Fotó: tsua.com
Ukrajnának és Moldovának is 2030 körül lehet esélye ahhoz, hogy EU-tag legyen – mondta a Krónikának Barabás T. János, a Magyar Külügyi intézet elemzője annak kapcsán, hogy az Európai Bizottság a csatlakozási tárgyalások megkezdését javasolta a két országgal. Szerinte Ukrajna útja nehezebb lesz, mivel egyrészt nagy területű országról van, másrészt a korrupció is jelentős probléma. Ugyanakkor kisebbségi ügyekben Kijevnek engedményeket kell tennie, ha csatlakozni akar. Az elemző szerint a román stratégia az, hogy Moldova előbb EU-tag legyen, ezt követően Románia annektálná a Pruton túli országot. Ez az autonómia eltörlésével és a magyarellenesség felfutásával járhat.
2023. november 11., 09:322023. november 11., 09:32
Ukrajnának és Moldovának 2030 körül lehet esélye arra, hogy EU-tag legyen, ehhez azonban Ukrajnának a kisebbségi ügyeket is rendeznie kell. Ugyanakkor Románia nem tett le Moldova bekebelezéséről, ami a magyarellenesség felfutásával is jár – kommentálta az EU-csatlakozási tárgyalások Kijevvel és Chișinăuval való megkezdéséről szóló bejelentést Barabás T. János, a Magyar Külügyi intézet vezető elemzője.
Kérdésünkre, hogy politikai döntésről van-e szó, vagy Moldova és Ukrajna valóban alkalmas az EU-tagságról szóló tárgyalások megkezdésére, az elemző, aki korábban Magyarország bukaresti és chișinăui nagykövetségén is tevékenykedett diplomataként, kifejtette: a két kelet-európai állam felvétele politikai döntés lesz, egyelőre a csatlakozási tárgyalások megkezdését javasolta az Európai Bizottság, az EU kormánya a napokban.
„Ha minden jól megy leghamarabb 2030 körül lesz Ukrajnának és Moldovának esélye taggá válni” – szögezte le.
Felvetésünkre, mekkora esélye van a két országnak, hogy valóban EU-tag legyen, kifejtette:
Közeledés? Ursula von der Leyen EB-elnök és Volodimir Zelenszkij ukrán államfő
Fotó: Commission.europa.eu
„A fő kérdés itt az, hogy képes-e Ukrajna megfelelő reformokat foganosítani, mert személy szerint jelenleg nem látom lehetségesnek a nagy ország integrálását, például az ottani mezőgazdaság inkompatibilis az EU-val. Az is ismeretes, hogy rendszeresen vannak korrupciós botrányok Kijevben, csodálkoznék, ha az EU nem akadna fent ezeken. Moldova a 2,5 milliós lakósságával könnyebben integrálgató, rugalmasabb lehet a reformok átvételében” – mutatott rá.
A Krónika kérdésére, van-e esély arra, hogy Brüsszel komolyan számonkéri az őshonos nemzeti kisebbségeket jogaiktól megfosztó törvények elfogadását, és rákényszeríti a visszavonásukra az EU-tagság érdekében, Barabás T. úgy vélekedett: igen, az EU szabályai szerint biztosítani kell az őshonos nemzeti kisebbségek anyanyelvi oktatását, kulturális jogait.
„De kollektív jogokat, így autonómiát az Unió nem támogat. A kijevi kormánynak tehát engednie kell ezen a téren, ha európai akar lenni politikailag is” – hangsúlyozta.
Arra a felvetésre, hogy várható-e Moszkva részéről „zavarórepülés” a csatlakozási folyamat meghiúsítása érdekében a két országban, az elemző emlékeztetett:
„Katonai, propagandisztikus, gazdasági, titkosszolgálati eszközökkel operált, ami sajnos Ukrajnában meglehetősen pusztító háborúvá fajult. Moldovában az idei év elején orosz ügynökök erőszakos utcai rendbontással, információs hadviseléssel, gázpolitikával kormánybuktatást akartak volna elérni. Szerintem marad az orosz hibrid háború, mert Moszkva nem akarja, hogy az USA befolyása növekedjen szomszédságában, és ellenzi az Unió politikáját is. A módszerek változhatnak orosz részről. Sok függ attól, bírja e Ukrajna a nyomást, illetve hogy kitart e Washington eddigi politikája mellett” – hívta fel a figyelmet az elemző.
Azon kérdésünkre, hogy az EU-csatlakozási tárgyalások milyen hatással lehetnek Románia azon céljára, hogy bekebelezze Moldovát, a kolozsvári születésű elemző leszögezte: a román politikai elit stratégiája, hogy előbb az EU-ba vegyék fel Moldovát, majd ezután jöhet az annektálása.
