Fotó: Presidency.ro
Klaus Iohannis román elnök is esélyes lehet az Európai Bizottság elnöki tisztségének elnyerésére abban az esetben, ha a jelenlegi elnök, Ursula von der Leyen nem nyer újabb mandátumot – írja a Politico.
2024. április 26., 11:362024. április 26., 11:36
A brüsszeli berkekben bennfentesnek számító kiadvány emlékeztet: bár bon der Leyen tűnik a legesélyesebb jelöltnek, azért a jelenlegi állás szerint nem lehet biztosra venni az újabb ötéves mandátumát.
A lap hat nevet sorol fel lehetséges jelöltként – azzal a megjegyzéssel, hogy vannak köztük olyanok, akiket valódi alternatívaként emlegetnek, de olyanok is, akiket azért hoztak szóba, hogy nyomást gyakoroljanak von der Leyenre, hogy engedményeket csikarjanak ki belőle.
A továbbiakban rövid jellemzést adnak a hat lehetséges befutóról, megemlítve a pró és kontra érveket is.
Iohannis kapcsán úgy fogalmaznak:
Emmanuel Macron francia elnök és Olaf Scholz német kancellár is dicsérettel halmozta el azért, mert Oroszország ukrajnai inváziója után is a nyugat- és Európa-párti táborban tartotta országát – ami „Magyarországról, Szlovákiáról és Bulgáriáról nem mondható el” a magyar kormánnyal amúgy a legkevésbé sem szimpatizáló kiadvány szerint. Lengyelországgal ellentétben Románia szigorúan betartotta az EU egységes piaci szabályait, és nem szabott egyoldalúan korlátozásokat az ukrán gabonára – ezzel is erősítve Iohannis Európa-barát csapatjátékos hírnevét – mutat rá a Politico.
A lap kifejti:
Ha ez így van, a németül beszélő Iohannis jó helyen van, hiszen ugyanabból az EPP-s politikai családból származik, mint von der Leyen. Az EPP azon döntése, hogy Bukarestben tartja választási kongresszusát, szintén arról tanúskodik, hogy a csoport konzervatív vezetői között is megállja a helyét.
Mivel decemberben lejár a második mandátuma, Iohannis egy vezető nemzetközi állást keres. A múlt hónapban bejelentkezett a NATO következő főtitkárának – de ez nem lesz könnyű feladat, mivel Mark Rutte holland miniszterelnök széles körű támogatást élvez – emlékeztet a Politico.
A kiadvány éppen ez utóbbi tényt jelöli meg lehetséges ellenérvént:
A listán Iohannis mellett szerepel még Mario Draghi, Olaszország volt miniszterelnöke és az Európai Központi Bank korábbi elnöke, Roberta Metsola, az Európai Parlament elnöke, Christine Lagarde, az Európai Központi Bank elnöke, Andrej Plenkovic, Horvátország miniszterelnöke és Thierry Breton belső piacért felelős francia biztos is.
A Politico egy ötös fokozatú skálán hármasra taksálja Iohannis esélyét arra, hogy von der Leyen utódjává választották – ekkora pontszáma csak Plenkovicnak van még, a többiek mind kevesebb eséllyel rendelkeznek a lap szerint.
Romániai idő szerint szombaton 16.40 órakor átlépte az 500 ezret az elnökválasztás második fordulójában külföldön szavazó román állampolgár száma – derül ki az Állandó Választási Hatóság (AEP) valós idejű adataiból.
Péter apostol sírjánál kezdődik, majd a Szent Péter téren folytatódik XIV. Leó jelképekben gazdag beiktatási szertartása, amely politikai találkozókra is lehetőséget ad vasárnap.
Romániai idő szerint szombaton 11 óráig több mint 270 ezer román állampolgár szavazott külföldön az elnökválasztás második fordulójában – derül ki az Állandó Választási Hatóság (AEP) valós idejű adataiból.
Nem kívánta kommentálni a Krónika kérdésére az Egyesült Államok Belbiztonsági Minisztériuma (DHS) azt az értesülést, miszerint Romániának a vízummentességi programból való kizárásához hozzájárult a tavalyi elnökválasztás eredményének érvénytelenítése.
Romániai idő szerint pénteken 21 óráig több mint 200 ezer román állampolgár szavazott külföldön az elnökválasztás második fordulójának első napján – derül ki az Állandó Választási Hatóság (AEP) valós idejű adataiból.
A szemben álló felek ezer-ezer fős hadifogolycserében állapodtak meg Isztambulban, az orosz-ukrán tárgyalásokon – jelentette be Vlagyimir Megyinszkij, az orosz küldöttség vezetője pénteken, a tárgyalások befejezése után az orosz sajtónak.
13 óra környékén meghaladta az 50 ezret a külföldi szavazókörökben urnákhoz járuló román állampolgárok száma, így a 3139 levélvokssal együtt már 55 ezerhez közelített a szavazatok száma.
A tavalyi elnökválasztás érvénytelenítéséhez kapcsolódó botrány is hozzájárult ahhoz, hogy az Egyesült Államok kizárta Romániát a vízummentességi rendszerből.
Az izraeli hadsereg csütörtökön fokozta a Gázai övezetben folyó hadműveleteket, amelyek során több mint 100 ember halt meg, miközben Donald Trump amerikai elnök „szabadságövezet” létrehozását javasolta az enklávéban.
Romániai idő szerint csütörtökön 22 órakor megnyílt az első külképviseleti szavazóhelyiség az új-zélandi Aucklandben, és ezzel elkezdődött a külföldi szavazás az elnökválasztás második fordulójában.
szóljon hozzá!