táborban tartotta országát – ami „Magyarországról, Szlovákiáról és Bulgáriáról nem mondható el” a magyar kormánnyal amúgy a legkevésbé sem szimpatizáló kiadvány szerint. Lengyelországgal ellentétben Románia szigorúan betartotta az EU egységes piaci szabályait, és nem szabott egyoldalúan korlátozásokat az ukrán gabonára – ezzel is erősítve Iohannis Európa-barát csapatjátékos hírnevét – mutat rá a Politico.
A lap kifejti:
Ha ez így van, a németül beszélő Iohannis jó helyen van, hiszen ugyanabból az EPP-s politikai családból származik, mint von der Leyen. Az EPP azon döntése, hogy Bukarestben tartja választási kongresszusát, szintén arról tanúskodik, hogy a csoport konzervatív vezetői között is megállja a helyét.
Mivel decemberben lejár a második mandátuma, Iohannis egy vezető nemzetközi állást keres. A múlt hónapban bejelentkezett a NATO következő főtitkárának – de ez nem lesz könnyű feladat, mivel Mark Rutte holland miniszterelnök széles körű támogatást élvez – emlékeztet a Politico.
A kiadvány éppen ez utóbbi tényt jelöli meg lehetséges ellenérvént:
A listán Iohannis mellett szerepel még Mario Draghi, Olaszország volt miniszterelnöke és az Európai Központi Bank korábbi elnöke, Roberta Metsola, az Európai Parlament elnöke, Christine Lagarde, az Európai Központi Bank elnöke, Andrej Plenkovic, Horvátország miniszterelnöke és Thierry Breton belső piacért felelős francia biztos is.
A Politico egy ötös fokozatú skálán hármasra taksálja Iohannis esélyét arra, hogy von der Leyen utódjává választották – ekkora pontszáma csak Plenkovicnak van még, a többiek mind kevesebb eséllyel rendelkeznek a lap szerint.
Az Európai Unió Tanácsa pénteken újabb szankciókkal sújtott két szélsőséges palesztin iszlamista szervezetet, a Hamászt és a Palesztin Iszlám Dzsihádot.
Arra utasította az orosz vezérkart Andrej Belouszov védelmi miniszter, hogy tegyen javaslatokat azonnali válaszintézkedésekre a Fekete-tenger feletti amerikai ,,provokációkra”, a megszaporodott drónok jelenlétére.
Minden eddiginél nagyobb méreteket öltött Ukrajnában a kényszersorozás azután, hogy Kijev megkezdte a csatlakozási tárgyalásokat az Európai Unióval. Az országban mára mindennapossá váltak a hatósági fegyveres utcai emberrablások.
Az őszi amerikai elnökválasztás két jelöltje egymást támadta a CNN által szervezett csütörtök esti első televíziós vitán olyan témákban, mint az infláció, a bevándorlás és az ukrajnai háború.
Autóbusszal ütközött össze csütörtökön Szlovákia déli részén egy Prágából Budapestre tartó gyorsvonat, a balesetben öten meghaltak, öten pedig megsérültek – közölte a szlovák mentőszolgálat operációs központja (OSZZS).
Megkezdődött csütörtök délután az európai uniós csúcstalálkozó Brüsszelben, az Európai Tanácsot alkotó vezetők értekezletének középpontjában a központi EU-intézmények új vezetőinek kiválasztása szerepel.
Az izraaeli hadsereg (IDF) rajtaütéseket hajtott végre a Gázai övezetben és Ciszjordániában, a túszalkut és tűzszünetet követelő civilek pedig több helyen megbénították a forgalmat az izraeli főutakon csütörtökön.
Európában elsőként 2030-tól Dánia megadóztatja az állattenyésztőket a teheneik, sertéseik és juhaik által kibocsátott üvegházhatású gázok után.
Nem történt előrelépés az egy évvel ezelőtt kötött, Szerbia és Koszovó közötti kapcsolat rendezését célzó megállapodás megvalósításában – jelentette ki Josep Borrell az Európai Unió kül- és biztonságpolitikai főképviselője Brüsszelben.
Mindössze hét perc alatt át lehet jutni Németországból Dániába a most készülő víz alatti alagúton, amelynek első építési elemeit nemrég felavatta X. Frigyes dán király.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!