Az EU-n keresztül Romániába? Ursula von der Leyen Maia Sandu moldovai elnök társaságában
Fotó: Facebook/Maia Sandu
Ami azt jelenti, hogy a moldáv szuverenistákat ki akarják iktatni, aminek láthatók már az eszközei. A románbarát kormány máris betiltotta a moldovai nacionalista médiát. A heves propagandakampányban a moldovai hazafiakat oroszbarátnak bélyegzik meg.
így a vezető chișinăui napilap, a Bukarest által pénzelt Timpul, amely eddig gyakran közölt Magyarországra nézve kedvező híreket (pl. Budapest szépségei, a magyar családpolitika) már nem ír kedvezően Maygarországról, sőt ellene uszít: „Orbán Viktor mosson kezet miután Putyinnal kezet fogott”, „a magyarok kegyetlenkedtek Észak Erdélyben”. Amit a bukaresti hatalom nem ért az az, hogy ez a gyűlöletkeltés ellenük fog fordulni, mert például centralizálni kell a politikai hatalmat a magyarellenesség gerjesztésének érdekében, ami a kormányzat hatékonyságának csökkenésével jár. A gyűlölet torzítja a politikai döntéshozási folyamatot, merevvé teszi a társadalmat a változásokkal szemben, nem beszélve arról, hogy mélyen demokrácia-ellenes. A román elit úgy döntött, marad az eddigi felállás, vagyis egy szűk, titkosszolgálat által dominált oligarchikus politikai-gazdasági elit manipulációval, titkos eszközökkel kormányoz” – vázolta a nem túl derűs jövőképet Barabás T. János.
Az új ukrán kisebbségi törvény nem jelent megfelelő megoldást a nemzeti kisebbségek kéréseire – szögezte le az Európai Nemzetiségek Föderatív Uniója (FUEN).
Ukrajna kész megállapodni Magyarországgal a nemzeti kisebbségek jogainak védelmére vonatkozó uniós követelmények teljesítéséről – jelentette ki Olha Sztefanyisina európai és euroatlanti integrációért felelős miniszterelnök-helyettes.
Az Európai Bizottság azt javasolja, hogy az Európai Unió Tanácsa kezdje meg a csatlakozási tárgyalásokat Ukrajnával és Moldovával, és javasolja Georgiának a tagjelöltség megadását – közölte az Európai Bizottság elnöke Brüsszelben szerdán.
Románia továbbra is energiát és szakértelmet fektet be a Moldovai Köztársaság európai integrációjának támogatásába és az orosz beavatkozással szembeni ellenálló képességének erősítésébe – foglalt állást hétfő este a bukaresti külügyminisztérium.
Egy október 23-ára szerveződő fegyveres akcióra figyelmeztette a magyar hatóságokat az amerikai hírszerzés nagyjából két hete – közölte diplomáciai forrásokból származó értesülését hétfőn a Telex.
Jelentős eszkaláció lenne, ha Észak-Korea csapatokat küldene az Oroszország melletti harcra Ukrajnába – jelentette ki a NATO-főtitkár az X közösségi oldalon közzétett üzenetében hétfőn.
A moldovai választási eredmények „nehezen megmagyarázható” szavazatnövekedést mutattak Maia Sandu elnök és az Európai Unió javára – közölte hétfőn Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője.
Izrael további légicsapásokat hajtott végre Bejrútban és Dél-Libanonban vasárnap, többek között egy olyan bank fiókjaira, amely szerinte támogatja a Hezbollahot.
A Nyugatot is részben felelősség terheli, amiért az ukrajnai háborúnak nem sikerült véget vetni – jelentette ki vasárnap Robert Fico szlovák miniszterelnök.
Bár Maia Sandu hivatalban levő államfő nyerte a vasárnapi elnökválasztás első fordulóját Moldovában, második körre is szükség lesz, ráadásul az EU-csatlakozásról kiírt referendumon nagyon szoros az állás az elutasító és a támogató voksok között.
Jiszráel Kac izraeli külügyminiszter pontosabban meg nem határozott jogi és politikai lépésekre utasította minisztériumát Emmanuel Macron francia elnökkel szemben – jelentette be X-en a miniszter vasárnap.
Tízezrek tüntettek előrehozott választásokat és Pedro Sánchez miniszterelnök lemondását követelve a spanyol fővárosban vasárnap.
Több mint száz rakétát indítottak Libanonból Izrael felé, s az izraeli harci gépek az északi és a déli fronton, Libanon mélyén, valamint a Gázai övezetben is célpontokat támadtak vasárnap, a háború 380. napján, vasárnap.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!